Mi is lemásolhatnánk Európa rezsimennyországát: nevetségesen olcsó az áram, télen is filléres a fűtés

Bár Magyarország bővelkedik termálvizekben ennek előnyeit csak kevés településen használják ki, a Magyar Geotermális Egyesület adatai szerint mindösszesen 34 hazai városban folyik termálvíz alapú földhő hasznosítás lakó- és középületek, ipari és kereskedelmi létesítmények fűtési és-vagy meleg víz ellátására. Ráadásul a listáról olyan híres fürdővárosok hiányoznak, mint Hévíz, Zalakaros vagy Hajdúszoboszló. Redig rengeteget lehetne spórolni a fűtésen, és szinte teljes mértékben le lehetne válni a földgázról, megelőzve a rezsiemeléshez is vezető folyamatokat - hiszen a termálhő konstans van, az ára sem ugrándozik a tőzsdén.

A geotermikus energiahasznosítás már a nemrégiben bejelentett felújítási támogatás kapcsán is felmerült, akkor Balogh József energetikai szakértő arról beszélt:

becslések szerint termálvízzel nagyjából 200 évig meg lehetne oldani a lakossági fűtést Magyarországon, ha minden kapacitást kiaknáznánk.

Mint akkor elmondta, szerinte az igazi energiazabáló háztartások csak a geotermikus fűtéssel tűnnének el a térképről, de meddig a Panelprogramot be nem fejezzük, addig a magyar lakosság lesz a legnagyobb energiafelhasználó.

A Rezsivédelmi Alapból a legtöbb pénz per fogyasztó a távfűtésre megy el (2014 óta nem volt áremelés a fogyasztók felé a rezsicsökkentés miatt), 650 ezer lakásban van központi fűtés Magyarországon. Nagy hányadukban régiek az ablakok, nincs szigetelés, sőt, még távhőszabályzó sem

- sorolta.

Más, a helyzetre rálátó szakemberekkel beszélve pedig az derült ki, hogy pont a nagyon korszerűtlen hazai lakások miatt nem megoldható sok esetben a geotermikus távfűtés. Ugyanis a rossz szigetelés, régi ablakok miatt óriási a hőveszteség, emiatt pedig sok esetben 90-100 Celsius-fokos bemenő vízhőmérsékletre van szükség, hogy rendesen ki lehessen fűteni a lakásokat - ilyen pedig nem sok helyen van, többek között ez is lehet az oka, hogy számos településen inkább sem kezdtek az amúgy drága fejlesztésekbe.

Holoda Attila korábbi államtitkár, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója a téma kapcsán a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferencián kijelentette:

Amit biztosan tudunk, hogy egy forró vizes medencén ülünk, a probléma az, hogy ezt medenceként is használjuk, vagyis elpancsoljuk a vizet.

Mint kifejtette, a földhő egy ásványkincs, de Magyarországon ez látványosan nincs kihasználva, a fűtési célú felhasználásban a földgáz szerepe 57-60%, itt lehetne nagyot alakítani a geotermális energiával. Viszont most az történik, hogy a gyógyturizmus miatt a vízbázis feletti hadakozás elviszi az erőket, és nem a legmegfelelőbb hasznosítás valósul meg. Még most is előfordul, hogy a gyógyfürdők lehűtik a 70-80 fokos vizet, mert az túl magas hőmérséklete a fürdőzéshez - tette hozzá.

Dr. Szanyi János, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Geotermikus Kutatás-Fejlesztési Központ kutatásvezetője pedig ugyanezen a konferencián arról beszélt, bár hazánkban 150 éves történelme van a geotermikus energia hasznosításának, az elmúlt 15-20 évben sokat veszítettünk a technológiai előnyünkből és kullogunk a többi ország után.

Pár városban már megoldották

A nagyvárosok közül például Szeged van rendkívül szerencsés helyzetben, a városban a lakások távfűtésének nagyjából felét ki tudták váltani geotermikus energiával - 2000 méter mélyről húzzák fel a több mint 90 fokos termálvizet, amelynek a hőjével fűtik a távvezetékekbe kerülő vizet. A rendszer évente mintegy 2,2 millió köbméter földgázt vált ki, a távfűtés gázfelhasználása pedig a felére is csökkenhet - a szén-dioxid kibocsátásáról nem is beszélve.

A megyeszékhely így Európa második legnagyobb lakossági geotermikus távhőszolgáltatása épült ki - csak az izlandi főváros, Reykjavik rendelkezik nagyobbal, de erről majd később.

De például a fővárosi agglomerációban található Veresegyház is rendgeteg forrást ölt az utóbbi évtizedekben a geotermikus energia hasznosítására. Az 1,5 kilométer mélyről felhozott termálvíz 65-70 fokos, a városban a közintézmények mellett (óvodák, iskolák, könyvtár, uszoda, művelődési ház) több száz lakási is a geotermikus távhővel fűtik. A lakosság mellett a környékbeli üzemek, mint például a Sanofi Gyógyszergyár és a GE Energy Turbinagyár is rákapcsolódott a hálózatra, emellett a Veresi Paradicsom üvegházaiban is a geotermikus energiát használják fűtésre. Összességében a város évente nagyjából 3,8 millió köbméter földgázt takaríthat meg.

Így megy a rezsimennyországban

Ha már Reykjavik: Izland mára teljes egészében megújuló energiára állt át, a folyamatosan frissülő adatok szerint az ország áramszükségletének 31 százalékát állítják elő geotermikus erőművek (összesen több mint 660 MW-ot), a maradékot pedig vízierőművekből nyerik (1,46 GW-t). A Pézcentrum nemrégiben az ország legnagyobb geotermikus erőművébe látogatott el, a Hellisheidi egyébként benne van a világ top 10 legnagyobb ilyen létesítményében is. Ez Izland legnagyobb területű geotermikus mezején fekszik, az energiatermelés hat nagynyomású turbina és egy alacsony nyomású gőzturbina működtetésével történik - az időszakos karbantartások miatt nem mindig működik az összes berendezés egyszerre, de a termelés sosem áll meg.

A Reykjaviktól 20 kilométerre található erőmű egymaga több mit 300 MW teljesítményű (összevetésképp a paksi atomerőmű reaktorblokkjai egyenként 500 MW teljesítményűek) - hőenergiából pedig 400 MW-nyit tud előállítani. A termelt áram java részét a főváros kapja, főképpen a különféle üzemek, például alumíniumgyárak ellátásáért felel. Összesen 44 kútból táplálják amelyeket 1000 és 2200 méter közötti mélységbe fúrtak le a vízrétegekbe, a kitermelt, kb. 180 Celsius-fokos víz gőz- és ködleválasztókon halad át, a forró gőz hajtja meg a turbinákat.

A lakossági áramár egész évben kb. 5 eurócent/kWh, azaz mai árfolyamon 19,7 forint. Ízlelgessük. Itthon a rezsikorlátba beleférő díj 36 Ft/kWh, afelett pedig 70 Ft/kWh.

A melegvizet, amely a csapokból folyik, illetve fűti az épületeket, 120 méterről szivattyúzzák, és hőcserélők segítségével melegítik fel kb. 90 fokosra, majd egy 19 kilométeres, vastagon szigetelt csővezetéken juttatják el a fővárosba. A rendszer másodpercenként több mint 2000 liter vizet tud továbbítani. Mindezért egyébként a legtöbb lakóingatlanban vízmelegítő berendezés sincs, így az áramon is lehet spórolni.

Mivel vulkáni eredetű területen vagyunk, a termálvízben óhatatlanul megjelennek a káros kénhidrogének is. A kénhidrogén-szennyezés csökkentése érdekében az erőművet 2014-ben egy olyan rendszerrel egészítették ki, amely a nem kondenzálódó gázokat visszasajtolja a talajba. Ott, kb. ezer méteres mélységben ezek a gázok asványosodnak, azaz ártalmatlanok lesznek.

Mennyi így a rezsi?

Mindezek után mindenkiben felmerül a kérdés, hogy mennyi is a rezsi. Nos, egy kint élő magyarral beszélgetve megtudtuk, hogy ők hárman, a 70 négyzetméteres lakásukban télen (amikor a hideg mellett szinte egész nap sötét, szürkület van) fizetnek átváltva nagyjából havi 30-33 ezer forintot a villanyra, fűtésre, meleg vízre, hideg vízre (ennek csak alapdíja van) és a szemétszállításra. Ahhoz képest, hogy a helyi árak például a boltban, étteremben kb. 4-5-szörösei a magyarországiaknak, ez egyáltalán nem rossz.

Ha pedig azt hozzávesszük, hogy a minimálbér hozzávetőleg 360 ezer izlandi korona (azaz kb. 940 ezer forint) akkor meg pláne nem harapnak ki akkorát a rezsiköltségek az emberek béréből, mint itthon.

Ahogyan a galériánkban látható térképen is látható, az ország gyakorlatilag minden lakott részén akad olyan pont, ahol vagy fűtésre (kékkel jelölve), vagy elektromos áram termelésére (pirossal jelölve) alkalmas geotermikus mezők, források vannak. Sőt, mint megtudtuk, ha valaki építkezik, és a telként talál egy melegvízforrást - ami valljuk be, nem nehéz -, azt szabadon használhatja fűtésre, háztartási melegvíz előállítására.

Így nem meglepő, hogy az országot gyakorlatilag teljes egészében termálvízzel fűtik, sőt, Reykjavik belvárosában még az utcák alatt is fűtéscsövek futnak.

A világ legnagyobb negatív emissziós erőműve

Az óriási geotermikus erőműtől párszáz méterre üzemel egy másik technikai úttörés, a világ legnagyobb szén-dioxid leválasztó üzeme. Az átváltva kb félmilliárd forintból megépült, Orca nevű rendszer évente 4000 tonna szén-dioxidot képes leszívni a levegőből. A svájci Climeworks nevű cég által kiépített rendszerben óriási ventillátorokkal vezetik a levegőt a tárolókba, ahol konkétan a leválasztás megtörténik. A szén-dioxidot ezt követően vízben feloldják, és az erőmű visszasajtoló rendszerén kersztül szintén a talajba juttatják, ahol karbonátásványokká alakul.

Hogy ez lehet-e a klímaváltozás elleni harc atomfegyvere, a jelenlegi állapotában kérdéses, mindenesetre a technológia ígéretes. Az Orca mostani kapacitása nagyjából 400-500 személyautó éves kibocsátását tudja kivonni a légkörből, de a svájci cég növelni tervezi a rendszert, ami moduláris, tehát ez egyszerűen kivitelezhető lenne - a skálázhatóságra játszanak, azaz arra, hogy a kialakítás miatt a rendszer bővítése már jóval kevesebbe fog kerülni, mint annak megépítése. A kritikusok másik észrevétele, hogy az üzem nagyon hangos, így csak a lakott területektől nagyon messze lehet felállítani, ahol amúgy sem olyan nagy a légszennyezés - Izlandon is a semmi közepén van, maximum a legelésző birkákat zavarja, de a vállalat az USA kevésbé lakott részein is tervez egy modult építeni.

Már épül egyébként a második, Mammoth nevő egység is, amely már háromszor ekkora kapacitással fog üzemelni, a tervek szerint májusban már meg is kezdi a működést. A vállalat olyan támogatókkal bír, mint a Microsoft, de a Coldplay zenekar is "vásárolt" tőlük szén-dioxid kivonást, hogy csökkentsék az egyik turnéjuk karbonlábnyomát.