Így lehetne piszkosul olcsó a magyaroknak is a fűtés: kész a mesterterv, ez nagyot fog szólni

Hihetetlen lehetőségek rejlenek a helyi energiában az energiabiztonság biztosítása, a megújuló energia részarányának növelése és a megfizethető energiaárak biztosítása tekintetében. Mindez ráadásul nagyobb energiafüggetlenséget eredményezhet a helyi és regionális önkormányzatok számára. Ezzel összefüggésben emelte ki a Régiók Európai Bizottsága a helyi és tiszta geotermikus energiában rejlő, eddig javarészt kiaknázatlan lehetőségeket, ami közvetlen előnyökkel jár a helyi közösségek és gazdaságok számára, amelyek profitálhatnának egy uniós szintű stratégiából.

A geotermia előnye épp a hátrányából fakad

A bizottság felismerte a geotermikus energia, azaz a földkéregben termelődő hő kiemelkedő helyi és regionális jelentőségét, amit elsősorban fűtésre, távfűtésre, villamosenergia-termelésre és ipari folyamatokhoz használnak. Ahogy rámutattak, jelenleg számos geotermikus technológia létezik, amelyek különböző kiforrottsági szinten állnak. A hőt általában hőszivattyúval vagy geotermikus kúttal nyerik ki a talajból: a talajhő feltárása a geotermikus hő hasznosításának egyik legdinamikusabban fejlődő változata. A villamosenergia-termelés a föld alatt tárolt hőt használja fel, gőztechnológiával villamos energiává átalakítva azt. Ám az itt említett technológiák némelyike alkalmas a geotermikus vizekben jelen lévő ritkaföldfémek kitermelésére is.

„Megoldásokat kell találni a jelenleg bizonytalan energiahelyzetre. A geotermikus energia az unió egész területén elérhető, időjárás független és nem kell hozzá tárolókapacitás. Ráadásul az ökológiai lábnyoma is kisebb a napelemekhez és szélturbinákhoz viszonyítva, miközben  nagyrészt lokális energia kinyerésére használhatjuk. Segítheti az energiaközösségek kialakítását, bár ami a geotermális rendszerek hátrányát jelenti, az pont az egyik előnyükből fakad. A megújuló energia a kontinensen mindenhol elérhető, ezzel egyidejűleg azonban nem ismert, hogy milyen földtani lehetőségek rejtőzhetnek a lábunk alatt. Adatokra van szükség, amelyek alapján ki lehet választani az alkalmazandó műszaki megoldásokat, ami lehet mély kutas, sekély kutas, száraz kutas, hőszivattyús és más technológia alkalmazása” – válaszolta a Pénzcentrum kérdésére Ribányi József, a Régiók Európai Bizottságának tagja, a saját kidolgozású véleménytervezet előadója.

A geotermikus energia számos összegyűjtött előnnyel bír az önkormányzatok, azok közösségei számára:

• helyben rendelkezésre álló, helyben kitermelt és helyben elfogyasztott energia (nincs semmiféle tárolás és minimális az energiaátvitel),
• nem kell szállítani, ezért az átviteli veszteség sem csökkenti a hatékonyságát,
• javítja a lakosság egészségét és levegőminőséget, mert nem fosszilis energia elégetéséből származik,
• amennyiben az adott településen már vannak geotermikus kutak és csővezeték-hálózat, akkor összességében versenyképesebb a hagyományos, Magyarországon jelentős mértékben importált fosszilis energiához képest,
• energiafüggetlenséget és energiabiztonságot biztosíthat,
• kis energiaközpontok kialakításával egy teljesen biztonságosan működtethető rendszert lehet kiépíteni,
• a kialakított tudásbázis és kooperáció javíthatja egy adott térség lehetőségeit.

Annak ellenére azonban, hogy a feltárásához kiforrott technológiákat alkalmaznak, a geotermikus energia továbbra is viszonylag költséges. Épp ezért javasolnak a szakértők kapacitásnövelő intézkedéseket, állami támogatást és átláthatóságot – például a helyi energiatermelésre vonatkozóan gyorsabb engedélyezési eljárásokat – annak érdekében, hogy elterjedjen és az ára pedig versenyképes legyen.

„A geotermikus energia az Európai Unió jelenlegi hűtési és fűtési igényének mintegy huszonöt százalékát lefedhetné, míg az EU elektromos energia igényének körülbelül tíz százalékát képes lenne biztosítani. Mindez nagyon jelentős szén-dioxid-kibocsátás csökkenést hordoz magában, de ez nincs kihasználva. A szakpolitikai beavatkozás azonban különösen fontos a geotermikus energiába történő nagy volumenű beruházások esetében, amelyek jelentős költségekkel járhatnak, és amelyeknek jelentős környezeti lábnyomuk lehet, ha nem a megfelelően kezelik őket. Úgy vélem, hogy terjeszteni kell a helyi és regionális energiatermeléssel kapcsolatos, európai, nemzeti és regionális szinten meglévő bevált gyakorlatokat és kutatási eredményeket, hangsúlyozva a helyi energiatermelés társadalmi és gazdasági előnyeit. Mindez komoly lehetőségeket rejt magában az energiabiztonság fokozása, a megújuló energia részarányának növelése, ugyanakkor a megfizethető energiaárak biztosítása és a helyi és regionális önkormányzatok energiafüggetlenségének növelése tekintetében” – emelte ki Ribányi József, emlékeztetve a hőszivattyúk térnyerését hangsúlyozó Megújuló Energia Irányelvet, a hűtési-fűtési rendszereket célzó Energiahatékonysági Irányelvet, valamint a főleg a kis (háztartási) és a nagy (ipari felhasználású) hőszivattyúkat helyzetbe hozó Hőszivattyú Akciótervet.

A geotermia óriási spektrumát hasznosíthatjuk

Az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciája, a Zöld Megállapodás, az „Irány az 55%” intézkedéscsomag, az orosz-ukrán háború miatt kidolgozott REPowerEU, de maga az unió napenergia stratégiája is érinti a geotermikus energia kérdését, szerepét. Utóbbi például a geotermikus energiatermelés háromszorosára való növelését szorgalmazza 2030-ig. A sajátosságait, termelési technológiáit, felhasználási területeit és jelenlegi, valamint leendő felhasználóit motiváló, önálló stratégia azonban egyelőre nem létezik.

„Ezért is kezdeményeztem az Európai Régiók Bizottságában a geotermikus energia alapos áttekintését, főleg a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából. Ez az elemzés jól hozzájárulhat a jelenleg is formálódó európai geotermális energia stratégia kialakításához. Ezt a szétforgácsolt egészet kell úgymond összegyúrni egy közös irányba, ami komoly hatással lehet egy-egy térség életére. Az olcsó energiával segíthetjük az egészségügyet, a turizmust, az ipart, csökkenthetjük a lakosság költségeit, de a vidék elnéptelenedésével is szembe tudunk szállni. Ha van helyi erőforrásunk, akkor nem kell napelem vagy szélerőműpark, mert a geotermiának óriási spektrumát hasznosíthatjuk, de ehhez komplexen kell gondolkodni. Véleményem szerint akár a kombinált megoldásokat, mondjuk a hőszivattyú és termálkút elképzelését is hasznosítani lehetne. Fontos a minimumok meghatározása és az energia végletekig hasznosítása, például a visszasajtolás révén. Speciális energiaforrásról van szó, amelynek elterjesztése speciális lépéseket igényel, ezért a véleményben stratégiai tervezési, finanszírozási, technológiai, részben jogi, partnerségépítési, adathasználati, emberi erőforrás hasznosítási, valamint szemléletformálási szempontokat vetettem fel” – emelte ki Ribányi József, aki az önkormányzatok energiafüggetlenségét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „az önkormányzat a legjobb gazda”, mert a legolcsóbban tudja biztosítani az energiát a lakosságnak és a gazdasági szereplőknek.

A stratégia tervezett fő alapelvei:

• növelje a helyi és regionális önkormányzatok válságállóságát,
• növelje energiafüggetlenségüket,
• járuljon hozzá a helyi dekarbonizációs célok eléréséhez,
• tartalmi vonatkozásban elősegítse  a megújuló fűtést, hűtést és villamosenergia-termelést,
• a helyi szintű geotermikus beruházások és a hálózati (vezetékes) rendszerfejlesztését, -üzemeltetését és -karbantartását,
• a helyi munkahelyekhez való hozzájárulást, miután geotermikus mérnökökre és szakértőkre van szükség, képzési, átképzési programokkal például a korábbi bánya- és szénhidrogén mérnökökből,
• biztosítsa az önkormányzatok hozzáférését a különböző típusú geológiai és felszín alatti adatokhoz,
• az adatok révén könnyítse a települések helyi építési szabályzatainak és területrendezési terveinek kidolgozását, a geotermikus létesítmények engedélyezési folyamatát,
• segítse elő a geotermikus energia alapú termelő-fogyasztó energiaközösségek létrejöttét, és illessze be őket a szabályozási környezetbe, biztosítsa azok hatékony és fenntartható működését,
• támogassa a geotermikus energiával összefüggő partnerségépítést (a piaci szereplőktől kezdve a tervezőkön, kivitelezőkön át az önkormányzati ernyőszervezetekig és a kutatás-fejlesztés és az akadémiai szféra szereplőig),
• vegye figyelembe a meglévő struktúrák, például a távfűtő rendszerek hasznosíthatóságát,
• támogatások, biztosítékok kialakítása a fúrási bizonytalanságok ellensúlyozása végett,
• előtérbe hozni az önkormányzatokat a hálózatszerű energiakitermelési pontok kialakítása miatt.

A geotermia az unió egész területén elérhető, időjárás független, könnyen szabályozható, és nem kell hozzá tároló kapacitás. A kapcsolódó geotermikus rendszerek nagyrészt lokális energia kinyerésére szolgálnak, amelyek lehetővé teszik az energia biztonságot, a hálózat függetlenséget, miközben segítik az energia közösségek kialakulását.

Viszonylag költséges beruházásnak számít

A helyi és regionális hatóságoknak azonban számos akadállyal kell szembenézniük a geotermikus energia kiaknázása során. Bár a feltárásához kiforrott technológiákat alkalmaznak, a geotermikus energia továbbra is viszonylag költséges beruházásnak számít. A véleménytervezet szerint ezért van szükség kapacitásnövelő intézkedésekre, állami támogatásra és átláthatóságra, például a helyi energiatermelésre vonatkozóan gyorsabb engedélyezési eljárásokkal.

Épp ezért elengedhetetlen – a meglévők mellett – új technikai segítségnyújtási és pénzügyi eszközök biztosítása, amelyek támogatják a helyi energetikai felmérési, tervezési és termelési tevékenységeket, mérsékelve a fúrási kockázatot és támogatva a települési tulajdonban lévő megújuló, geotermális fűtési-hűtési, elektromos energia termelési rendszereket, lehetővé téve új szervezeti formák (például profitorientált önkormányzati energetikai cégek létesítését) alkalmazását.

A véleménytervezetet először a bizottság környezetvédelemmel, éghajlatváltozással és energiaüggyel foglalkozó szakbizottságának (ENVE) ülésén ismertették, ahol széleskörű támogatásban részesült. A résztvevők hangsúlyozták: a jelenlegi instabil európai energiabiztonsági helyzetben ki kell aknázni az Európa energia biztonságát szolgáló lehetőségeket; fel kell tárni ezen lehetőségek előnyeit és hátrányait, illetve szakemberekkel, tudásbázissal és helyi megoldásokat találni a problémák áthidalására.