Váratlan dolgon bukhat el az új üvegvisszaváltási rendszer: erre nem is gondoltak, borulhat az egész

Idén januártól hivatalosan is kezdetét vette az új Deposit Return System hazánkban, tehát a kötelező üvegvisszaváltás. Az új betétdíjas rendszer bevezetésének háttere a megnövekedett hulladék mennyiségéből fakadó környezetterhelés csökkentése és a körforgásos gazdasági modell felé történő elmozdulás szükségességéből ered.

De hogy egészen pontosan, hogy fog kinézni az új szisztéma, milyen buktatókkal kell számolni, és mi történik a visszaváltott palackokkal, arról részletesen beszélt a Pénzcentrumnak Markó Csaba, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója.

Elsősorban arról van szó, hogy megakadályozzuk az egyszer használatos italcsomagolásoknak a hulladékká válását, megvalósulhasson ezeknek a visszagyűjtése és az anyaguknak a körforgásba való visszavitele. Ez az az elsődleges cél, illetve annak biztosítása, hogy ne hulladékként kezeljék ezután, hanem a lehető legtovább az eredeti funkcióban vagy anyagában felhasználható legyen.

Markó Csaba szerint biztos, hogy célravezető az intézkedés, a környező országokban már több helyen bevezették.

A statisztikák szerint ezzel a módszerrel 90 százalék fölötti visszagyűjtést tudtak elérni. Az, hogy mire terjed ki, az országonként különböző, ahogy a megoldások is különbözőek:

Alapvetően minden ország maga dönti el, milyen termékcsoportokat von be, de persze vannak ajánlások és mennyiségi kötelezettségek az uniós szabályozásban. A konkrét kiindulási pont az volt, hogy mivel annyira elterjedt mára a környezeti műanyagszennyezés, ezt meg kell állítani, a visszagyűjtést meg kell oldani mihamarabb. De hogy milyen módszerrel, azt tulajdonképpen a tagországokra bízzák.

Ezáltal, mint elmondta, a hagyományos szelektív gyűjtésnél sokkal tisztább anyaghoz tudnak hozzájutni a hasznosítók, tehát a feldolgozása egyszerűbb, könnyebb, olcsóbb lesz. Így gazdaságilag is jobban megéri foglalkozni a kérdéssel, a válogatás, utótisztítás költségei jórészt megtakaríthatók.

Az újrahasznosítható csomagolások betéti rendszerben történő visszavétele kezdetleges formában már 1902-ben megvalósult – Norvégiában. Európa a kötelező visszaváltási rendszerek éllovasa, de az USA egyes államaiban, így Kaliforniában vagy New York államban, illetve Ausztráliában is létezik DRS, Ázsiában pedig Dél-Korea az újrahasznosítás úttörője. Ami a közvetlen szomszédainkat illeti: Horvátország 2006-ban, Szlovákia 2022-ben, Románia pedig tavaly novemberben vezette be a kötelező visszaváltás és újrahasznosítás rendszerét.

A DRS rendszer buktatói

Arra a kérdésre, hogy milyen esetleg buktatói vannak a rendszernek, hogy mire kell kifejezetten odafigyelnie Magyarországnak, a KSZGYSZ szakmai igazgatója azt válaszolta, 

buktató az lehet, hogy nálunk gyakorlatilag teljes körre, a lamináltdobozos és tejtartalmú italcsomagolások kivételével, minden ital csomagolására kiterjed a rendszer, és ez elsősorban a szeszesitaloknak a csomagolása kapcsán okozhat problémákat. A rendszerbe be nem kerülő csomagolásokra továbbra is fenn kell tartani a már megszokott szelektív gyűjtést is. Ám azt látni kell, hogy ennek ellenére is mindenképpen hasznosnak tűnik az intézkedés.

Mint kifejtette, szabadpiac van az áru forgalmában és egyes, jellemzően szeszesitalok esetében egyedi tervezésűek és összetételűek a csomagolások, a palackok, amiket nagyon nehéz beszorítani egy egységesített rendszerbe. Várhatóan környezetvédelmi szempontok miatt nem fognak a gyártók ezen módosítani, nem fogja felülírni a marketing-szempontokat.

Az a nehéz, hogy pillanatnyilag nem lehet megítélni, melyek azok az elsősorban üvegcsomagolások, amiket a rendszerből ki lehet hagyni. Mert az nyilvánvaló, hogy az automatával nem lehet mindenféle formájú palackot kezelni. Pontosan erre találták ki, a kézi visszavételt, ami szintén benne van a rendszerben. Ám az, hogy minden egyes üzletben az automaták mellett lesz-e kézi visszaváltórendszer is, az nagy kérdés, és erősen függ a boltoktól, és hogy mennyire lehet a gyártókat, sőt elsősorban a forgalmazókat beletuszkolni a rendszerbe. Ne felejtsük el, hogy a kézi visszaváltás nem csak hely, de munkaerőigényes is. Sőt, mindezek mellett még egészségügyi szempontokat is figyelembe kell venni, mint amilyen például a fertőzésveszélyt. Ugyanakkor munkaegészségügyi szempontból is kell vizsgálni a helyzetet, hiszen ha a dolgozók fizikailag foglalkoznak a kézi átvétellel, akkor biztosítani kell, hogy az üzletnek a többi részétől elkülönítve tegyék ezt meg.

A műanyag útja

Tanulmányok szerint a hagyományos PET palackot, mint amilyen az ásványvizes palack is, legfeljebb kétszer-háromszor lehet újrahasznosítani, tehát adódik a kérdés, hogy ezért megéri-e visszaváltani. A szakember szerint a helyzet azonban ennél összetettebb, hiszen nem biztos, hogy ismét palackot kell gyártani belőle.

Ha ismét palackot szeretnének készíteni belőle, akkor azt azért komoly élelmiszercsomagolásra vonatkozó előírások, egészségügyi előírások korlátozzák, tehát olyan tisztaságot kell biztosítani, ami garantálja, hogy semmilyen kockázat nem merül fel. De nem feltétlenül ez az egyetlen út. A műanyag is úgy viselkedik, mint a papír: maguk a láncok minden egyes újradarálásnál, hőkezelésnél, újrafújásnál sérülnek, ahogy a papírnál is a rostok az újrafeldolgozásnál sérülnek, rövidülnek, és már csak gyengébb minőségű papírt lehet belőle előállítani. Ugyanez a helyzet a műanyaggal. Ám ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne belőle mást gyártani a palackon kívül.  A végső megoldás a műanyagból készült fapotló kompozitok, amiből padot csinálnak, vagy járólapot, de még sok minden mást. Ez egy rendkívül tartós, hosszú távú eszköz, tartósabb a fánál. Persze mikroműanyagszennyezés szempontjából ez sem a legtökéletesebb megoldás, mert nyilván ugyanúgy kopik, aprózódik, mint bármelyik más.

A mikroműanyagok hatásairól egyelőre még csak keveset tudunk, pillanatnyilag a legfőbb probléma az, hogy ezekre az apró műanyagszemcsékre bármiféle kórokozó rá tud tapadni, kémiai anyagok is hozzá tudnak kötődni, és igazából azokkal van a probléma. Egyfajta hordozóként szerepel.

A mikro- és nanoműanyagokról részletesebben ebben a cikkben írtunk:

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült a sokkoló igazság a magyar ásványvizekről: ezért isznak egyre többen csapvizet helyette

A palackozott víz több ezer nanoműanyagot tartalmaz, amelyek olyan kicsik, hogy képesek behatolni a szervezet sejtjeibe.

A Pénzcentrum kötelező visszaváltási rendszer kutatása

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közösen végez kutatást, hogy felmérje és megvizsgálja, hogy milyen társadalmi hozzáállás jellemzi ezt az átállást. A kérdőív kérdései úgy lettek összeállítva, hogy a legtöbb aspektusból keletkezzen adat arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lehet a lakosság mindennapjaira a visszaváltó rendszer, és hogy képet kapjunk arról, hogy milyen az alapvető társadalmi hozzáállás a kérdésben. A kérdőív teljesen anonim és önkéntes, mentes mindenféle gazdasági vagy politikai szándéktól. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat!