Az ukrán gazdaság jelenleg rendkívül gyenge állapotban van, 2024-ben az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának kevesebb mint 30 százalékát érte el.
Az utóbbi fél évben a vevők kevesebb mint három százaléka volt külföldi állampolgár: az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbbet a kínaiak költik, akik a magyar átlag majdnem másfélszereséért vásárolnak.
Továbbra is a magyarok pörgetik az ingatlanpiacot, az Otthon Centrum (OC) kimutatásai szerint az ügyfelek mindössze 2,5 százaléka külföldi. Közülük sokan életvitelszerűen Magyarországon élnek, a lakcímük alapján nem itt élő ügyfelek aránya viszont mindössze 1,6 százalék volt az előző félévben – összegezte az OC állampolgárság szerinti értékesítési adatait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, a külföldiek által vásárolt ingatlanok átlagos értéke 48,8 millió forint, ami alig százezer forinttal magasabb összeg a magyarok által vásárolt ingatlanok átlagáránál. Ugyanakkor a külföldiek között jelentős különbségek adódtak a vásárlásra fordított összegek nagyságában, amíg a németek átlagosan 31,2 millió forintot költöttek ingatlanszerzésre, addig a kínaiak 69,7 millió forintért vásároltak.
Az árakat jelentősen meghatározza az ingatlan elhelyezkedése, ebben is jelentős különbségek rajzolódtak ki: a kínaiakat kizárólag Budapest belvárosa érdekli, míg a németek egyetlen lakást sem vettek a fővárosban, de Pest vármegyében is csupán egyetlen tranzakciót bonyolítottak le. Körükben a Somogy és Zala vármegyék határ közeli települései – a somogyi Bolhó, Bélavár, Babócsa, vagy zalai Zalaszentbalázs, Hévíz, Zalakomár – a legkedveltebbek.
A külföldi ingatlanvásárlások kilencven százaléka a határ menti térségekhez és a fővároshoz, valamint közvetlen környezetéhez köthető. Ezen kívül csak eseti vásárlások történtek. A legtöbben a VIII. kerületet választották, a nyugat európai és az amerikai vevők mellett az ukránok voltak a legaktívabbak, ám ebben a városrészben csupán egyetlen kínai vett ingatlant. A vásárlást döntően készpénzből finanszírozzák a külföldiek (92,5 százalékuk), hitelt, elvétve vesznek igénybe. A magyar vásárlók szokásai ettől jelentősen eltérnek: jóval kevesebben fizetnek készpénzzel (66 százalék), és hitelt (23 százalék), valamint állami támogatást (11 százalék) is igénybe vesznek.
A külföldiek leginkább a használt téglalakást preferálják (47,4 százalék), de a vidéken vásárlók körében már a használt ház a favorit (44,7 százalék). A panel és az új építésű lakás számukra nem opció, ebben a két szegmensben arányuk elhanyagolható, miközben a magyarok körében a panel (16,7 százalék) és az új építésű lakás is népszerű (14,2 százalék).
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ugyancsak jelentős különbség mutatkozik a nemi arányokban: amíg a magyar vásárlók esetében nagyjából ugyanannyi férfi és nő vásárol ingatlant, addig a külföldiek körében ez erősen eltolódik a férfiak felé (60,5 százalék). A korfa szerint a hazánkban vásároló külföldiek legnagyobb számban a 30-40, valamint a 60 évnél idősebb generációból kerülnek ki (26,7 százalék), e két korcsoport realizálja a vásárlások több mint felét. Minden ötödik külföldi 40-50 év közötti, az ötvenes éveikben járók, valamint a 18-29 év közöttiek aránya a legalacsonyabb (13,3 százalék). A magyar állampolgárok korfája ettől eltér: honfitársaink piaci jelenléte a harmincas, negyvenes korosztályban a legmagasabb, míg a legfiatalabbak és a nyugdíjasok körében a legalacsonyabb.
A Pénzcentrum éppen ma írt arról, hogy a Balaton környékét szabályosan felvásárolják a külföldiek, leginkább Zala megyében érezhető ez. Ezt a cikket itt olvashatod el újra:
Mit ünneplünk karácsonykor és szenteste? Ez a karácsony szó jelentése, a karácsonyfa állítás eredete
A karácsonyfa-állítás a 17. századtól német területekről terjedt el.
Óriási leállást jelentettek be az államigazgatásban: erről mindenki tudjon, aki ügyeket akar intézni
Az év végi időszakban szűkített nyitvatartással és korlátozott ügyintézési lehetőséggel működnek a kormányablakok és kormányhivatalok.
-
Karácsonyi bevásárlás: miért éri meg a Lidl mellett dönteni az ünnepek előtt?
Az ünnepi készülődés mindenkitől sok energiát és alapos tervezést igényel, ezért a Lidl célja, hogy az idei karácsonyi bevásárlást a vásárlók egyszerűen és egy helyen intézhessék.
-
Közeledik a síszezon, féláron is elérhető a Gránit Bank Platinum kártya: 50 milliós, síelésre is érvényes utasbiztosítás jár hozzá
Európa sípályáin nagyjából minden tizedik síelő szenved kisebb-nagyobb balesetet egy-egy szezonban.
-
Ez a cég ott lát lehetőséget, ahonnan más menekül: bevásárolták magukat egy borsodi zsákfalu baromfifeldolgozójába
A Pi-Pi Kft. a Demján Sándor Tőkeprogram segítségével korszerűsíti az üzemet.
-
Elektromos 4x4 városban, országúton, terepen: hol jön ki az előnye?
Mit is nyújt a négykerék-hajtás a mindennapokban az autósok számára?
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








