Messze elkerülik a magyarok ezeket a városokat, falvakat: ide menekülnek 2024-ben

A Pénzcentrum nyári cikksorozatában megvizsgáljuk hazánk régióit aszerint, hogy az ott található településeken hogyan alakult az állandó lakosság száma. A sorozat jelenlegi, első részében a Budapest és Pest után következő első NUTS 2 régiót, a Közép-Dunántúl lakosságszám változásait elemezzük. Közép-Magyarország régiójával, mely Pest vármegyét és Budapestet foglalja magában, külön nem foglalkozunk, mert a fővárosi kerületek lakosságszámának változásával és az agglomerációval már korábbi cikkeinkben foglalkoztunk. A Közép-Dunántúl után Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl következik majd. Jelenlegi, közép-dunántúli elemzésünkből pedig kiderül, mennyien választhatták új lakóhelyükül Veszprém törpefalvait az utóbbi egy, illetve öt évben, melyek a legnépszerűbb helyek a Velencei-tó környékén, vagy mik a legkedveltebb agglomerációs kistelepülések a térségben.

Magyarország állandó lakossága a belügyminisztériumi nyilvántartás szerint 9 millió 765 ezer fő volt 2024 januárjában. Ez 0,4 százalékos csökkenés 2023 év elejéhez mérten, és 1,53 százalékos visszaesés 2020-hoz viszonyítva. A Közép-Dunántúlon 1 millió 70 ezer volt a bejelentett állandó lakosság száma 2024 januárjában. 2023-hoz képest 0,42, 2020-hoz képest 1,26 százalékos a visszaesés. Egy év távlatában tehát hasonló fogyást láthatunk, mint az országos átlag, 5 éves viszonylatban a csökkenés valamivel mérsékeltebb.

A legnépszerűbb települések régiós rangsorában - melyet az állandó lakosok számának százalékos, tehát lakosságarányos növekedése alapján állítottunk fel - egyértelműen a Veszprém vármegyeiek dominálnak. Az egyéves listában 50-ből 29 veszprémi, 11 fejéri és 10 komárom-esztergomi, az ötéves összevetésben pedig 33 veszprémi, 14 fejéri és 3 komárom-esztergomi került a topba. A legnépszerűbb települések egytől egyig községek Velence kivételével. Vár nem nagy város - 2024 év elején 7 422 lakosa volt - így is szép teljesítmény lehagyni a falvakat százalékos lakosságszám növekedésben. Az egyéves listán 49., az ötévesen 17. helyen áll.

A listán előnyben voltak az apró- és törpefalvak, hiszen az ilyen településeken akár 10 fős bővülés is jelentős arányt tesz ki. Azonban ez így fair, hiszen Magyarországon a legkisebb falvakat fenyegeti leginkább az elnéptelenedés, az a néhány népszerű falvacska, amely növekedést tud mutatni, megérdemli hogy a toplisták élére álljon. Ilyen a veszprémi Balatoncsicsó, Tagyon és Somlójenő is, ahol 2023-ról 2024-re több mint 5 százalékkal nőtt a lakosságszám. Balatoncsicsó és Tagyon az ötéves listába is bekerültek, előbbi a 49., utóbbi a 34. helyen. Somlójenő a TOP50-be már nem fért bele, 62. lenne a ranglistán, amelyben a 2020 és 2024 között arányaiban legnagyobb lakosságszám növekedésű települések kaptak helyet.

Az 50-es listán több olyan falu is van, amely öt év távlatában lakosságszám csökkenést mutat, 2023-ról 2024-re viszont emelkedett, esetleg stagnál a lélekszám. Ilyen például Nagygyimót, ahol 2020-ban még 560-an laktak, 2023-ra ez 539-re apadt, de 2024-re ismét 560 bővült. Hozzá kell tenni, hogy az is szép teljesítmény falvak esetében, ha stagnálást mutatnak ötéves időtávon, nem pedig csökkenést. Öt év távlatában ugyancsak csökkenés látszik Megyerben, Keréktelekin, Bodorfán, Káptalanfán, Zalaerdőd, Tüskevár, vagy Süttő.

2020 óta pedig az arányaiban legnagyobb lakosságszám bővülést mutató települések: Balatonrendes, Nadap, Salföld, Márkó és Vöröstó. Ezek közül csak Nadap fejéri, a többi község veszprémi. A TOP50-be legalább 6,5 százalékos növekedéssel lehetett bekerülni. Velence mellett a városok közül egyedül Gárdony volt versenyben ebben az erős mezőnyben, de az ötéves listában csak a 60. helyig tudott felkapaszkodni a maga 5,51 százalékos növekedésével.

Hogyha a számszerű növekedést néznénk, akkor öt év alatt egyértelműen Gárdony és Velence vezetné a rangsort, ezeken a helyeken több mint ezer fővel nőtt az állandó lakosok száma. Balatonalmádi, Pákozd, Márkó, és Kulcs lakosságszáma is jelentős számban emelkedett. 2022 óta pedig szintén Velence, Gárdony, és Pákozd a rekorderek, ahol száznál is több fővel nőtt az állandó lakosság.

Ha csak a számszerű növekedést néznénk, Velence és Gárdony mindenképpen az élen járnak: Velence lakossága 5 év alatt 702 fővel, Gárdonyé 661 fővel nőtt. Ilyen szempontból hatalmas a növekedés Pákozdon, Márkón, Sukorón, Felsőörsön, Balatonalmádiban, Etyeken, Kulcson és Kápolnásnyéken. A városok közül még Martonvásár, Adony és Rácalmás emelkedik ki számszerű növekedést tekintve.

Legnépszerűbb települések Fejér vármegyében

A Közép-Dunántúl régióban található megyéket külön-külön is megvizsgáltuk.Fejérben a csökkenés egy év alatt 0,24 százalékos, 5 év alatt 0,57 százalékos volt, vagyis alacsonyabb, mint az országos és a régiós átlag. Az egyéves ranglistára, a TOP20-ba minimum 1,1 százalékos növekedéssel kerültek települések. A listavezető Óbarokon 3,6 százalékkal, Kajászón 3,2 százalékkal, Nadapon pedig 3,1 százalékkal nőtt az állandó lakosság. Nem meglepő módon Velence mint egyedüli város került a TOP20-ba, Martonvásár csak a 22. helyig jutott.

Az ötéves listára viszont Gárdonynak már sikerült bejutnia a 20- helyre a maga 5,5 százalékos növekedésével. A listát Nadap, Sukoró, Pákozd, Bodmér, és Újbarok vezetik 12-20 százalékos növekedéssel 2020 óta. A 6. helyen pedig Velence áll 10,5 százalékkal. A tavaly készült elemzésünkkel összevetve az ideit, a falvak előretörését láthatjuk a városokkal szemben.

A megyeszékhelyen, Székesfehérváron nagymértékű lakosságcsökkenés látszik. 2023 óta 0,76 százalékkal, 2020 óta 3,65 százalékkal kisebb a lélekszám. A városok többségére a fogyás jellemző a vármegyében, de vannak kivételek: ilyen a már sokat emlegetett Gárdony és Velence, valamint Adony, és Martonvásár. Öt év alatt növekedést, a múlt évhez viszonyítva viszont csökkenést mutat Rácalmás és Csákvár. Székesfehérváron és Dunaújvárosban számszerűen közel 3500 fő tűnt el 5 év alatt.

Legnépszerűbb települések Komárom-Esztergom vármegyében

Komáron-Esztergomban a lakosságszám 2023 januárja óta 0,43 százalékkal, 2020 óta 1,46 százalékkal csökkent. Ez a régiós átlaghoz képest rosszabb, de 5 év távlatában az országosnál jobb helyzetet jelent. A TOP20 település listáira csak községek kerültek. Egy év alatt több mint 2 százalékkal emelkedett Aka, Kerékteleki, Sárisáp, Dunaalmás és Héreg lakosságszáma. Sárisáp a legnépesebb település a toplistán, a kétezer feletti lakosságszámú települések közül még Süttő, Bokod, Szomód, Kesztölc és Mocsa jutottak a topba. 2020 óta pedig a leginkább Dunaszentmiklós, Dunaalmás és Csatka lakossága növekedett.

Komárom-Esztergomra különösen igaz, hogy a városokkal szemben sokkal inkább a falvakat preferálja a lakosság. A 12 városból - a megyeszékhely Tatabányával együtt - egy helyen sem nőtt a lakosság 2020-hoz viszonyítva. Tatabánya lakossága 68 140-ről 65 439-re csökkent (-4%), de Oroszlányban (-5%) vagy Dorogon (5,1%) még nagyobb a visszaesés. Bábolna, Nyergesújfalu, Esztergom és Tata is jelentős csökkenést mutat. 2023 óta is csak egyetlen helyen történt növekedés, a hétezres lakosú Ácson.

Ha a számszerű növekedést nézzük, akkor is azt láthatjuk, hogy Komárom-Esztergom népszerű helyei messze elmaradnak más megyék frekventált helyeiről. Azonban mivel kis megyéről van szó, itt máshogy kell súlyozni a települések "teljesítményét". Több mint 100 fővel bővült 5 év alatt Dunaalmás, Vértesszőlős, Kocs, Szomód, Környe és Tokod lakossága, valamint ezeknek a községeknek - Vértesszőlős kivételével - 2023-ról 2024-re is emelkedett a lakosságszáma.

Legnépszerűbb települések Veszprém vármegyében

Ahogy az a TOP50-es régiós ranglistákból kiderült, Veszprém vármegyében található a legtöbb nagy vonzóerejű település a Közép-Dunántúlon. Persze, ehhez az is hozzájárul, hogy eleve számszerűen itt található a legtöbb település: amíg Komárom-Esztergomban 76, Fejérben 109 települést tartanak nyilván, Veszprémben 217-et. A településszerkezet is teljesen eltérő a Balaton-felvidéken. Ha csak azt megszámoljuk, hogy hány 500-nál kisebb lakosságszámú települést találunk: Fejérben összesen hármat - mindhárom, Bodmér, Újbarok és Bakonykúti is frekventált hely; Komárom-Esztergomban hatot - Csatka, Csép, Aka, Bakonybánk és Csém korábban is kisfalunak számítottak, Kisigmánd pedig most csatlakozott. (Kisigmándon 508 főről 488-ra csökkent a lakosok száma, 4%-kal egy év alatt!) Veszprémben ehhez képest a 217-ből 100 olyan van - közel a fele az össze településnek -, ahol 500-nál kevesebb az állandó lakos.

Veszprém vármegyében ugyanakkor 2023 óta 0,63 százalékkal, 2020 óta 1,93 százalékkal csökkent az állandó lakosok száma. Ez mind a régiós, mind az országos átlagnál rosszabb. Az éves ranglistán az első helyen Balatoncsicsó, Tagyon és Somlójenő áll, melyek régiós szinten is kiemelkedő növekedést mutattak. Hat olyan község van a listában, ahol 2023-ról 2024-re emelkedés történt, 2020 viszonylatában viszont csökkenés vagy stagnálás - ilyen Nagygyimót, Megyer, Bodorfa, Káptalanfa, Zalaerdőd és Tüskevár.

A 2020-ról 2024-re történt növekedés tekintetében kiemelkedik Balatonrendes, Salföld, Márkó, Vöröstó és Pápadereske, azonban Hetyefő, Felsőörs, Lovas , Zalameggyes, Mencshely, Hegymagas és Ábrahámhegy lakossága is 10 százalék felett bővült. A TOP20-ba kerüléshez pedig minimum 8 százalékos növekedés kellett.

Veszprém megyeszékhely lakossága 55 247 főről 52 312 főre apad (-5,3%) 2020 óta. Az elmúlt 5 évben a városok közül Balatonalmádi, Herend, Devecser, Balatonfűzfő, Badacsonytomaj és Berhida tudott növekedni. Ezek közül is 2023-ról 2024-re Herend, Devecser és Berhida lakossága nőtt. 2020 óta óriási a visszaesés Tapolcán (-6,2%), Pápán (-4,8%), Ajkán (-4,3%) és Zircen (-4,2%). Számszerű növekedésben a legjobban Márkó, Felsőörs, Balatonalmádi és Nemesvámos teljesített a vármegyén belül, legalább 100 fővel bővül a lakosok száma.

Demográfiai cikksorozataink

A Pénzcentrum nyári cikksorozatában a magyarországi NUTS 2 régiókat vizsgáljuk a lakosságszám változása szempontjából. Az első részben a Közép-Dunántúlon található települések helyzetét elemeztük, a következő két részben pedig a Dunántúl másik két régiójába látogatunk. Ezután következik majd Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld régiója. Budapestet és az agglomerációt - mely magában foglalja egész Pest megyét -, már külön elemeztük korábban, ezért most a Közép-Magyarországi régióra, mely az említetteket foglalja magában, külön nem térünk ki.

Tavasszal indított sorozatunkban nemcsak a fővárost és az agglomerációt vizsgáltuk: a magyarországi slágertelepülések volt az első rész témája, a második pedig az elnéptelenedő falvak, városok. Foglalkoztunk a legfrekventáltabb Balaton-parti településekkel, és a friss falusi csok listán szereplő települések lakosságszám-változásával is. Volt cikkünk a nagyobb tavaink körül található településekről, illetve a vármegyeszékhelyekkel, megyei jogó városokkal és a 25 ezer fő feletti lakosságszámú nagyobb városokkal foglalkoztunk is. Ennek a sorozatnak az egyes részei itt találhatók.