Mikor van Márton-nap? Mit ünneplünk Márton napján: ezek a népszokások, hagyományok kapcsolódnak hozzá

Mit ünneplünk Márton-napon? A Márton-napot főként németajkú területeken ünnepelték és ünneplik a mai napig, innen terjedt el Európa több vidékére, köztük Magyarországra is. Szent Mártont a hagyomány szerint már a honfoglalás előtti időkben is tisztelték hazánkban, aki a legendák szerint álmában sietett Szent István segítségére. A pannonhalmi bencés apátság is Márton tiszteletére épült, mert egy hagyomány szerint a szent itt született. A legújabb kutatások szerint azonban Szent Mártonnak Szombathely volt a szülővárosa.

Ahogy a legtöbb keresztény ünnep, a Márton-nap hagyományai is rendelkeznek pogány gyökerekkel. Az évnek ebben a szakában értek véget a földmunkák, lakomákat, bálakat tartottak, megkóstolták az újbort. Megkezdték továbbá az éléskamrák feltöltését a téli időszakra készülve. A keresztény naptár szerint is a Márton-nap az utolsó ünnep az advent beköszönte előtt, amikor már böjtöléssel készültek a karácsonyra.

Mikor van Márton-nap?

Márton-nap november 11-ére, Tours-i Szent Márton halálának napjára esik. A szentet sok országban tisztelik, többek között az Árpád-ház és Magyarország patrónusa is. A 2016-os évet Szent Márton-emlékévnek nyilvánította a magyar kormány születésének 1700 éves évfordulója alkalmából.

Libasült, lámpásos felvonulás és más szokások

Akárcsak más ünnepek esetében, a Márton-napi szokások is tájanként, országonként eltérhetnek. Míg a németalföldi területeken egy Mikuláshoz hasonló szakállas, lovon érkező férfi hoz ajándékot (dióféléket, almát) a gyerekeknek, addig Németország egyes vidékein a krampuszhoz hasonló alak ijesztgeti a gyermekeket, majd ad apró ajándékot. Máltán pedig jellegzetes kis zsákocskában kapták az ajándékot a gyerekek, mint ma sok helyen Mikuláskor.

Több országban megtalálható a házról-házra járás szokása is - mely nagyon hasonló a mai mindenszentek és halloween-hez kapcsolódó hagyományhoz - mely feltehetően abból alakult ki, hogy a Márton-nap határnap volt: ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton-napi járandóság szerepelt a papok, a tanítók és a pásztorok javadalmai között. A korábbi kötelezettségeket később elfelejtették, vagy ajándékozássá alakultak át - írja a Wikipédia. Továbbá Márton-napon fizette meg a gazda a pásztoroknak az ún. bélesadót vagy rétespénzt, míg a pásztorok többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak. Még a Dunántúlon is szokás volt, hogy Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőt mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben, melyből a gazdának is adtak.

A beöltözés szokása szintén hagyomány volt Márton-napon, Szent Márton és a koldus történetét idézve főként gyerekek öltöztek koldusoknak ezen a napon. A gyerekek továbbá elő is adták a szent történeteket, valamint fáklyás vagy lámpásos felvonulást tartottak. Magyarországon ez főként a német nemzetiségűek lakta vidékeken volt jellemző.

A Márton-nap éppen Mindenszentek és Miklós-nap (Mikulás) közé esett, a hozzá kapcsolódó népszokások és hagyományok ezért mindkét ünnepre hasonlítanak.

Hazánkban a eginkább élő hagyomány talán a Márton-napi libasült. Ahogy a mondás is tartja, "Aki Márton-napján libát nem eszik, egész évben éhezik". Erre a régi hagyományra sok vendéglátóhely épít ma is. Az újbor megkóstolása szintén jellemző még ezen a napon, de a bor nagyobb szerephez jut más országokban is a bortermelő vidékeken. Viszont például a portugáloknál nyoma sincs a hagyományok között libának, a bor mellé ott a sült gesztenye a hagyományos étel ezen a napon.

Márton-napi babonák

Akárcsak a legtöbb jeles naphoz, Márton napjához is több időjárással kapcsolatos néphit kapcsolódik. Az egyik, "ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható", a másik pedig, hogy "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál". Nagyjából ugyanazt jelenti a két mondás, ha november 11-én hideg, havas idő van, karácsonykor enyhe lesz az időjárás. Egy másik népi megfigyelés szerint a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja. A néphagyomány úgy tartja, a Márton-napi eső utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.

Sőt, a libacsontból is meg lehetett jósolni, milyen idő lesz karácsonykor: ha a mellből kiszedett csont hosszú és fehér volt, hosszú, havas, hideg tél jön, ha pedig rövid és barna, akkor enyhe telünk lesz.

A másik fontos babona, hogy ezen a napon nem volt szabad házimunkát végezni, mert az pusztulást hozhat a jószágok és termények között. Így az asszonyok, szolgálók nyugodtan részt vehettek a lakomákon, bálakon, vásárokon, a munka megvárta őket.

Azt pedig már említettük, hogy úgy tartották, aki Márton-napon nem eszik libát, éhezik a következő évben. Ez a hit valószínűleg abból fakad, hogy lezárult a betakarítások időszaka, eddig a napig kellett gondoskodni az éléskamrák feltöltéséről. Aki ezt elmulasztotta, vagy akinek ez nem sikerült, az szűkös tél elé néz.

Ki volt Tours-i Szent Márton?

Tours-i Szent Márton Tours harmadik püspöke volt a Wikipédia vonatkozó szócikke szerint. Franciaország egyik legismertebb keresztény szentjévé vált, a Harmadik Francia Köztársaság védőszentjének hirdették, továbbá számos közösség és szervezet védőszentje lett Európában szerte. Tours-i szentélye a spanyolországi Santiago de Compostela - a köznyelvben elterjedt nevén El Camino - felé vezető úton a zarándokok híres megállója lett.

Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született a Kr. u. 316-os vagy 317-es évben. A hagyomány úgy tartja, hogy a szülőháza felett áll a mai Szent Márton-templom. 12 évesen úgy döntött, felveszi a kereszténységet, szülei ezt nem nézték jó szemmel. 15 évesen apja akaratára belépett a hadseregbe, fiatal kora miatt 4 évig egy kiképző egységnél szolgált, majd 19 évesen lett legionárius.

Számos történet tanúskodik jóságáról, segítőkészségéről. Az egyik legenda szerint egy téli este éppen kilépett Ambianensium (ma Amiens) kapuján, amikor nélkülöző koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Saját köpenyét kardjával kettévágta, egyik felét a koldus vállára borította. Álmában Jézus jelent meg a koldusnak adott köpenydarabban. 339-ben, 22 évesen megkeresztelkedett.

Miután 341-ben kilépett a hadseregből Poitiers-ba ment, majd 355-ben Julianus császárral Galliába. Ezután visszatért szülőföldjére. Azonban a 4. században megerősödött az eretnek ariánus mozgalom, így Mártont elűzték Savariából. Ismét Itáliába ment, viszont az ariánusok innen is elűzték. Amikor 360-ban megszűnt a veszély, visszatért Galliába és a falvak lakóinak térítésével foglalkozott. 361-ben Ligugében megalapította az egyik első európai szerzetes kolostort.

371-ben Mártont Tours püspökévé választották meg, ő azonban tiltakozott megválasztása ellen. A legenda szerint egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal. Fontos hittérítő munkát végzett, a pogány falvak nagy részét megtérítette, az életéről szóló történekben sok csoda fordul elő.

Márton hivatását haláláig gyakorolta, 397. november 8-án hunyt el. Három nap múlva, november 11-én Tours-ban temették el, sírja felett kápolnát emeltek.