Szabályosan kiürül az ország keleti fele, mégis tódulnak a családok ezekbe a vidéki falvakba

A Pénzcentrum nyári cikksorozatában Magyarország régióit vizsgálja meg aszerint, hogy az ott található településeken hogyan alakult az állandó lakosság száma. A sorozatban Közép-Magyarország régiójával - Pest vármegye és Budapest területévvel -, külön nem foglalkozunk, mivel a fővárosi kerületek lakosságszámának változásával és az agglomerációval már külön cikkekben foglalkoztunk. A sorozat első részében - a Budapest és Pest után következő első NUTS 2 régió -, a Közép-Dunántúl lakosságszám változásait elemeztük, a második részben a Nyugat-Dunántúl régiót vettük górcső alá, a harmadik pedig a Dél-Dunántúl régiót. A Dunántúl után a következő NUTS 2 régió Észak-Magyarország, jelen cikkünkben ennek a területnek a települési adatait elemezzük. Külön kitérünk az egyes vármegyékre is, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén területére. Friss elemzésünkből kiderül, mennyien választhatták új lakóhelyükül a Börzsöny, Bükk vagy Mátra völgyeinek településeit, vagy az északi határ környéki falvakat.

Az országos átlagot tekintve Magyarország állandó lakossága 0,4 százalékkal csökkent 2023 év elejéhez képest, és 1,53 százalékkal 2020-hoz viszonyítva. A belügyminisztériumi nyilvántartás szerint hazánk állandó lakossága 9 millió 765 ezer fő volt 2024 januárjában. Észak-Magyarország régióban 1 millió 131 ezer állandó lakost tartottak nyilván 2024 januárjában, ez 2023-hoz képest 0,65, 2020-hoz képest 2,87 százalékos a visszaesés. Ez azt jelenti, hogy az országos átlagnál rosszabb a helyzet észak-keleten, viszont például a már vizsgált Dél-Dunántúlon még ennél is nagyobb az elnéptelenedés.

A legnépszerűbb települések régiós rangsorában - melyet az állandó lakosok számának százalékos, tehát lakosságarányos növekedése alapján állítottunk fel - egyértelműen a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyeiek dominálnak. Az egyéves listában 50-ből 37 borsodi, 7 hevesi és 6 nógrádi, az ötéves összevetésben pedig az 51-ből 35 borsodi, 9 nógrádi és 7 hevesi van. (Azért lett végül 51-es toplista, mert az 50. helyezett Nagyút és Szajla között holtverseny alakult ki.) Viszont azt is érdemes megjegyezni, hogy Borsod-Abaúj-Zemplénből 358 település volt versenyben, míg Nógrádból csak 131, Hevesből pedig 121 település. Így nem csoda, hogy a TOP50-ben is sok a borsodi község.

A legnépszerűbb települések egytől egyig községek, és ebben a régióban nem is találunk olyan várost, amelyet egyértelműen gyarapodónak lehetne nevezni. Ebben a régióban is előnyben voltak a kisebb falvak, de akad a toplistán néhány 1000 fő feletti település település is. 2023 év eleje óta kiugró volt a állandó lakosságszám növekedés üteme a Zsujta, Varbóc, Abaújszolnok, Szőlősardó és Irota településeken - egytől egyig borsodban találhatók. Zsujta az ötéves összevetésben ugyancsak az élen jár, a harmadik helyet szerezte meg, első lett Kéked, második Nagyhuta. Ezeken a helyeken közel másfélszeresére nőtt a lakosságszám 5 év alatt.

A számszerű növekedéssel ebben a régióban is szinte alig érdemes foglalkozni, igazi rekordereket nem lehet találni. Ostoros, Mályi, Kistokaj, Sajóörös, Őrhalom, Kál és Kéked lakossága nőtt 100-nál több fővel, de a legnagyobb növekedés is Ostoroson mindössze 261 főt tett ki.

Legnépszerűbb települések Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Borsodnak 649 863 fő volt az állandó lakosok száma 2024. január 1-jén. A fogyás egy év alatt 0,65 százalékos, öt év alatt pedig 3,1 százalékos volt. 2020 óta 21 ezer fő, nagyjából egy közepes méretű városnyi lakos "hiányzik" a megyéből.

A borsod-abaúj-zempléni toptelepülések nem fognak nagy meglepetést okozni, hiszen mindegyik szerepelt már a régiós ranglistán is. Egy év alatt Zsujta, Varbóc és Abaújszolnok mutattak 7 százalékot meghaladó növekedést, a toplistára kerüléshez 3,2 százalékos lakosságszám-emelkedés kellett. 2020 óta pedig több mint 40 százalékkal nőtt Kéked, Nagyhuta, Zsujta és Pányok állandó lakossága. Ez országos viszonylatban is jelentős teljesítmény. A TOP20-ba jutáshoz 9,4 százalékos növekedés kellett.

A legnagyobb települések, amelyek a TOP20-ba már nem fértek be, de növekedésben fel tudták venni a versenyt a törpefalvakkal: Sajóörös, Kistokaj, Hidasnémeti, Mályi, Tiszatarján, Bogács, Sajókeresztúr, Kesznyéten, Farkaslyuk, Szalaszend, Bükkaranyos, Szentistván, Sajóecseg, Boldva, Szalonna, Sajószöged, Monok, Szendrőlád, és még lehetne folytatni a sort. Az első város, ami felbukkan az ötéves toplistán az Felsőzsolca, közel 1 százalékkal nőtt a lakossága.

A városok közül minimálisan növekedni tudott 2020 óta Emőd, Mezőkeresztes és Nyékládháza is, mely nagy teljesítmény annak tükrében, mennyire jellemző ebben a megyében a lakosságszám apadása a városokra. 2023-ról 2024-re pedig csak Rudabánya és Putnok lakossága nőtt, de ötéves távon ezek a helyek is jókora csökkenést mutatnak.

A borsodi városok közül nem egy jelentős csökkenést mutatott: az állandó lakosság terén Tiszaújváros 9,5, Kazincbarcika 8,2, Sárospatak 6,6, Sátoraljaújhely 6,3 százalékos apadást mutat. Ezzel mind megelőzték a megyeszékhelyet, Miskolcot, ahol 2020 óta 5,5 százalékkal csökkent a lakószám, 157 544-ről 148 906-ra.

Legnépszerűbb települések Heves vármegyében

Hevesben 292 708 állandó lakos volt bejelentve az idei év kezdetén, 0,6 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban, és 2,3 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban. Ez jobb arány, mint a borsodi vagy nógrádi, de valamivel rosszabb, mint az országos átlag. Összesen 6813 fővel van kevesebb, mint öt évvel korábban.

A hevesi települések rangsorában szintén csak községek vannak, egy nagyközség - Kál - bukkant fel a listán. Viszont már korántsem csak kisfalvakat láthatunk a toplista élén, egészen sok az 1000 fő feletti település. Az élen Bükkszentmárton és Demjén állnak - előbbi Eger felett, Szilvásvárad mellett található, utóbbi pedig Eger alatt. A TOP20-ba kerüléshez több mint 1 százalékos növekedés kellett.

Az ötéves listán az első helyen áll Demjén, második helyen pedig egy szomszédos település, Ostoros. A növekedésükben bizonyára szerepet játszik az agglomerációs hatás, illetve Demjén a fürdőjéről is híres. A TOP20-ban kerüléshez legalább 2,6 százalékos növekedés kellett.

Hevesben egyetlen várost sem találni, amely 2023 és 2020 óta is növekedést mutatott volna. A legtöbb, amit város fel tudott mutatni, hogy 2 fővel nőtt az állandó lakossága: Pétervására ezzel csaknem 0,1 százalékos növekedést ért el egy év alatt. A számszerű növekedés terén sem állnak jól a megye települései, mindössze két helyen tudott legalább 100 fővel nőni a lakosságszám: Ostoros és Kál településeken.

A megyeszékhelyen, Egerben 4,8 százalékos csökkenés mutatkozott 5 év alatt, csaknem 2500 fővel kevesebb lakót számláltak. Így már 50 ezren sem laknak hivatalosan Egerben, mindössze 49 486 fő. Gyöngyös még ennél is nagyobb csökkenés mutatott, 6,5 százalékkal apadt a lakossága 2020 óta, év elején 26 724 fő volt bejelentve.

Legnépszerűbb települések Nógrád vármegyében

Nógrád területén laknak a régióban hivatalosan a legkevesebben, 2024. január 1-jén 188 470 fő volt bejelentve. Ez 0,75 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban és 2,9 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban. Így sem az országhoz, sem a régióhoz képest nem túl fényes a helyzet Nógrádban. Összesen 5561 fővel laknak idén kevesebben a vármegyében, mint 2020-ban.

Bár a toplistán jellemzően kisebb lakosságszámű települések kaptak elsősorban helyet, mégsem olyan törpefalvakkal van tele, mint a borsodi lista. Ez persze a településszerkezetből is adódik, mely jelentősen eltér a két megyében. 2023-ról 2024-re Nógrádkövesd, Szalmatercs és Egyházasdengeleg lakossága nőtt arányaiban a legjobban. 2020 óta pedig több mint 10 százalékos növekedést ért el Pusztaberki, Berkenye, Debercsény, Kisecset, Cserhátszentiván, és Őrhalom is - utóbbi így már 1110 fős település, a legnépesebbek között van a TOP20-ban. Egyben ez az egyetlen település, amely 100 fő feletti növekedést mutatott:

A városok közül egy sem mutatott növekedést: Pásztó, Rétság, Szécsény, Balassagyarmat, Bátonyterenye és Salgótarján 3,6-7,2 százalékos csökkenést mutattak. A megyeszékhelyen 32 364 fő volt az állandó lakosság év elején, 2513 fővel kevesebb, mint 2020-ban.

Demográfiai cikksorozataink

A Pénzcentrum nyári cikksorozatában a magyarországi NUTS 2 régiókat vizsgáljuk a lakosságszám változása szempontjából. Az első részben a Közép-Dunántúlon található települések helyzetét elemeztük, a második részben a Nyugat-Dunántúlt, a harmadikban pedig Dél-Dunántúl került a fókuszba. Jelen cikkünk Észak-Magyarország régiót vizsgálta, a következő pedig Észak-Alföld, és végül Dél-Alföld régiója lesz. Budapestet és az agglomerációt - mely magában foglalja egész Pest megyét -, már külön elemeztük korábban, ezért most a Közép-Magyarországi régióra, mely az említetteket foglalja magában, külön nem térünk ki.

Tavasszal indított sorozatunkban nemcsak a fővárost és az agglomerációt vizsgáltuk: a magyarországi slágertelepülések volt az első rész témája, a második pedig az elnéptelenedő falvak, városok. Foglalkoztunk a legfrekventáltabb Balaton-parti településekkel, és a friss falusicsok listán szereplő települések lakosságszám-változásával is. Volt cikkünk a nagyobb tavaink körül található településekről, illetve a vármegyeszékhelyekkel, megyei jogú városokkal és a 25 ezer fő feletti lakosságszámú nagyobb városokkal foglalkoztunk is. Ennek a sorozatnak az egyes részei itt találhatók.

Itt a szezon nagy kérdése: hová és miből mennek nyaralni idén nyáron a magyarok?

Nő a magyarok reálkeresete, több az elkölthető pénzük, de nagy kérdés, hogy mindez lecsapódik-e majd a turizmusban. Habár kifejezetten jó szezonra készül az ágazat, a szezon vége még messze van. Most futó turisztikai kérdőívünkben az utazási szokásaikról kérdezzük az olvasóinkat: mennek-e nyaralni idén, ha igen, hová és mennyi pénzt szánnak rá. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását. Köszönjük!