Érik a fordulat a lakáspiacon: óriási hibát követ el, aki most kivár?

Hosszú éveken át tartó, folyamatos áremelkedés jellemezte 2015 elejétől Európa ingatlanpiacát, amikoris a lakásárak lényegesen gyorsabban nőttek, mint a bérleti díjak. A 2022-es év eseményei, a háborús helyzet, valamint az energiaválság hatásaként az év utolsó negyedévére megérkezett a sokak által várt enyhülés a globális ingatlanpiacon, ezt követően 2022 negyedik negyedévétől kezdve két egymás utáni negyedévben, vagyis 2023 elejéig csökkent az árszint, azonban az év következő két negyedéve újbóli emelkedést hozott. Az Eurostat közlése[1] szerint a lakásárak az euróövezeten belül 2,1 százalékkal, az Európai Unió egészét tekintve pedig 1,0 százalékkal csökkentek 2023 harmadik negyedévében 2022 azonos negyedévéhez képest, ami annyit tesz, hogy az újbóli, de enyhébb árnövekedéssel sem éri még el a 2022-es év harmadik negyedévének árszintjét az átlag.

Éves összehasonlításban az Európai Unión belül ­– azon tagállamok közül, amelyekről rendelkezésre állnak adatok – tíz országban csökkentek a lakásárak 2023 harmadik negyedévében, tizenhatban pedig egy év távlatából növekedést mutatnak a számok. A legnagyobb visszaesést Luxemburgban (-13,6%), Németországban (-10,2%) és Finnországban (-7,0%), míg a legnagyobb emelkedést Horvátországban (+10,9 %), Lengyelországban (+9,3%) és Bulgáriában regisztrálták (+9,2%) az Eurostat szerint.

A KSH közlése szerint a szomszédos országok közül egy éves távlatot tekintve Ausztriában mutatnak 2,2%-os enyhülés a lakásárakról szóló adatok, a román ingatlanárak 4,8%-kal emelkedtek, és növekedés zajlott le Szlovéniában (5,7%) is, miközben Szlovákiában 3,8%-kal csökkent a lakások ára az előző év azonos időszakához képest.

Negyedéves viszonylatban 2023 második negyedévéhez képest az árak tekintetében hét tagállamban mérhető csökkenés, Olaszország esetében stabilan tartja magát az árszint, tizennyolc nemzet tagjainak pedig újra emelkedő árakkal kellett szembesülniük 2023 harmadik negyedévében. A legnagyobb visszaesés az éves csökkenés tekintetében is rekorder Luxemburgban (-6,3%) valamint Finnországban (-2,7%) és Németországban (-1,4 %) történt. Érdekesség, hogy Németországban már ötödik negyedéve esnek a lakásárak, az elmúlt egy év árcsökkenése pedig meghaladta a 10%-ot – hívja fel a figyelmet elemzésében a KSH. Az előző negyedévhez mérten a legnagyobb növekedést Lengyelországban (+4,5%), Romániában (+3,4%) és Dániában regisztrálták. (+3,1 %).

A lengyel ingatlanpiacon mért áremelkedés a 2023 közepén induló Biztonságos Hitel 2% program egyértelmű hatása. A program beindítása a lakáspiac mozgatórugója lett Lengyelországban, alapötlete szerint 10 éves időtartamra nyújt támogatást az első lakást vásárlók hiteléhez. A program a várakozásoknak megfelelően nagy érdeklődést váltott ki a hitelfelvevők részéről, akik fél éven belül 55 ezer hitelszerződést kötöttek, kimerítve ezzel a projekt finanszírozására szánt forrást. A program negatív hatásaként, a kereslet fokozódása következtében gyors emelkedésbe fogtak az ingatlanárak, a legnagyobb városokban az áremelkedés meghaladta az évi 20%-ot

– ismertette a cégcsoport lengyel ingatlanközvetítője, a Metrohouse tapasztalatait Benedikt Károly, a Duna House magyarországi PR és elemzési vezetője. Hazai vizekre evezve

az Eurostat Magyarországra vonatkozó mérése szerint az ingatlanpiac árai negyedéves szinten minimális mérséklődést mutatnak itthon (-0,3%), míg egy év távlatából 1,5%-os emelkedés jeleznek az adatok 2023 harmadik negyedévében.

„A fokozatos áremelkedés hazánkban 2013 IV. negyedévétől kitartott egészen 2022 II. negyedévéig, majd egy negyedév stagnálást követően 2022 év végén és 2023 év elején enyhülés, majd 2023 második negyedévében újabb emelkedés következett. 2023-as Q3-ban stagnált az árindex, az évet pedig 2 pontos mérséklődéssel nominálértéken 269 ponton zárta, ami éppen megegyezik a 2022 IV. negyedévében mért, csökkenés utáni árszinttel.” – tette hozzá a szakértő.

A Numbeo által kibocsátott legfrissebb, elmúlt 12 hónapra vonatkozó adatok szerint 1,4 millió forintot közelítő átlagos négyzetméterárral Budapest belvárosa számít az ötödik legolcsóbbnak az Európai Unió tagállamainak fővárosai között. Ennél kedvezőbb négyzetméteráron csak Görögország, Bulgária, Románia és Litvánia fővárosának központjában lehet ingatlant vásárolni. A legköltségesebb lokációnak a franciaországi Párizs számít, itt a magyar négyzetméterár több, mint háromszorosával, forintban átszámolva 4,6 millió Ft/m2-es kiadással kell kalkulálniuk a vevőknek, ha a belvárosi elhelyezkedésű ingatlanokat preferálják.

Uniós viszonylatban, ha a bérleti díjak alakulását összehasonlítjuk a lakásárak változásával, akkor a bérleti díjak tekintetében 2010-től 2023 harmadik negyedévéig az Európai Unión belül 22,1%-os emelkedést mutatnak az adatok, míg a lakásárak 48,9%-kal nőttek az Eurostat szerint. Az EU-ban 2023 harmadik negyedévében 2022 azonos időszakához képest a bérleti díjak 3,0%-kal nőttek, míg a lakásárak 1,0%-kal csökkentek. 2023 harmadik negyedévében mind a lakásárak, mind a lakbérek 0,8%-kal emelkedtek 2023 második negyedévéhez képest. 2010-től vizsgálva az adatokat a bérleti díjak az EU 26 országában emelkedtek, a legnagyobb mértékben Észtországban (+218%), Litvániában (+170%) és Írországban (+100%), azonban egy országban, Görögországban 20%-os csökkenés olvasható ki a bérleti díjakra vonatkozó számokból az Eurostat adatai szerint.

„Az idei év első hónapjában, a Duna House közreműködésével zárult tranzakciók alapján Budapest belvárosában átlagosan 1 millió forint feletti összegbe került négyzetméterenként az ingatlanvásárlás, ezzel azonos volt az árszint a használt téglaépítésűek esetében a budai oldalon is, Pesten 806 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A bérlemények árazását, ahogy az eladó ingatlanok árait is az aktuális kereslet mértéke befolyásolja, a fővárosi albérletpiac teljes palettáját vizsgálva, a minigarzontól egészen az 5 szobás lakásig, átlagosan 180-220 ezer forint közötti összegért lehet ingatlant bérelni, ami az előző évhez képest lakásmérettől függően 15-20%-os növekedést jelent. 2024-ben sem számíthatnak a bérlőjelöltek alacsonyabb árakra, a jelenlegi bérleti díjak várhatóan minimum a januári béremelésekkel megegyezően fognak változni, azonban a főszezonnak számító nyári kereslet mértéke még feljebb emelheti majd az árszintet.” – tette hozzá a szakértő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Eladták a budai elitnegyed szégyenfoltját: óriásit kaszált az állam a lepusztult svábhegyi nővérszállón

Az ingatlan közvetlenül szomszédos a Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciával, mégis jó ideje ette az enyészet.