Brutálisan szennyezett a levegő ezekben a magyar városokban: tízezreknek megy rá az egészsége

Egy nap sem telt el az évből, már riadót fújtak több magyar településen is a levegő rossz minősége miatt. Mint beszámoltunk róla, Salgótarjánban, valamint a Sajó völgyének három településén, Putnokon, Kazincbarcikán és Sajószentpéteren volt kifogásolt a levegő minősége. Sőt, a szálló por miatt az év utolsó napjaiban veszélyesnek minősítették a levegőminőséget Sajószentpéteren és Kazincbarcikán.

Ahogyan a KSH körképéből kiderült, a helyzet nem túlzottan fényes több más településen sem, százezrek lehetnek kitéve a veszélyes légszennyező anyagoknak. 2022-ben a vizsgált szennyezőanyagok közül a következő mérőállomásokon regisztrálták a legnagyobb levegőszennyezettségi értékeket: Sajószentpéter, Sport utcában PM2,5-ből (legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű szálló porból), Miskolc, Búza téren PM10-ből, Nyírjes, vidéki háttérállomáson ózonból, Szeged 2, Rózsa utcában kén-dioxidból, Várpalota, Szent István úton nitrogén-dioxidból, Pécs, Szabadság úton nitrogén-oxidokból.

Ezek közül több mérőállomás elhelyezkedése olyan, hogy a közelében jelentős károsanyag-kibocsátású ipari létesítmény található, valamint a földrajzi viszonyok sem segítik a szennyezettség enyhítését - tette hozzá a statisztiksai hivatal. Megnyugtattak, az éves határértékeket 2022-ben a PM2,5 és a PM10, valamint a kén-dioxid tekintetében egyik mérőállomáson sem haladta meg az átlagos légszennyezettség.

Ugyanakkor a nitrogén-dioxidnál Várpalota, Szent István útnál haladta meg az éves határértéket az éves átlagos légszennyezettség. Az ózonnál a legtöbbször a Százhalombatta 3, Liszt Ferenc sétány mérőállomáson haladta meg a légszennyezettség a hosszú távú célkitűzést.

A nitrogén-oxidoknál 2011-től megszűntek a határértékek. A kén-dioxidnál óráshatárérték-túllépés csak a Szolnok, Ady Endre úti mérőállomáson fordult elő. A nitrogén-dioxid esetében a leggyakrabban Várpalota, Szent István úti mérőállomáson fordult elő óráshatárérték-túllépés. A PM10-nél a legtöbbször a Sajószentpéter, Sport utcai mérőállomáson fordult elő napi határérték-túllépés.

Mint az NNGYK ismertetőjéből kiderült, a Levegőhigiénés Index rendszere négy kategóriát tartalmaz. Az első kategória az elfogadható, a második a kifogásolt, a harmadik az egészségtelen és a negyedik a veszélyes minősítésű. A határértékek az alábbiak szerint vannak meghatározva:

A hatóság szerint a legfontosabb kültéri légszennyező források közé tartozik a helytelen lakossági tüzelés, a kerti hulladék és az avar égetése, illetve a közlekedés, illetve a mezőgazdaság hozzájárulása is említésre méltó. Ám, mint felhívják a figyelmet, a közhiedelemmel ellentétben az ipar nem tartozik a legjelentősebb légszennyező szektorok közé a mai Magyarországon.

Milyen káros hatása van a szennyezőanyagoknak?

Kevesen tudják, hogy pontosan milyen káros hatásai vannak ezeknek a szennyezőanyagoknak, ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

A kén-dioxid légzőszervi megbetegedéseket okozhat, például hörghurutot, irritálja az orr nyálkahártyáját, a légcsövet, a tüdőt a szemet. Súlyos esetben okozhat asztma-szerű reakciót, reflexes gégegörcsöt és légzésbénulást is okozhat. Emellett, ha vízzel érintkezik, kénsav keletkezik belőle, ezt hívja a köznyelv savas esőnek, rendkívül káros a környezetre is.

A nitrogén-dioxid egy irritáló hatású gáz, a közlekedési eredetű légszennyezés velejárója: a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétrom-savvá alakul, helyileg károsítja a szöveteket. Felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez. Így pedig csökkenti a tüdőfunkciót is, magas koncentrációja esetén a légutak összeszűkülnek, ez az asztmások esetében különösen veszélyes. Mindemellett a nitrogén-oxidok magas koncentrációja a kutatások szerint hozzájárul a szív és tüdő betegségeihez, valamint csökkenti a szervezet ellenállóképességét a légúti fertőzésekkel szemben.

A PM10, azaz ismertebb nevén szálló por szintén javarészt a közlekedésből származik, a 10-es szám azt jelenti, hogy a porrészecskék 10 mikronnál is kisebbek, így ez képes lejutni az ember mélyebb légútjaiba. A légzőszervi betegek, mint például az asztma vagy bronchitisben szenvedők, állapota súlyosbodik, amennyiben belélegzik a port. Ez csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel és toxikus anyagokkal szemben. A por részecskéi magukba szívják a toxikus anyagokat, mint például fémeket, karcinogén és mutagén anyagokat, továbbá baktériumokat, vírusokat és gombákat, és hozzájárulnak ezek bejutásához a szervezetbe.

Ennél is veszélyesebbek a PM2.5 részecskék, amelyek 2,5 mikronnál is kisebbek, mélyen bejutnak a tüdőbe, és irritációt okozhatnak a légzőrendszerben. Hozzájárulhatnak a légzőszervi betegségek, mint például az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), súlyosbodásához. Ráadásul szív- és érrendszeri problémákhoz vezethetnek, beleértve a szívbetegségeket, a szívritmuszavarokat és a magas vérnyomást. Ezek a részecskék bejutnak a véráramba, és szisztémás hatást gyakorolhatnak. Hasonlóan a PM10-es részecskékhez, ezek is magukba szívhatnak különféle méreganyagokat, nehézfémeket.

Az ózon (O3) felsőlégúti irritációtól kezdve komolyabb egészségügyi problémákat is előidézhet. Az ózon élettani hatásai közé tartoznak a légzőszervi irritációk, tünetekként köhögést, torokfájást, orrfolyást és légszomjat tapasztalhatunk. A légzőszervek irritációja miatt az ózon súlyosbíthatja az asztmás tüneteket, például a légszomjat és a köhögést. Hosszabb távú expozíció esetén az ózon növelheti a krónikus légzőszervi betegségek, például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásának kockázatát. A magasabb ózonkoncentrációkhoz kapcsolódóan nőhet a szívbetegségek kockázata, és hatással lehet a vérnyomásra. Az immunrendszer működését is befolyásolhatja, növelve a fertőzések kockázatát.

Címlapkép: Jászai Csaba, MTI/MTVA