Így nullázhatod a villanyszámlát 2024-ben Magyarországon: döcög a rendszer, de nem lehetetlen

Az utóbbi pár évben rengeteget csűrtek-csavartak a szabályokon, a saját környezetemben is látom, hogy nem mindenki naprakész a témában. Ma milyen feltételek és támogatások mellett lehet napelemes rendszert telepíteni Magyarországon?

Szolnoki Ádám: Itt még mindig kettős a helyzet, mert ugye január 1-től belépett a bruttó elszámolás, az új szabályrendszer elindult. Ugyanakkor a régi, még szaldós szabályrendszer szerinti igények és bizonyos támogatások még áthúzódnak az idei évre. Ha most onnan közelítjük meg a dolgot, hogy aki most venné a fejébe, hogy napelemet szeretne ott teljesen tiszta a kép. A rövid kis kitérő arról szólt, hogy ez egy fontos paraméter a mai napelemes iparág életében, hogy még mindig vannak a régi elszámolási rendszerből munkák, meg van még olyan támogatás – erről is fogunk szót ejteni –, amely még a régi elszámolási rendszerben igényeltek meg, és ez munkát ad ennek az iparágnak.

Tehát az új rendszer január 1-től a bruttó elszámolás, ami a szaldós elszámolást váltotta. Nagyon-nagyon leegyszerűsítve minden fogyasztó amikor áramot fogyaszt két dologért fizet: az áramért és a villamosenergia rendszerért. Ez azért ennél sokkal bonyolultabb, több része van főleg a rendszerhasználatnak, de ez a két fő csoport. Az új szabálynak az a lényege, hogy ha a napelemes betáplál a hálózatra, akkor valamennyit kap a villamos energiáért, de értelemszerűen a rendszerhasználatért nem kap semmit – a régi szaldós rendszerben, ha betápláltunk a villamosenergia-hálózatba, akkor egy az egyben be lehetett számítani a fogyasztással szemben, azaz le lett vonva a számlából a betáplált energia és csökkentette az áramdíjat és a rendszerhasználati díjunkat is.

A mostani elszámolásban a bruttó kifejezés egy kicsit pénzügyibb a megközelítés: ha betáplálok, akkor nem vonhatom le a betáplált mennyiséget az én fogyasztásomból, mert ha én vételezek, ott használtam a hálózatot, és azért bizony kell fizetnem. Csak a villamos energiát tudom úgymond eladni a szolgáltató felé, értelemszerűen a rendszerhasználatot nem, hiszen az nem az enyém, de a szaldós rendszerben ezt is meg lehetett spórolni. Ez egy nagyon nagy váltás. Egyébként a bruttó elszámolás egy EU-s irányelv mentén lett bevezetve, az Unió többi országában már minket megelőzően rég életbe lépett egy nagyon hasonló jellegű elszámolási szisztéma.  

Ennek a bruttó elszámolási rendszerének a lakosság szempontjából kritikus pontja, hogy mennyi pénzt kapunk azért a villamos energiáért, amit betápláltunk, és ez ma öt forint, plusz-mínusz pár fillér, területenként változó, de ezzel a kerekítve öt forinttal nem járunk messze a valóságtól. Máig is ez egy sokk az iparágnak, a felhasználóknak, ez egy rendkívül alacsony ár, hiszen közben a lakosság rezsicsökkentett árakon 37-38 forint/kWh-ért kapja a villamos energiát. Viszont ebből egyébként tényleg öt forint plusz áfa maga a villamos energia ára, de a nagyobb fogyasztók – és azért, akinek napeleme van, az mind a nagyobb fogyasztó kategóriába esik – a rezsicsökkentett mennyiségen felül hetven forintot fizetnek kilowattóránként, amiből már nagyjából 28 forint a villamos energia. A fő probléma, hogy nem összemérhető ez a két árkategória egymással. Mindezek miatt ma az a helyzet, hogy ha valaki kiépít egy napelemes rendszert, akkor azzal jár jól, ha minél nagyobb részét elfogyasztja az óra mögött – tehát a megtermelt energiát nem termeli vissza a hálózatba.

A lakosság mellett az iparágat is sokkolta ez az új elszámolási rendszer, az öt forinttal nagyon nem tudtunk megbarátkozni. Bár értjük azt a logikát, hogy 5 forint a rezsicsökkentett ár, de a nagyobb fogyasztóknál ez ennek öt-hatszorosa. Azt gondoljuk, hogy valahol a kettő között kéne legyen az igazság. Persze, azt is látjuk, hogy a villamosenergia-piacon milyen turbulens időszak van, most már nem ritkán fordul elő, hogy nulla vagy negatív az áramár a tőzsdén, nap közben, amikor ideális idő van, nem egyszerű helyzet ez a mostani ebből a szempontból.

Ami pedig a támogatásokat illeti, van most egy futó pályázat, az úgynevezett Napenergia Plusz Program, ahol éppen azért, hogy a megtermelt villamosenergia óra mögött való elfogyasztását ösztönözzék, napelemet plusz enertárolót támogat az állam.

Az új elszámolási rendszer visszavetette a lakosság rendszertelepítési kedvét?

Ez nagyon-nagyon erős hatással bírt. Nekünk nem áll rendelkezésünkre olyan adat, hogy mennyi az újonnan benyújtott igény, de szerintem minimális. Ezt érzékeli az iparág, töredéke a korábbi éveknek, szemmel gyakorlatilag nem is látható az új megrendelők száma - kivéve azt a részt, akik támogatásra pályáznak. De 15 ezer pályázat az, amit fognak majd támogatni. Titkon reméljük, hogy ennél többet is be fognak fogadni, többet fognak támogatni, mert ez a 15 ezer várhatóan 2 évre fog eloszlani és rettentő kevés az eddig megszokottakhoz képest,– ég akkor is, ha az elmúlt két év túlfűtött volt.

Gyakorlatilag mondhatjuk azt, hogy a napelem kicsit olyan, mint az elektromos autó: ha nincs rá érdemi támogatás, akkor a lakosság nemigen aktív?

Abszolút! És ezt nagy problémának is látjuk, iparágilag sosem voltunk az ilyen beruházási támogatások mellett, mert ez egyfajta stop and go piacot csinál: amikor van állami pénz rá, akkor van érdeklődés, amikor nincs pályázat, akkor meg nincs kereslet. Teljesen logikus, hogy ha hirtelen nagyon-nagyon visszaesik a vonzereje a napelemeknek, akkor kell a támogatás, ebben mi sem vitatkoztunk, sőt támogattuk a dolgot, de mi a MANAP-nál annak a pártján vagyunk, hogy hosszú távon a támogatásokat jó lenne kivezetni, és inkább egy olyan elszámolási rendszert bevezetni, ami megéri a lakosságnak. Ez azért ma egy eléggé nehéz feladat.

Most is az a helyzet, hogy van támogatás, van igény. Ám az is nagyon sokat számít, hogy milyen lesz a konstrukció, mennyire lesz olajozott, mert ha nem mennek flottul a dolgok, mint a korábbi pályázat esetében, akkor nagyon lassú lesz a dolog, és további sok napelemes cég kerülhet nehéz helyzetbe.

Ősszel Lantos Csaba energiaminiszter azt is bejelentette, hogy az ország nagy részén megszüntetik a visszatáplálási stopot. Most mi a helyzet, valóban feloldották a tilalmat?

Igen, nagyrészt ez megtörtént. A transzformátor körzetek voltak azok, amiket megvizsgáltak a szolgáltatók, hogy azok alkalmasak-e a visszatáplálásra vagy sem, fel kell-e újítani őket, esetleg bővíteni. Mára nagyságrendileg a körzetek 85-90 százaléka úgymond fel lett oldva. Csak egy kisebb részlet az, ami még zárolva van, viszont azt is érdemes hozzátenni, hogy ezek olyan területek, ahol lakosságarányosan többen laknak. De az ország jelentős része már nincs tiltás alatt, és fokozatos lesz a további feloldás.

Itt azért van egy problematikus pont, amit megértünk, de nem ez volt a tervekben: volt az országnak egy olyan vállalása az EU felé, hogy a betáplálási stopot teljesen megszünteti 2024. december 31-re. Bár addig még van több mint fél év, de a szolgáltatói adatközlések szerint a maradék tizenvalahány százaléknyi körzetet csak fokozatosan, 2-3 év alatt fogják tudni olyan állapotba hozni, hogy elbírják a visszatáplálást.

A stopot főképp azzal indokolták, hogy a legtöbb országrészben nem bírja el a visszatápláló rendszereket az elektromos hálózat. Ilyen gyorsan sikerült orvosolni a problémát?

Mi akkoriban sem értettük, mi szükség van a teljes tiltásra, országrészenként eltérő a hálózat állapota. Voltak és még sokáig lesznek is problémás területek, de a teljes stop előtt is joga volt a szolgáltatónak azt mondani egy-egy igénybenyújtáskor, hogy elnézést, itt nem jó a hálózat, kell egy-két év, mire mi ezt fejleszteni tudjuk, addig nem fogjuk megengedni, hogy visszatáplálj.

Az egész intézkedést túlzónak tartottuk és ezt a véleményünket alátámasztotta a tilalom szinte teljes feloldása, mert valószínű, hogy nem kilenc hónap alatt lett felújítva a hálózat jelentős része, de igazából most már borítsunk fátylat erre, túl vagyunk a nehezén.

Nyártól érkezik ez az új felújítási támogatás, amit jelen állás szerint nem lehet napelemes rendszer telepítésére, bővítésére felhasználni. Erről volt egyeztetés a szakmai szervezetekkel a döntéshozók részéről, vagy ők alapból azt mondták, hogy ott van a Napenergia Plusz Program, az elég?

Alapvetően ilyen volt a hozzáállás. Régi minisztériumi szándék volt, hogy legyen egy külön lakossági pályázat energiahatékonyságra, ahol nincsenek összekeverve a tételek az energiatermeléssel. Így ez a tény nem is lepte meg a napelemes szakmai szervezeteket, fel voltunk rá készülve, azt viszont nagy problémának látjuk – és ennek hangot is adtunk –, hogy a hőszivattyús rendszerek sincsenek ebben a konstrukcióban, bár ez nem teljesen fedi le a működési területünket, kompetenciánkat, de a tagságunk egy része ilyen rendszerekkel is foglalkozik – hiszen sokan a napelemek mellé kiépítik az elektromos hűtő-fűtő berendezéseket is.

Érthetetlen, hogy miközben az a szándék, hogy minél inkább leváljunk a vezetékes gázról, az alternatív fűtési módokat nem támogatják egy ilyen pályázaton.

Visszatérve egy kicsit a korábbi pályázati körökre. Említette, hogy lassan őrölnek a malmok. Mit jelent ez pontosan, és mekkora probléma ez a vállalkozásoknak?

A problémás tételek az uniós helyreállítási és felújítási alap, szakmai nevén RRF 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatásai, most azt látjuk, hogy bár elkezdtek megoldódni a dolgok, de rettenetesen lassan, ami rendkívül nagy kárt okoz az iparágban. A probléma azzal van, hogy a kifizetésekre benyújtott elszámolások elbírálása nagyon nem halad, a hatóságnak nincsen kötelezően tartandó határideje erre.

Van olyan cég, aki többszáz napelemes rendszert kiépített már és vár a pénzére, nem tudja, hogy mikor fog hozzájutni. Sokan ebből kifolyólag már csőd szélén vannak, van, aki befejezte a tevékenységét, és átadta a leszerződött partnereit másnak, mert egyszerűen nem tudja megépíteni a megrendelt rendszereket, amíg nem kapja meg a korábbiak után a pénzét. Ennek van egy olyan dominóhatása, hogy az új pályázat is egy olyan konstrukció, ahol a támogatás összegét – ami nem elhanyagolható mérték, 65 százalék – a kivitelezőnek közvetlenül adná a hatóság, neki meg kell előlegeznie a pénzt.

Ez a korábbi RRF-es pályázat után egyszerűen rossz szájízt adott az iparágnak, és azt az egyelőre nem megoldott problémát, hogy azok a cégek, akik nem dúskálnak likviditásban, pénzbőségben, nem tudnak gyakorlatilag az új pályázatban munkákat vállalni, mert várják a pénzüket az előzőből. Ha az új támogatás keretein belül megcsinálnának rendszereket, akkor itt sem tudják, mikor fogják megkapni a pénzüket. Ezért hívjuk a helyzetet dominóeffektusnak.

Ehhez kapcsolódóan írtuk meg nyílt levelünket másfél-két hete Lantos Csaba Miniszternek, ott is kiemeltük, hogy a jelenlegi a pályázati konstrukciók, a kifizetési struktúra rendkívül destruktív erre az iparágra vonatkozóan. A szakmaiság helyett a tőkeerőt helyezi előtérbe, ez totál nonszensz. Akinek van tőkéje, az tud munkát vállalni az NPP-pályázatban is, tud várni a kifizetésére, aki pedig az átlagos magyar KKV, akinek  úgymond pörgetnie kell a munkát, annak a mostani körülmények között ezt lehetetlen megtennie, „elvérzik”. A likviditás, az olaj hiányzik a gépezetből, és ez számtalan kisebb hazai céget sodort a partra.

Hazánkban számos területen jellemző a munkaerőhiány. Hogy állnak ezzel a napelemes vallakozások?

Inkább a munkahiányt tartjuk problémásnak. Irtózatos mélypont van a megrendeléseknél és ezt majd szépen lassan lehet látni a statisztikákban is, minimális az új szerződéskötés, sorra húzzák le a rolót a cégek. A napelemtelepítők pedig várnak a munkára, és vagy abbahagyják és beállnak például villanyszerelőnek, vagy elmennek külföldre. Ez most a trend.

És mi a helyzet a rendszerekhez szükséges berendezésekkel, ezeknek az ára hogyan alakult az utóbbi időben? Mivel jórészt import termékekről van szó, gondolom a forint árfolyama sem elhanyagolható tényező.

A 430-as euró-mélyponthoz képest egész jól állunk, visszakorrigáltunk. De nem kétség, az nagyon fájt, rettenetesen, de szerencsére nem romlott tovább a helyzet, azóta viszonylag megnyugodott az árfolyam. Eszközoldalon manapság kifejezetten jó hírek vannak a napelemeknek a mindenkori mélypont környékén van az áruk, hiába a világméretű infláció, ez a technológia tudott olcsóbb lenni világszerte. Néha van egy kis trendpofon, kínálatbőség, vagy kínálatszűke, akkor esetleg valamennyire visszakorrigálnak az árak, de most ez az olcsóság egy tartósnak látszó állapot, nem látszik, hogy erősen visszapattannának az eszközárak. Mindez azért következett be, mert nagyon-nagyon megugrott a napelemeknek a gyártási kapacitása Kínában elsősorban, és ezt nem tudta teljesen lekövetni a kereslet.

A napelemtáblák mellett inverterek is szépen lassan olcsóbbak lettek és itt is csökkenő árakat tapasztalunk, de azért ezek esetében sokkal moderáltabb az árcsökkenés. Azzal, hogy beköszöntött Magyarországra is a tudatosabb energiatermelés időszaka, azaz úgy termeljünk, hogy lehetőleg el is fogyasszuk ugyanazt az energiát, úgy elérkezett egy technológiai váltás is. Akkumulátoros rendszerekkel, hibrid inverterekkel érdemes számolni, ami drágítja magát a rendszert a korábbi helyzethez képest, ugyanakkor a bruttó elszámolásban egy ilyen még mindig jobb lehet, mint egy hagyományos rendszer, ami kitol minden áramot a hálózatra, amit nem használunk azonnal fel.

A napelemekéhez hasonló ártrend látszik az energiatárolók a piacán is, a tavalyihoz képest is már érezhetően olcsóbbak lettek. És arra számítunk, hogy az akkumulátoroknak, a celláknak az árai, ahogy a technológia fejlődik, jelentősen csökkenni fognak, ami a piacra is át fog szivárogni – ha nem jön semmilyen extrém keresleti sokk a piacon.

Összességében az egész technológia, ami ahhoz, hogy az otthoni villamosenergia-fogyasztásunkat, termelésünket optimálisan fel tudjuk használni, olcsóbbodik. És így a jelenlegi, bruttó elszámolástól sem kell megijedni: tárolóval, nem túl nagyra méretezett, okosan kitalált rendszerrel – mert ugye, ha nagy a rendszer, akkor sokat termel, sokat táplálok ki, ha kicsit kisebb, akkor sokkal többet fogyasztok el az óra mögött – 40-50 százalékos saját fogyasztási aránnyal már a megtérülési számok sem lesznek olyan tragikusak, mint elsőre azok a 20-25 évek, amikre gondoltunk. Hiszünk abban, hogy a technológiai fejlődéssel már belátható időn belül megérheti akár támogatás nélkül is napelem plusz energiatárolós rendszereket létesíteni.

Kína egészen nagy szereplő ezen a piacon, viszont az Európai Unió aktívan tenni szeretne a kínai technológia térnyerésének lassítására. Ez mekkora gondot jelentene az iparágban, milyen arányban vannak itt a kínai termékek?

Nagyon magas arányban, és nem csak Magyarországon, hanem azt lehet mondani, hogy egész Európában, az egész világon. A vezető napelemgyártók 90 százalékban kínai cégek, a legjelentősebb akkumulátorcellagyártók is túlnyomórészt kínaiak. Bár nem teljesen kizárólagos a kínai dominancia, de ami eljut a magyar piacra, annak a jelentős része onnan származik.

Az európai hozzáállás nagyon érdekes kérdés, az Egyesült Államokban hosszú évek óta előjön a védővámok kérdése, és néha be is vannak vezetve ilyenek. Európában 8-10 éve volt egy ilyen kör, tehát nem példa nélküli a dolog. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az iparági cégek viszonylag erős lobbierőt képviselnek az EU-ban, és nagyon nem jó iránynak tartanák, hogyha ezt a technológiai fejlődés adta olcsóbbodást adminisztratív eszközökkel meggátolnák. Nyilván drágábbak lennének a rendszerek és ez összességében nem biztos, hogy az össztársadalmi érdekeket szolgálná – az iparági érdekeket egyáltalán nem.

Ejtsünk pár szót az erkélynapelemekről: Nyugat-Európában, például Németországban már nagy divatja van, a diszkont áruházakban is lehet venni ilyen rendszereket, közben itthon pedig gyakorlatilag tilos bármilyen hasonlót otthon felszerelni. Mi az oka, hogy itthon nem terjedhet el ez a technológia?

Nekünk, mint iparági egyesületnek szakmailag erről van véleményünk, de tevékenységünkbe nem vág. A szakcégek különösebben nincsenek elmélyülve ebben a szegmensében az iparágnak, hiszen pont az lenne a lényege az ilyen termékeknek, hogy elvileg nem kell szakember a beüzemeléshez.

Szakmailag azt lehet mondani, hogy Magyarországon viszonylag szigorú villamossági, biztonsági előírások vannak. Ennek mi is sokszor isszuk meg a levét, ütközünk falakba, sok-sok egyeztetést kell lefolytatnunk. Néha úgy érezzük, hogy a magyar előírások messzemenően meghaladják más európai országoknak az előírásait, vagy fogalmazhatunk úgy, hogy a szigorúbb kategóriába esnek. Az erkélynapelemeknél is az a sarkalatos pont, hogy termelőberendezést hogyan lehet rákapcsolni a villamosenergia-hálózatra, ennek nagyon szigorú előírásai vannak, ezeket módosítani, felülbírálni nem egyszerű feladat. Nekünk is beletört a bicskánk egy-két szabály kapcsán.

Egyébként ezek az erkélynapelemek azon túl, hogy némi haszonnal is bírnak – ezt mindenképpen el kell ismerni –, mi nagyobbra értékeljük az edukációs jellegüket. A haszon tényleg minimális, hiszen a paneleket nem lehet tökéletes tájolással felrakni, mert ugye általában függőlegesen állnak, ami nem a legjobb pozíció, sőt. Így az erkélynapelem megtérülése valószínűleg nem olyan jó. Az új bruttó elszámolásban ezt még nem vizsgáltuk meg, de akár az is elképzelhető, hogy egy ilyen pici termelőnek több értelme van, mint a régi szaldós rendszerben volt.

Az EU-s irányelvek szerint az ilyen pici termelőknek könnyített csatlakozást kellene biztosítani, tehát le vagyunk maradva ennek az adaptálásával, de ez az olyan biztonsági szabványok, előírások területén ütközik akadályba, ahol ez a problémakör egyszerűen egyelőre nem került kezelésre.

Az egyik akadály minden bizonnyal az, hogy milyen inverter, mit táplál be a hálózatra: annak az eszköznek, ami betáplálja az energiát, bizonyos minőségi kritériumoknak meg kell felelni. Ezek nem egyszerű kritériumok, tehát „jó áramot” kell betáplálni, meg kell felelni sok paraméternek, feszültség, frekvencia. Amikor egy normál napelemes rendszerről beszélünk, magát az invertert le kell engedélyeztetni, hogy megfelel bizonyos szabványoknak, kompatibilis-e a hálózati villamos energiával. Jó kérdés, hogy vajon az erkélynapelemek ezeknek a szabványoknak megfelelnek-e, erre nem tudom a választ.

A másik pedig például a lekapcsolhatóság és a biztonsági eszközöknek a közbeiktatása: egy napelemes rendszernél sokfajta villamossági védelmi eszközt kell beépíteni. Lekapcsolható, megszakítható, automatikusan megszakad, ha hiba van, AC-oldalon, DC-oldalon is, a rendszer érzékeli, hogy hiba van. Ha egy erkélynapelemet bedugunk a konnektorba, akkor nincsenek beépítve ezek a biztonsági védelmi eszközök. Nagyon jó kérdés, hogy ezekre ekkora teljesítménynél van-e szükség. Ez innentől már villamosbiztonsági problémakör.

Címlapkép és fotók: Stiller Ákos