Családi pótlék Németország: itthon 2008 óta nem emelik, bezzeg a németeknél - sok magyar is megkaphatja

A német és magyar családi pótlék összehasonlítása számos érdekes különbséget és hasonlóságot tár fel mind a támogatások összege, jogosultsági feltételek, mind pedig a kifizetések időtartama és gyakorisága tekintetében. Németországban a családi pótlékot (Kindergeld) szinte minden gyermek után megkapják a szülők, függetlenül attól, hogy német állampolgárok, vagy külföldiek, akik Németországban dolgoznak és adóznak.

Magyarországon szintén jogosultak a családi pótlékra mind a magyar állampolgárok, mind azok a külföldiek, akik itt dolgoznak vagy laknak. Az igénylés feltételei tehát mindkét országban viszonylag széles körűek, de Németországban a támogatás összege az első gyermek után is teljes értékű, míg Magyarországon egy rögzített összeg jár gyermekenként.

A családi pótlék vizsgálata Németországban azért is érdekes, mert évről-évre egyre több magyar vállal munkát Németországban és ahogy azt már fentebb írtuk ez a fajta juttatás nekik is jár. A KSH adatai szerint a külföldön dolgozó magyarok száma 109 ezer fő volt, ami közel nyolcezerrel haladja meg az egy évvel korábbi 101 300-as adatot. Ez az érték háromezres növekedést mutat az előző hónaphoz képest is. A külföldi munkavállalók száma novemberben magasabb volt a mostaninál, akkor elérte a 110 ezret. A legmagasabb értékeket azonban még a Covid-járvány és a brexit előtt mérték, amikor ez a szám meghaladta a 120 ezret.

Családi pótlék Németországban 2024-ben

Az összegek tekintetében jelentős különbség van a két ország között. Németországban 2023-ban az első és második gyermekre 250 euró havonta jár, míg a harmadik gyermek esetén még magasabb, a negyedik vagy további gyermekek után pedig ennél is többet kapnak a családok. Ezzel szemben Magyarországon 2024-ben az összeg egy gyermek után 12 200 forint havonta, két gyermek esetén gyermekenként 13 300 forint, míg a harmadik vagy további gyermekek után 16 000 forintot kapnak a családok. A következő táblázatban részletesen össze is szedtük, hogy 2020 és 2024 között hogyan alakultak a családi pótlék összegek hazánkban és Németországban. 

Jól látható, hogy csak a vizsgált 5 évben a németeknél számos emelés történt, a legfrissebb jelentős emelés 2023 januárjában történt, amikor egységesen 250 euróra növelték az első két gyermekre járó összeget, míg Magyarországon az utolsó emelés 2008-ban történt, azóta a családi pótlék összege nem változott, tehát több mint 15 éve változatlan.

EZ IS ÉRDEKELHET

Családi pótlék utalás 2024: itt vannak a hivatalos családi pótlék-folyósítási dátumok

A Magyar Államkincstár a közösségi médiában és a hivatalos oldalukon is  közzétette a 2024-es évre vonatkozó családi pótlék utalások időpontjait.

Ha a fenti ábrán átkattintunk a másik táblázatba ott az látható, hogy az az összeg, amely a németeknél jár/járt az elmúlt időszakban családi pótlékként, magyar viszonylatban pontosan mit jelent. Ugyanis nagy hiba lenne abba a csapdába esni, hogy szimplán csak átváltjuk az aktuális euró értékével az adott összegeket, mivel kár lenne eltagadni, hogy összességében az élet, a költségek valamivel drágábbak a németeknél, mint hazánkban. Így szükségszerű átváltani az összegeket úgy, hogy arányítjuk a vásárlóerő mutatók segítségével a táblában szereplő összegeket.

Látható, hogy így valamivel kevesebb összegek jönnek ki, de így is közel négyszer több a német családi pótlék összege minden esetben. Tehát ha az aktuális 250 eurós összeget nézzük, az október 7-ei árfolyamon számolva kb. 100 ezer forintot jelent. Ami pedig átszámolva,

ha a németeknél kapunk 100 ezer forint értékben eurót, az olyan, mintha itthon kicsivel több mint 57 ezer forintot kapnának a családok gyerekenként, családi pótlék gyanánt. 

Tényleg jár a magyaroknak is ez a németországi családi pótlék?

A családi pótlék Németországban nemcsak német állampolgároknak, hanem külföldieknek is nyitott, amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek. Ezek a feltételek függnek attól, hogy az illető EU-s állampolgár, vagy az Európai Unión kívüli országból érkezett, például Svájcból. Az alábbiakban részletesen ismertetem, hogyan működik a rendszer külföldiek esetében, külön figyelembe véve az EU-s és nem EU-s állampolgárokat.

A Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend (Szövetségi Családügyi, Időskori, Női és Ifjúsági Minisztérium) által közölt részletes dokumentum szerint az Európai Unió tagállamainak állampolgárai, így a magyar állampolgárok, könnyebben férnek hozzá a német családi pótlékhoz. Az EU-s szabályozások alapján minden uniós állampolgárnak, aki Németországban dolgozik vagy ott él, joga van igényelni a Kindergeldet, feltéve, hogy teljesíti a szükséges feltételeket.

Feltételek:

• Tartózkodási hely vagy munka: Az EU-s állampolgároknak rendelkezniük kell állandó lakcímmel Németországban, vagy Németországban kell dolgozniuk. Ha valaki határozatlan ideig Németországban él, de nem dolgozik, akkor is jogosult lehet a Kindergeldre.
• Adózási kötelezettség: A családi pótlék igénylésének egyik feltétele az, hogy a kérelmező Németországban fizessen adót, vagy a német szociális rendszerhez járuljon hozzá.
• Gyermekek tartózkodása: A családi pótlék jár a Németországban élő gyermekek után, de akkor is igényelhető, ha a gyermek egy másik EU-s tagállamban, például Magyarországon él. Ebben az esetben azonban előfordulhat, hogy a támogatást arányosan csökkentik, figyelembe véve az adott országban járó hasonló juttatást.

A nem EU-s állampolgárok, például a svájciak esetében szigorúbb feltételek vonatkoznak a Kindergeld igénylésére. Svájc esetében ugyanakkor az ország és az EU között fennálló különleges megállapodások miatt több kedvezmény is érvényesíthető, így hasonló bánásmódra számíthatnak, mint az EU-s állampolgárok. 

Ezeken felül azért érdemes észben tartani még pár információt, melyek speciális helyzetben állnak fent. Ilyen például, ha a család egy része másik országban él, és az adott országban is jár valamilyen családi támogatás. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a német Kindergeldet csökkentik vagy kiegészítő támogatásként folyósítják.

De, ha valaki Németországban dolgozik, azonban a családja egy másik országban, például Magyarországon vagy Svájcban él, akkor is jogosult lehet a Kindergeldre. Az EU-s és EFTA-s szabályozások alapján a Kindergeld-et akkor is lehet igényelni, ha a család egy része nem Németországban tartózkodik, de a kérelmező Németországban dolgozik és ott fizet adót.

Meddig jár Németországban a családi pótlék 2024-ben a családoknak?

A kifizetések időtartamában is különbségek mutatkoznak. Németországban a családi pótlék alapvetően a gyermek 18. életévéig jár, de meghosszabbítható egészen 25 éves korig, amennyiben a gyermek felsőoktatási intézményben tanul vagy valamilyen képzésben vesz részt. Magyarországon a családi pótlék 16 éves korig jár, de meghosszabbítható, ha a gyermek középiskolába jár, legfeljebb 20 éves koráig, illetve speciális esetekben, például fogyatékossággal élő gyermekek esetén 23 éves korig.

Az igénylés és az adminisztráció folyamata is különbözik a két országban. Németországban az igénylés egyszerű, online elérhető, a kifizetés havonta történik, és az összege minden hónapban automatikusan utalásra kerül. Magyarországon az igénylés általában papíralapú vagy a kormányzati portálon keresztül történik, és bár az adminisztráció egyszerű, a kifizetések időzítése változhat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itthon nem emelik, bezzeg a sógoréknál: mutatjuk, mennyi az osztrák családi pótlék összege 2024-ben - sok magyar is megkaphatja

Döbbenetesen nagy a különbség a magyar és az osztrák családi pótlék 2024-es összegei között. Kik és hogyan igényelhetik, illetve jár-e a magyaroknak is?

Mindkét országban van lehetőség további adókedvezményekre is. Németországban a családok a Kindergeld mellett adókedvezményben is részesülhetnek, amelyet „Kinderfreibetrag”-nak neveznek. Ez különösen a magasabb jövedelmű családok számára kedvező, mivel választhatnak a családi pótlék és az adókedvezmény között, attól függően, hogy melyik biztosít számukra nagyobb pénzügyi előnyt. Magyarországon a családi adókedvezmény is fontos szerepet játszik, különösen több gyermeket nevelő családok számára, hiszen jelentős kedvezményeket kapnak az adóalapjukból, bár a családi pótlék maga nem adóköteles.

A családpolitikai kontextust tekintve Németországban a Kindergeld része egy szélesebb jóléti rendszernek, amely magában foglalja a szülői szabadságot, gyermekgondozási támogatásokat és más társadalombiztosítási elemeket is. Magyarországon a családi pótlék mellett a kormány számos családpolitikai intézkedéssel is támogatja a családokat, mint például a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) és a babaváró hitel, amelyek különösen a gyermeket vállaló fiatal családokat célozzák.

Magyarországon a családi pótlék összege 2008 óta változatlan, így az elmúlt öt évben is ugyanaz maradt: 12 200 forint egy gyermek esetén, 13 300 forint két gyermek után, és 16 000 forint három vagy több gyermek után. Németországban a Kindergeld összege 2020-ban változott először az első és második gyermekre, majd 2023-tól egységesen 250 euró járt minden gyermekre.

A két országban különböző társadalmi hatásai vannak a családi pótlék rendszerének. Németországban a családi pótlék része a szociális juttatások szélesebb hálójának, amely csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket és elősegíti a gyermekek jólétét. Magyarországon a családi pótlék összege nem nőtt az inflációval párhuzamosan az elmúlt években, ezért a családok számára inkább az egyéb családtámogatási programok, mint például az adókedvezmények, biztosítanak nagyobb pénzügyi segítséget. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi folyik itt? Egyre kevesebben kérnek az állami ingyenpénzből: leáldozik a slágertámogatásnak?

Augusztusban ismét csökkent a babaváró hitelek kihelyezésének mértéke – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból.