Úgy veszik a lakásokat a magyarok, mintha nem lenne holnap: erre lehet most számítani a piacon

A Duna House értékesítési adatai alapján 2024 első negyedévének átlagában vidéken a vásárlók 25 százaléka, Budapesten a vásárlók 34 százaléka került ki a befektetők közül. A lakhatási célú kereslet állandóságának köszönhetően az ingatlanok hosszú távon jól őrzik értéküket hazánkban, ahol az elmúlt években tapasztalt, folyamatosan erősödő bérlői érdeklődéshez képest kifejezetten szűk albérletkínálat áll rendelkezésre, így a lakáskiadás kedvező hozamot biztosított az elmúlt évtized hozamkörnyezetében a befektetési céllal ingatlant vásárlók számára – állapította meg legfrissebb Lakáspiaci jelentésében a Magyar Nemzeti Bank.

Az elemzés szerint a befektetők által megvalósított felújítási munkálatok pozitív hatással vannak a hazai lakásállomány minőségére, a használt lakóingatlanok piaca mellett pedig az új lakások építésére is ösztönzőleg hat a befektetők jelenléte.

Az otthonteremtési céllal vásárlók számára azonban kiemelten fontos információ lehet, hogy a fokozódó befektetői aktivitás az MNB által felsorolt előnyök mellett a lakásárak gyorsabb növekedéséhez is hozzájárulhat

– hangsúlyozta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

2024 elején a befektetők aránya kiegyenlített volt a lakáspiac vevői és eladói oldalán. A Duna House értékesítési adatai alapján 2024 első negyedévének átlagában vidéken a lakáspiaci vásárlók és eladók 25-25 százaléka, Budapesten pedig a vásárlók 34 százaléka és az eladók 35 százaléka került ki a befektetők közül.

Az idei év első három hónapjának adásvételei során az ingatlanközvetítő által bekért vevői információk alapján a Somogy vármegyében szerződő ügyfelek jelölték meg a legnagyobb arányban a befektetési célt, mint fő motivációt, akik zömében közvetlen partszakasszal rendelkező balatoni településen szereztek ingatlant. Hasonlóan magas volt a befektetői aktivitás a vidéki területek közül Baranya vármegyében is, itt a vármegyeszékhely számított a kereslet középpontjának a befektetők körében. Kedvelt célpont befektetői szemmel természetesen a főváros is, itt főként a pesti belvárosi lokáció, Erzsébetváros, Terézváros és az V. kerület vonzotta a befektetőket, de népszerűek voltak még Zugló és Újbuda lakásai is.

Az északi part magas négyzetméterárai és a területen zárult nagyértékű ingatlantranzakciók miatt a legnagyobb összeget, átlagosan 77,9 millió forintot a Veszprém vármegyében szerződő befektetők költötték ingatlanvásárlásra 2024 első negyedévében, míg a fővárosban 56,6 millió forint volt az ingatlanra fordított átlagos költség. Hajdú-Bihar vármegyében 48,7 millió forint, Pest vármegyében 43 millió forint, Somogyban pedig 34 millió forint is elegendő egy befektetési célú ingatlan megvásárlásához.

Az MNB Lakáspiaci jelentése a hozamokkal kapcsolatban is pozitív hírrel szolgál azok számára, akik ingatlanba fektetnék megtakarításaikat, ugyanis a vidéki városok átlagában a lakásbérbeadási hozam márciusban 7,2 százalékot tett ki, ami meghaladja a 10 éves állampapírpiaci referenciahozamot, vagyis a 6,7 százalékot. Budapesten az előző év azonos időszakában mért 4,9 százalékról 5,1 százalékra nőtt a bérbeadási hozam, tehát a fővárosi területeken még elmarad az említett állampapírpiaci referenciahozamtól. Az alternatív befektetések, elsősorban a lakossági állampapírok hozamának további mérséklődése várhatóan a befektetői kereslet újbóli élénküléséhez vezet majd a lakáspiacon. – hívta fel a figyelmet az MNB.

Te mit gondolsz a saját márkás termékekről?

A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni egyetem közös, nagymintás felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Az alábbiakban arra szeretnénk megkérni, hogy töltsd ki a kérdőívet, ezzel segítve munkánkat. Köszönjük!