Működik a legális rezsitrükk: egy kis lakásban is rengeteget lehet spórolni vele a havi számlánkon

A hőszivattyú egy rendkívül hatékony megoldás az épületek hűtési és fűtési igényeinek kielégítésére. Kiválthat gázkazánt, vagy bármilyen más fűtési módot, ahol a helyiségeket radiátorokon keresztül, központi fűtéssel fűtik. A megfelelő épületgépészettel (mennyezetben/falban vezetett csövekkel) hűtési üzemmódra is képesek ezek a rendszerek. Hatékonyságuk titka, hogy a hőt nem létrehozzák, mindössze áthelyezik a kültér és a beltér között, így akár 300%-os hatásfokot is elérhetnek, szemben a gázkazánok átlagosan 85%-os hatékonyságával. A kültéri hőforrás lehet a levegő, amelyben még télen is jelentős mennyiségű hőenergia található, akár a 3°C-os levegőben is. Még hatékonyabbak a geotermikus rendszerek, amelyek a talajba fúrt kutakon keresztül egész évben kihasználhatják a föld hőjét, ezek 400%-os hatékonyságot is képesek elérni.

A hőszivattyúkról, illetve arról, hogy mennyit lehet vele megatakarítani egy háztartáson belül, éppen a hét elején írtunk a Pénzcentrumon. Ez a cikk itt olvasható:

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási akcióban a rezsizúzó csúcsgépek: iszonyú jól járhat, aki 2025 tavaszán vág bele a felújításba

2025 tavaszán jelentős akciókkal találkozhat az, aki hőszivattyú telepítésében gondolkodik, ugyanis a típusváltások miatt jó alkupozicióban vannak a vásárlók.

Beszerelési trendek

Magyarország 2020-ban frissített Nemzeti Energiastratégiája 2030-ra 100 000 telepített hőszivattyút irányoz előre. Amennyiben folytatódik az elmúlt öt év növekedési trendje, ez a célérték teljesíthető.

A technológia elterjedésének nagy lökést adott a 2022-ben tapasztalt drasztikus gázáremelkedés, illetve különféle állami ösztönzők is elérhetőek voltak az elmúlt években. Ezek egyrészt kamatmentes, továbbá más, kedvező kamatozású hitelek formájában jelentek meg, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) programjainak révén. Másrészt különféle, az Európai Unió úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközeinek (RRF) segítségével megvalósuló pályázatok útján is igényelhető volt vissza nem térítendő támogatás, ezek közül az Otthonfelújítási Program jelenleg is fogadja a pályázatokat.

Geotermikus energia

A hőszivattyúk kifejezetten magas hatékonysága a geotermikus energia használatával még tovább növelhető, ennek keretében a kinti hőt nem a levegőből, hanem a földből nyeri a hőszivattyú. Magyarország ebből a szempontból kivételes adottságokkal rendelkezik, ugyanis a földkéreg vastagsága a Kárpát-medencében feleakkora, mint az európai kontinens földkérgének vastagsága. Ennek következtében az ország területén 50-100 méter mélyen egész évben stabilan 15°C hőmérséklet van, ezt pedig fűtésre lehet felhasználni. Az évtizedet Magyarországon egyebek közt a geotermikus energia használatának drasztikus növelése fogja meghatározni, cél, hogy 2030-ra a hőtermelésben (így a fűtésben is) 25-30%-os arányt érjen el ez a technológia. Ez többféle módon is előmozdítható, így például a geotermikus kutak fúrási kockázatát részben átvállaló pályázatokkal, illetve további kamatmentes hitelekkel.

Koncepciók, támogatások

Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve értelmében cél, hogy 2030-ra az épületfűtés tekintetében 50%-ra csökkenjen a földgáz felhasználási aránya. Ez egyebek közt a hőszivattyúk további elterjedését is magában foglalja. Ezen felül az Európai Unió által támogatott felújítási programok keretében a továbbiakban nem támogatják a gázkazáncseréket, szemben a napelemek telepítésével, amelyek a hőszivattyús rendszerek esetében hatékonyan kiegészítik a hálózatot.

A hőszivattyúk beszerelési költségeinek csökkentésére kiírt pályázatok az elmúlt időszakban túlnyomórészt európai uniós forrásból voltak finanszírozva. Az MFB által kezelt, a GINOP és VEKOP programok keretében megvalósult épületgépészeti korszerűsítési pályázatokban átlagosan 30% volt a magyar költségvetési forrásból származó támogatás. A hitelprogram keretében folyósított összeg átlagosan 25%-a került komplex épületenergetikai beruházások, így a hőszivattyúk beszerelésének támogatására.

A később, 2021-től elérhető RRF-6.2.1 „lakossági napelemes pályázat”, aminek keretében hőszivattyú beszerelésére is lehetséges volt pályázni, jelenlegi állapotában 90%-át fedezte a magyar költségvetés. Az alábbi ábra mutatja, évekre lebontva mennyi volt a beszerelt hőszivattyúk száma, és ez milyen teherrel járt a magyar költségvetés számára.

A hőszivattyúk telepítését segítő programok terhe a magyar költségvetésen és a beszerelt hőszivattyúk száma

Látható, hogy a jelentősen megemelkedett támogatási keretösszeg, illetve a tény, hogy az RRF keretében nyújtott támogatások vissza nem térítendőek, szemben a 2021 előtti hitelprogramokkal, pozitívan hatottak a beszerelt hőszivattyúk számára. A költségvetésre vetülő teher a teljes éves költségvetéshez képest (átlagosan évi 40 000 milliárd Ft) rendkívül kis mértékű volt.

A Magyarországra 2030-ra előirányzott 100 000 hőszivattyú telepítéséhez a következő öt évben évi 10 000 berendezés telepítése volna szükséges. Ez a jelenlegi támogatási intenzitás mellett reális cél, az elmúlt években ennek megfelelően nőtt a beszerelt berendezések száma.

Az elterjedés határa

A magyarországi lakott lakásállományban kiemelt helyet foglalnak el a téglafalazatú házak, amely kategóriába tartoznak családi és társasházak is. A második legnagyobb részaránnyal rendelkező kategória a panelházak, amelyek 15%-át adják a lakásállománynak.

A különféle háztípusok esetében eltérő, hogy megtérül-e a hőszivattyúk beszerelése. Ez leginkább a régebben épült családi házak tekintetében jelenthet hosszú távú megtakarítást. A társasházak, különösképpen a panelházak esetében a távfűtés az egyik leghatékonyabb fűtési megoldás, ebben az esetben a hőszivattyú beszerelése nem megtérülő beruházás. Ez a háztípus a lakások 15%-át teszi ki, miközben a teljes lakásállomány energiafelhasználásának mindössze 5%-ért felelős. A más, egyedi fűtéssel, például gázkonvektorral rendelkező lakások esetén a hőszivattyús hűtő/fűtő klíma beépítése mind az energiafelhasználás, mind a komfort tekintetében jelentős előrelépést hoz magával.

A Magyarországon az egyik legtöbb energiát felhasználó háztípus a hazai családiház-állomány 46%-át kitevő, 1945-1990 között épült 1,7 millió családi ház. Ezek az egyik legmagasabb fajlagos energiaszükséglettel rendelkeznek, így a teljes fűtési energiafelhasználás 48%-áért felelnek.

Fűtési rendszerük hőszivattyúsra cserélése azonban a jelenlegi pályázatok támogatási intenzitásával számolva 5 094 Mrd Ft terhet jelentene a magyar költségvetésnek, amennyiben nem érhető el európai uniós forrás ennek mérséklésére. Ez az előbb említett 1,7 millió ház háztartásonkénti 3 millió Ft-os összegű, vissza nem térítendő támogatását takarja. A felújítás nyomán az épületek energiaigénye legalább 30%-kal csökkenne, így összesítésben vizsgálva a teljes épületállomány fűtési energiaigénye csökkenne 15%-kal. A magyar költségvetés más elemeivel összevetve azonban ez rendkívül magas forrásigényt jelent, amennyiben ez egy év alatt történne meg, az egészségügy teljes költségvetésével (2024-ben 4 423 Mrd Ft) összevethető költsége lenne. Így ez a folyamat elnyújtott időtávban valósulhat meg, az importált energiahordozóktól viszont nagyobb függetlenséget jelentene.

A berendezések ára

A hőszivattyúk beszerelésénél jelentős kérdést jelent beszerzési áruk, hiszen ez nagymértékben meghatározza későbbi megtérülésüket is. Ugyanakkor egy, az Applied Energy folyóiratban megjelent kutatás kimutatta, hogy ez az ár az elmúlt tíz évben alapvetően csökkenő tendenciát mutatott, évente megvizsgálva a különböző, a témában született kutatások eredményeit, amelyeket a kék pontok jeleznek a következő grafikonon. Az Egyesült Királyságban a levegőforrású hőszivattyúk ára, folyó áron vizsgálva a 2010-es átlagos 11 000 £-ról 2023-ra átlagosan 10 000 £-ra csökkent.

Magyarországon is hasonlóképpen alakult a trend. Egy, a cikksorozatunk előző részében is szereplő példaépülethez szükséges hőszivattyú típus beszerzési ára 2020-ban beszerelés és kiegészítők nélkül átlagosan nettó 1,7 millió Ft volt. 2024-ben ugyanezen típusú hőszivattyú átlagos ára 2,2 millió Ft. Az infláció hatásának kiigazítása után, a 2020. évi beszerzési árat 2024. évi forintban kifejezve 2,5 millió Ft-os összeg az eredmény. A hőszivattyúk inflációval kiigazított átlagos árát vizsgálva látható, hogy reálértéken 14%-kal csökkent a beszerzési költség.

Gáz- és áramárak

A hőszivattyúk pénzügyi megtérülését szintén jelentősen befolyásolja az energiaárak alakulása. A technológia használata mellett szóló egyik érv az, hogy segítségével földgáz használata nélkül lehetséges a fűtés. Ez a jelenlegi, bizonytalan geopolitikai környezetben egyre fontosabbá válik, tekintve, hogy itthon a földgáz árát még inkább befolyásolja, mint az elektromos áramét. Az elektromos áram használatának útján kisebb az ország kitettsége. Magyarország 2023-ban energia-szükségletének fedezéséhez az év folyamán átlagosan 25%-ban használt importált villamos áramot, viszont a földgáz tekintetében 80%-os volt az ország importfüggősége, a hazai gázkitermelés csekély volumene miatt.

Az európai nagykereskedelmi gázár ugyan már túl van a 2022 közepén tapasztalt hatalmas árugráson, ugyanakkor látható, hogy a 2022 előtti tízéves időszakot jellemző átlagosan 20 €/MWh ár nem tért még vissza, a földgáz nagykereskedelmi ára a 40 EUR/MWh árszinten látszódik stabilizálódni, amely kétszeres növekedést jelent a korábbihoz képest.

Ez az áremelkedés hangsúlyosan meg is jelent a fogyasztói árakban, a rezsivédelem szabályainak módosításával. Az átlagfogyasztás alatti és feletti gáz- és áramárak élesen elválnak egymástól: a földgáz esetében a felette lévő rész ára hétszerese az átlag alattinak, míg az áram esetében duplája. Ez is megerősíti, hogy érdemes elektromos áramot használni a fűtési igények fedezésére.

A fűtési rendszerek elektrifikációja, tehát az áramalapú fűtési megoldások elterjedése (például hőszivattyú) az áramigény növekedéséhez vezet, különösen télen, a relatíve drágább áramárral rendelkező, importált áramot nagyobb mértékben használó időszakban. Ilyenkor az importigény megemelkedése annak is köszönhető, hogy télen a kevesebb napsütés miatt a napenergiából történő áramtermelés jelentősen lecsökken.

Mint az alábbi diagram is mutatja, a téli időszakban az ország villamosenergia-fogyasztása (világoskék terület), ezzel összefüggésben az importált villamos energia mennyisége (kék terület) is megnövekszik. Az import részarányának növekedésével egy időben sok esetben a nagykereskedelmi áramár (sötétkék vonal) is megnövekszik.

Az áramár növekedésétől a rezsivédelem segítségével a magyarországi lakossági fogyasztók védve vannak, mind a rezsicsökkentett normál tarifa, mind pedig a hőszivattyúkhoz igényelhető „H” tarifa révén. Nemzetgazdasági szinten a fűtési rendszerek elektrifikációjának megtérülése viszont jelentősen függ az áramtermelési árak csökkentésétől. Ez egyebek között az időjárástól kevésbé függő, tiszta energiát szolgáltató energiaforrások szerepének megnövelésével érhető el. Ilyen például a nukleáris energia, így a Paks II projekt, illetve a vízerőművek is, amelyek kiegészíthetik ezeket a kapacitásokat.

Szintén stratégiai cél, hogy a hazai áramtermelő kapacitások növelésével Magyarország akár állandó áramexportőr is lehessen, miközben az itthoni, környezetbarát fűtési megoldásokra is elegendő energia jut. Egy ilyen célkitűzés elérése évtizedekben mérhető időtávlatú. Ugyanakkor az olyan európai országok, amelyek terve áramellátásukat nagymértékben megújuló, időjárásfüggő áramforrásokra alapozni, mint például Németország, jelentős exportpiacot jelenthetnek.

Mindeközben az áramigény, és a megújuló energiaforrások részarányának növekedésével szükséges az áramelosztó hálózatok fejlesztése is. Magyarországon a MAVIR feladata az ezzel összefüggésben fellépő beruházási igények összesítése, a fejlesztési tervek kidolgozása. A szervezet által közzétett 2024-es Hálózatfejlesztési Terv alapján a következő években jelentős fejlesztési igények keletkeznek ezek mentén, az idei, 2025-ös évben ~180 Mrd Ft forrásigénnyel, a későbbi időszakban is átlagosan évente 160 Mrd Ft szükséges erre a célra.

Az elektromos áram felhasználása után megfizetendő rendszerhasználati díjak struktúrájában is várható változás. A hőszivattyúval felszerelt lakások, házak a legtöbb esetben átlépik azt az évi 5000 KWh-s fogyasztási határt, amelytől kötelező az úgynevezett „okosmérő” felszerelése.

Ez az okosmérő képes arra, hogy közel valós időben jelentse a háztartás áramfogyasztását a szolgáltató felé, így a felhasznált villamos energia után fizetendő díjak napszaktól függően változhatnak. A változó árakra épülő rendszer 2027-től lép életbe várhatóan, ugyanakkor a különböző napszakokban fizetendő forgalmi díj tervezhető módon, éves szinten kerül megállapításra. A hőszivattyúk megfelelő programozásával tehát elkerülhető, hogy a legmagasabb áramárral rendelkező napszakban működjenek.