Súlyos terhet kaptak a nyakukba az idősek: erre rengeteg magyarnak rámehet a háza, lakása

Az Eurostat friss adatai szerint 2023-ban még a magyar lakosság közel negyede olyan ingatlanban él, amely meghaladta a szükségleteit, ez a 2022-es, 2021-es évek adataihoz mérve csökkenést jelent. A magyar lakosságon belül a 65 év feletti magyarok körében még magasabb ez az arány: 41 százalék élt 2023-ban "túlméretezett" ingatlanban. Ez a statisztika viszont egyáltalán nem azt jelzi, hogy ennyien élnének nagy lábon Magyarországon. Az Eurostat számítási módszere alapján nemcsak a luxusingatlanokban, tágas otthonokban élők tartoznak ebben a kategóriába, hanem például azok is, akiknél fejenként több szoba jut a háztartásában élőkre, mint ami feltétlen szükséges lenne. Az ilyen otthonokban élők nem feltétlenül tehetősek, hanem lehetséges, hogy éppen a rossz anyagi helyzetük miatt élnek túl nagy, korszerűtlen, nagy kiadással járó ingatlanokban.

Hogyha mélyebben vizsgáljuk a statisztikát, látható, hogy a medián jövedelem 60%-a felett keresőknek 15%-a élt élt szükségleteit meghaladó méretű ingatlanban tavaly. Ez óriási visszaesés a 2022-es 24,7%-os arányhoz képest! Ugyanezt láthatjuk a medián 60%-a alatt kereső 65 év felettiek esetében: a 2022-es 64%-ról 28,5%-ra zuhant az aránya azoknak, akik a szükségleteiket meghaladó ingatlanban élnek. (2022-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a bruttó mediánjövedelem 389 ezer forint volt a KSH szerint, aminek a 233 ezer forint a 60%-a bruttóban. 2023-ban a bruttó mediánkereset 450 ezer forint volt, ennek 60%-a 270 ezer forint. Ez nettóban cirka 180 ezer forint.)

Ez a hasonlóan meredek esés azért is érdekes az alacsony jövedelemből élők esetében, mert a mediánbér emelkedése hasonló mértékű volt 2022-ben (16,1%), mint 2023-ban (15,7%). Magyarországon ugyan nőtt 2023-ra a mediánbér 60%-a alatt keresők arány - a 2022-es 39,6 százalékról 42,1 százalékra, miközben az egyedül élő idősek körében még csökkent is az arány az Eurostat adatsora szerint -, ez nem magyarázza statisztikailag, hogy miért élnek arányaiban ennyivel kevesebben már túlzsúfolt ingatlanokban. A módszertan sem változott, és a szomszédos országok helyzetét tekintve az alacsony jövedelmi osztályban szintén visszaesést látunk.

Ha megnézzük, hányan éltek ugyanakkor túlzsúfolt helyen 2023-ban, látható, hogy a teljes lakosság 15,6 százaléka. 2022-ben még 17 százalék volt az arányuk. Az alacsony jövedelműek aránya viszont, akik túlzsúfolt ingatlanban élnek 2023-ben 31,8 százalékra emelkedett 23,8 százalékról.

Nem szabad elfelejteni a 2022-es évi energiaválságot, annak hatásait a rezsire, illetve a rekordszintű inflációt, amely a 2023-as évet is meghatározta. Nem elképzelhetetlen, hogy a statisztikákban látható eltérés, hogy 2023-ban drasztikusan kisebb a túlméretezett házban, lakásban élők aránya, a lakáscseréknek köszönhető. Feltételezhető, hogy a lakosság jelentős része kénytelen volt kisebb, szükségleteinek megfelelő méretű, alacsonyabb fenntartási költségű helyre költözni. A túlzsúfolt lakások statisztikáit nézve lehetséges, hogy még csak nem is megfelelő méretű, hanem már kényelmetlenül kisebb helyre is sokan költözhettek.

Viszont a szűkösebb keretből gazdálkodóknak még így is jelentős része él olyan ingatlanban, ami meghaladja a szükségleteit. Ez pedig nem csak azért probléma, mert a kis jövedelemből nehéz lesz kifűteni a nagyobb lakást télen, hanem mert a túlméretezett ingatlan csapda a kis jövedelműek számára, egyenes út az elszegényedéshez.

Annak, akinek az ingatlana fenntartása anyagi problémákat okoz jelenleg is, különösen a nyugdíjból élők, nem igazán számíthatnak a helyzet javulására. Annak, aki számára túl nagy lakásban él és anyagi gondjai vannak, megoldást jelenthet, ha eladja az ingatlant, és kisebb, korszerűbb, számára praktikusabb, vagy általában olcsóbb lakásba költözik. Aki albérletben él, kereshet olcsóbb megoldást. Még az is szóba jöhet hogy nagyváros-falu viszonylatában, vagy nyugatról keletre vált valaki - a drágábból az olcsóbb felé.

Nagyon fontos, hogy még az előtt elkezdjünk gondolkodni arról, hogy vehetnénk kézbe egyre romló anyagi helyzetünket, mielőtt túl késő lesz! A lakóhely váltás gondolatától sokan zsigerből felháborodnak: hiszen ott élték le életük nagy részét, véres verítékkel keresték meg a rávalót, annyi emlék köti őket oda, stb. Ezek mind érthető érzelmi érvek. Nem is az a javaslatunk, hogy holnap már lehet is csomagolni, és nem állítjuk, hogy könnyű dolog lecserélni egy ingatlant egy másikra. Viszont elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk a gondolattal, felmérjük a lehetőségeinket. Nem kell kétségbeesni és azonnal költözni. Azonban érdemes lehet tájékozódni, számolgatni, álmodozni, mérlegelni - hátha kiderül, hogy mégis ez a jó döntés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kezdődhet a nyugdíjas magyarok rohama a bankokban: sok pénzről csúszik le, aki nem siet

Június 3-án indul az új otthonfelújítási támogatások igénylése, mely azoknak is jó lehetőség lehet, akik közel járnak a nyugdíjhoz, vagy akár már nyugdíjasok.

Az ingatlancserével megelőzhetjük az elszegényedést

Nemcsak akkor érdemes elgondolkodni a költözésen, amikor már az ember anyagi biztonságát veszélyezteti a fűtési szezon. Rengeteg más olyan élethelyzet van, amikor megéri a nagyobb ingatlant eladni, kisebbe költözni, vagy olcsóbb fenntartású albérletre váltani. Akár városon, falun belül is, egyszerűen a vételárak eltéréséből adódóan a különbözetet félre lehet tenni és egy kisebb ingatlannak a jövőbeli költségei is kisebbek, így csökkenthetjük a havi kiadásainkat. Városból falura költözve szintén nagyobb pénzösszeget szabadíthatunk fel. Egyes esetekben pedig egy falusi - például agglomerációs - környezetből egy családi házból váltva egy kis alapterületű városi lakásra szintén sokat lehet spórolni.

Egy használt lakásnak Budapesten 2023-ban átlagosan 885 ezer forint volt négyzetmétere a KSH szerint. A Pest megyei községekben 331 ezer forint - ami 2022-höz képest még csökkent is! Ugyan ez még mindig magasabb, mint a Dél-Dunántúli régió városaiban, ahol 221 ezer forint a négyzetméterár, vagy az alföldi városokban, a különbség jelentős. Sőt, nemcsak országrészek között hatalmasak a különbségek, hanem akár két szomszédos település között is lehet nagy eltérés az ingatlanárakban.

Természetesen biztosra akkor mehetünk, ha a saját ingatlanunkból kiindulva, a saját igényeinket figyelembe véve számítjuk ki, mennyit nyernénk a lakáscserén. Először is lőjük be, mennyit ér az ingatlanunk nagyjából - keressünk az ingatlanhirdetések között hasonló állapotú, elhelyezkedésű lakásokat. Ha ez megvan, vegyük számba, milyen ingatlanba lennénk hajlandóak átköltözni - pénzügyi szempontból a legokosabb döntés egy kisebb, felújított ingatlan, aminek alacsony a rezsiköltsége. Más szempontból pedig vegyük figyelembe a megközelíthetőséget, környéket, infrastruktúrát, bármit, ami számunkra nagyon fontos a lakóhely szempontjából. Az is lehetséges, hogy a városi környezetből egy olyan helyre váltunk, ahol zöldebb, békésebb, van udvar, kert - ugyanakkor fontos, hogy lehet egy jó kórház a közelben. Vagy a családunk ne legyen túl távol. Ez mind egyéni igény, ezeket mind egyesével érdemes végigvenni. Ezek alapján a paraméterek alapján keressünk lehetőségeket.