Súlyos milliókat bukik több tízezer magyar háztulaj: szívhatja a fogát, akinek ilyen ingatlana van

A lakáspiaci forgalom 2022. évi 14%-os csökkenése után 2023 I–III. negyedévében összesen további 31%-kal esett vissza a lakáseladások száma az egy évvel korábbihoz képest - írja friss jelentésében a KSH. 2021. hasonló időszakához képest pedig 34 %-os a visszaesés. Az adatok szerint tavaly már az új lakások piacának visszaesése megelőzte a használtakét is.

Az I–III. negyedévben az új lakások értékesítése 45%-kal elmaradt az előző év azonos feldolgozottságú adatától - derült ki a közölt adatokból. A statisztikai hivatal szerint tavaly az első három negyedévben - az addig beérkezett adatok szerint - az eladott lakások mindössze 3,5 százaléka volt újépítésű, ez az arány 2022-ben még 7,4 százalékos volt.

A lakáspiaci visszaesés üteme mérséklődött, de ebben vastagon szerepet játszott az is, hogy a bezuhanó forgalom miatt gyorsult az ügyek átfutása, hamarabb le tudták zárni a tranzakciókat.

Az árak is bezuhannak?

A jelentés szerint a harmadik negyedévben enyhe árcsökkenés volt tapsaztalható valamennyi ingatlantípusnál. Mint közölték: a használt lakások piacán a 2023. első negyedévi 3,5%-os áremelkedést a második negyedévben stagnálás, majd enyhe (0,6%-os) mérséklődés követte. Az új lakások körében az első és második negyedévi növekedés után a harmadik negyedévben 1,8%-os árcsökkenést mutatnak az eddig beérkezett adatok.

Sőt, a reálértéken számított lakásárindex is csökkent, bár nem annyira, mint 2022 második felében, tavaly a harmadik negyedévben már -1,6%-on állt az előző év azonos időszakához képest. A jelenség mögött a KSH szerint az infláció visszahúzódása áll.

Összességében országosan egy használt lakás 26,5 millió forintba került a tavalyi harmadik negyedévben, az átlag négyzetméterár 432 ezer forint volt a statisztikai hivatal szerint - ez megegyezett az első negyedévivel, a másodikban tapasztalt áraknál pedig valamivel több. Budapesten ugynanakor egy negyedév alatt 4 millió forinttal csökkentek az átlagos lakásárak: a harmadik negyedévben 46,8 milliót kértek egy lakásért, négyzetméterenként 876 ezer forintot.

• A fővárosi családi házak esetén 5,1%-os volt az árcsökkenés (686 ezer Ft/nm)
• A társasházi lakások ára 1,4 százalékkal mérséklődött (929 ezer Ft/nm)
• A panellakások ára csak kicsit mozdult el, 0,5%-al, a panel négyzetmétere 735 ezer forint volt átlagosan a harmadik negyedévben.

Nincs könnyű helyzetben, aki ilyen házat árul

Megfigyelhető, hogy lényegesen romlott a családi házakat árulók poziciója az ingatlanpiacon:

a Nyugat-Dunántúl kivételével az ország minden régiójában (országos átlagban 8,1%-kal) csökkent a négyzetméteráruk az előző negyedévhez képest, a visszaesés Pest régióban az átlagnál is nagyobb mértékű volt (10%).

A Balaton környékén is valamivel csökkentek az ingatlanárak: a csúcsot jelentő 727 ezer forintról 682 ezer forintra csökkent a harmadik negyedévben, a lakásár pedig 57,7 millióról 56,4 millió forintra csökkent.

Országosan a nem panel társasházi lakások ára lényegében nem változott a harmadik negyedévben, a vidéki panellakások ára viszont emelkedésbe fordult: átlagáruk 552 ezer forint volt négyzetméterenként, 1,3%-kal több, mint az előző negyedévben.

Tényleg betiltották a lakásárcsökkentést?

A hazai ingatlanárakkal a héten egy nagy elemzésben is foglalkoztunk: akkor Balásy Zsolt azon állítását jártuk körül, amely szerint Magyarországon Kínához hasonlóan betiltották a lakásárcsökkentést - csak itthogy a Hold Alapkezelő elemzője szerint nem az állam, hanem az eladók döntöttek így. "Károly nem fogja árengedménnyel eladni a lakást!" - fogalmazott.

Ennek kapcsán Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kijelentette: valóban megfigyelhető olyan jelenség, hogy lefelé sokkal ritkábban és lassabban korrigálnak az árak, mint amilyen gyorsan és amilyen ütemesen drágulnak az ingatlanok. A sikeres értékesítések esetében 2023-ban adataik szerint az eladók átlagosan 7 százalékot engedtek a házak, és 5 százalékot a lakások esetében az utolsó ismert hirdetési árhoz képest. Ha figyelembe vesszük, hogy átlagosan akár 10-15 százalékkal is csökkentek ezek a hirdetési árak a hirdetés feladáskori árához képest, akkor elmondhatjuk, hogy jelentősen javult tavaly a vevők alkupozíciója

Az Otthon Centrum is arról számolt be, 2023-ban nőtt az alku mértéke és az ingatlan értékesítéséhez szükséges idő, miközben az árak nem vagy alig csökkentek. Mindez szerintük akár párhuzamba is állítható Balásy Zsolt levezetésével, de mindkét oldal makacsságára is utal. Annál is inkább, mert az utóbbi évben jelentősen nőtt a meghiúsult tranzakciók aránya.

Az eladók sokszor a rosszabb állapotú ingatlan árából sem szeretnének a korábbi években megszokottnál többet engedni. Vásárlói oldalról viszont vannak, akik a 2008-as gazdasági és hitelválsághoz hasonlónak gondolják a mostani helyzetet és képesek akár irreálisan alacsony árral is bepróbálkozni

- tették hozzá.

Benedikt Károly, Duna House PR és elemzési vezetője pedig elmondta, a tavalyi év második részében ők úgy látják, nőtt az árleviteli kedv, főként azon tulajdonosok körében, akik megunták a gazdasági bizonytalanságot, a várakozást, vagy élethelyzetük változásai miatt sürgette őket az idő és szerették volna lezárni az eladást. A negyedik negyedévben az ország fővároson kívüli területein az alku 4-5% körül alakult, amit 3-4%-os irányárváltozás előzött meg a panellakások esetében. A használt téglaépítésű ingatlanoknál jelentősebb mértékben, 5-7%-ban csökkentették a hirdetési folyamat során az árat az eladók, az alku pedig egységesen 8% volt.

Címlapkép: Czeglédi Zsolt, MTI/MTVA