Tódulnak a magyarok ezekre a tóparti településekre: már nem is a Balaton a favorit?

Magyarország - és egyben Közép-Európa - legnagyobb tava a Balaton, számos parti, parthoz közeli és vonzáskörzetbe tartozó településsel. Ezeknek a településeknek egy külön cikket szenteltünk, amelyben a lakosságszám változásokat elemeztük. A második legnagyobb tavunk a Tisza-tó, harmadik a Fertő, ennek azonban csak csekély része tartozik Magyarországhoz. Ha a Kis-Balatont nem számítjuk, utánuk a Velencei-tó következik a sorban. Ezeknél kisebb tavaink körül, mint a Hortobágyi-öregtavak, a Ráckevei-Soroksári-Dunaág, vagy a szegedi Fehér-tó, találhatók kisebb-nagyobb települések. Ezek esetében azonban a települések lakosságszámára jóval kisebb hatással lehet a tavak közelsége. Ezért ezúttal a Velencei- és a Tisza-tó településeivel foglalkozunk.

A Pénzcentrum friss lakossági számadatokon alapuló cikksorozatában eddig már foglalkoztunk azzal, hogy melyek Magyarország slágertelepülései, ahová az elmúlt években a legtöbben költözhettek, illetve melyek a leginkább elnéptelenedő falvak, városok. Már azt is megvizsgáltuk, mi a helyzet az egyik legfrekventáltabb régiónkban, a Balaton környékén, illetve górcső alá vettük a budapesti agglomerációt és a falusi csokos településeket is. Jelen cikkünkben pedig a Tisza-tó és a Velencei-tó körüli települések lakosságszám-változását vizsgáljuk. Ahol ugrásszerűen nő a lakosok száma, ott bizonyára sok a beköltöző, sokan találják vonzónak lakóhelyként azt a települést. Ahol pedig nagy mértékű csökkenés látszik, onnan valószínűleg inkább elköltöznek a lakók, ha megtehetik.

A Belügyminisztérium friss lakossági statisztikái alapján amíg 2023. január 1-től 2024. január 1-ig országosan és Budapesten 0,4, a városokban 0,6 százalékkal csökkent a lakosságszám, a falvakban elenyésző csökkenés mutatkozott. 2019-hez képest pedig az országban 1,8, a fővárosban 3,7 százalékkal csökkent az állandó lakosok száma, míg a községeké és nagyközségeké 1 százalékkal nőtt.

Tisza-tó települései

A Tisza-tó környékén 19 települést számláltunk, melynek lakosságára jelentős hatással lehet, hogy a tó vonzáskörzetében található. Közülük is Újlőrincfalván nőtt 2019 óta a legnagyobb mértékben (7,5%) a népesség, 201 főről 216 főre. Egy ilyen kis településen ez jelentős növekedést jelent. Bár Újlőrincfalva ezzel nem tudta volna felvenni a versenyt az országos listán, vagy a falusi csokos ranglistán szereplő településekkel, de a fővárosi agglomerációs top települések közül jónéhányat előzhetett volna. Ahogy a Balaton körüli helyek közül is nem eggyel fel tudná venni a versenyt.

Újlőrincfalva a 2023 óta végbement növekedésben (3,9%) is első. Igaz, hogy méreténél fogva már 8 fős különbség is rengeteget számít a kisfaluban, de a nem sokkal nagyobb Tiszabábolna például a lista végére került, mert lakossága nagymértékben csökkent 5 év (-12,4%) és egy év (-2,9%) alatt is.

A második a sorban Négyes, szintén kisfalu, ahol 2019 óta 3,2 százalékkal nőtt az állandó lakosok száma. Az egyéves listán pedig harmadik (2,1%), mert Borsodivánka nagyon feljött, 2023 óta (3,1%) 20 fővel nőtt a lakószám. Borsodivánka népszerűsége az utóbbi időben ugorhatott meg, mivel 5 év távlatában csökkenést (-2,7%) mutat. Tulajdonképpen 2019 óta csak az említett Újlőrincfalván és Négyesen túl Kömlő, Egerlövő és Tiszabura tudott növekedést mutatni. A legnagyobb mértékben Tiszaigar és Tiszabábolna lakossága csökkent.

2023 óta pedig Újlőrincfalva, Borsodivánka, Négyes, Egerlövő, Kömlő, Tiszabura, valamint Tiszaderzs állandó lakossága nőtt. A többi 12 településé csökkent. Ha igazságosak szeretnénk lenni, Tiszafüred lakosságának fogyása (-4,25%) kapcsán el kell mondani, hogy az ilyen méretű városok lakosságára általánosságban jellemző a csökkenés. Ha a Balaton környéki hasonló méretű településekkel vetjük össze, Marcali lakossága 2,5, Balatonfüredé 3,3 százalékkal csökkent. Egy év távlatában pedig amíg Tiszafüred lakossága 1,2 százalékkal apadt, addig Marcaliban 1,4 és Balatonfüreden 0,6 százalékos csökkenés mutatkozott.

Velencei-tó települései

A Velencei-tó körül is nagy a verseny, de Nadappal kevesen tudtak birokra kelni. 2019 óta 21,2 százalékkal, 2023 óta pedig 3,1 százalékkal nőtt az állandó lakók száma. Ez a tó mellett a legkisebb település, Dinnyés lenne még hasonló méretű, azonban mivel közigazgatásilag Gárdony része, így nem lehet pontosan tudni, ott hogyan változott a lakószám.

Nadap növekedése viszont országos szinten is kiemelkedő, habár a TOP50-be nem férne be. Főként úgy szép ez a teljesítmény, hogy Nadapon nem elérhető a falusi csok, pedig a csokos listán már benne lenne az első 50 között. Ahogy egyébként a többi településen sem lehet a falusi csokot felvenni, amiket vizsgáltunk. (A Gárdonyi járásban még 4 további település található, Pázmánd, Szabadegyháza, Vereb és Zichyújfalu és csak az utóbbi háromban elérhető a falusi csok. 5 év alatt egyébként Pázmándon és Vereben nagyobb növekedés, a másik két helyen nagybb csökkenés látszik, míg 2023 óta már Szabadegyháza is tudott növekedni.)

Stabilan a második helyen van Sukoró is, nem sokkal lemaradva Nadap mögött, mind éves, mind ötéves növekedést tekintve. 2023 óta elért növekedésben Pákozd lett a harmadik, azonban az ötéves versenyben Velence egy hajszállal megelőzte. A ranglista alján Gárdony és Kápolnásnyék található, de a gyarapodás még ezeken a helyeken is kiemelkedő.

Kápolnásnyéken 2019 óta 304, 2023 óta pedig 42 fővel nött a lakók száma, ami ugyancsak szép teljesítmény, hiszen jelenleg 4184 lakóval büszkélkedhet. Gárdonyban pedig öt év alatt közel ezer fővel lettek többen. Úgy igazságos, ha Gárdony esetében is kiemeljük, ahogy Tiszafüred kapcsán tettük, hogy nagyobb településről van szó. Tiszafüredhez éppen hasonló, itt mégis növekedés látható. A Balaton környékén a hasonló méretű települések közül egy sem tudott nőni 2023 óta, öt év alatt pedig egyedül Balatonalmádiban látszik 3,3 százalékos gyarapodás.

Fontos kiemelni, hogy a lakosságszám változás önmagában nem pusztán a beköltözőket mutatja, hanem a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. Viszont, ha valahol kiugró a növekedés, abban feltehetően nem csak a helyi népesség gyarapodásának, hanem a beköltözőknek is fontos szerepük van. Mindenesetre az nem állítható, hogy a lakosságszám megugrása egy az egyben a beköltözőkkel lenne azonosítható, ezért a számokat ennek tükrében érdemes értelmezni. 

Ahogy a korábbi években, idén is cikksorozatban vizsgáljuk a magyarországi települések lakosságszám változását, melynek a slágertelepülések volt az első része, második pedig az elnéptelenedő falvak, városok. Foglalkoztunk a legfrekventáltabb Balaton-parti településekkel és a fővárosi agglomeráció településeivel és a friss falusi csok listán szereplő települések lakosságszám-változásával is. Jelen cikkünk a nagyobb tavaink körül található települések lakószámváltozását vizsgálta, a következőkben várhatóan foglalkozunk még a fővárosi kerületekkel és magyar nagyvárosok lakosságszámának alakulásával. A sorozatunk már megjelent cikkei itt találhatók.