Jobban éltek a magyarok az 1970-es években? Égbekiáltó a különbség az idősek és fiatalok között

Érdekes videót posztolt az elmúlt hetekben Freddie Smith, amerikai TikToker. A floridai ingatlanügynök több szempontból is összehasonlította az amerikai Boomer- és Z-generáció tagjainak életkörülményeit, azt, hogy mennyiből, mire és mennyi futotta/futja. A férfi egészen meglepő eredményre jutott, amin felbuzdulva a Pénzcentrum is utána járt, hogy vajon régen egyszerűbb volt-e az élet itthon, vagy csak pusztán a nosztalgia által hajtva gondolhatják sokan ezt.

Régen minden (is) jobb volt

1970-ben egy átlagos otthon 15 000 dollárba került Amerikában, míg most 436 000 dollárt kell fizetni érte. Azaz 29-szer kerül többe, mint azelőtt. A bérleti díjak is brutális mértékben, a 20-szorosukra emelkedtek: az 1970-es években még csupán 108 dollár körül alakultak, míg ma 2000 dollárt kell fizetni értük

– többek között ezek derültek ki Freddie Smith TikTok videójából. Az amerikai ingatlanügynök rapid statisztikájában egyúttal arra is rávilágított: az amerikai felsőoktatás az évtizedek alatt szintén jelentősen megdrágult, így amíg a ’70-es években 500 dollárt kellett fizetnie a családoknak egy diplomáért, addig manapság már 11 000 dollár fejében juthat valaki hozzá ehhez a papírhoz. Mint ahogyan az üzemanyag ára is jelentősen inflálódott – a Boomerek 0,36 dollárt fizettek a benzinért, a Z-generáció tagjai viszont már 380-at.

Freddie Smith a teljes kép érdekében megvizsgálta a bevételi oldal legfőbb adatait is, ám ezen a fronton szomorú eredményre jutott. Hiszen amíg a Boomerek az 1970-es években átlagosan 9000 dollárt vihettek haza, addig a mai fiatalok 56 000 dollárra számíthatnak, ami csak szerény, 6-szoros növekedést jelent. Ennél is lehangolóbb viszont a gyermekvállalás kapcsán ismertetett adata, mely szerint évtizedekkel ezelőtt egy átlag amerikai háztartás még 3,5 babát vállalt, ma azonban ennek mindössze a töredékét, 1,9-et.

Ráadásul őket is csak nehezen tudják felnevelni, amit a férfi a háztartáson belüli jövedelemeloszlási adatokkal támaszt alá. Vagyis azzal, hogy a Bommerek esetében a kettős jövedelmű (értsd: apa és anya is kenyérkereső) háztartások száma csupán 47 százalékos arányt tett ki, a Z-generációs családok esetében ugyanakkor már 65 százalékot. Azaz több háztartás kényszerül arra, hogy mindkét szülő dolgozzon.

Magasabb életszínvonalon élünk a szüleinknél

„Amennyiben összehasonlítjuk az alapvető fogyasztási cikkek jelenlegi elérhetőségét az elmúlt száz év bármelyik évtizedében tapasztalttal, úgy szembetűnő, hogy az emberek átlagos életszínvonala sohasem volt ilyen magas. Természetesen egy-egy válságos időszak ezt a relációt átmenetileg érvényteleníti, de azon a trenden ez nem változtat, hogy jobb életkörülmények között és magasabb fogyasztási szintben élünk, mint a szüleink és nagyszüleink” – közölte a Pénzcentrum megkeresésére az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Szerintük annak oka, hogy a Z-generáció tagjai bizonyos javakat nem birtokolnak vagy nehezebben érik el őket, a fogyasztói szokások átalakulásából ered. Ennek kapcsán az ingatlanpiacot emelték ki, megjegyezve, hogy a nyugat-európai országokban jellemzően alacsony a saját ingatlannal rendelkezők aránya.

Összehasonlításul: az Európai Unióban 2021-ben a három legmagasabb ingatlantulajdonnal rendelkező ország Magyarország (91,7 százalék), Szlovákia (92,9 százalék) és Románia (95,3 százalék) voltak, míg az uniós átlag 69,9 százalékot tett ki, a legalacsonyabb birtoklási arány pedig Németországban volt megfigyelhető (49,1 százalék)

– írták. Hozzátették, emellett a kamatkörnyezet mérséklődése miatt előtérbe került a tőkeáttételes ingatlanvásárlás is, így az ingatlanár/fizetés mutató emelkedése nem feltétlenül jár együtt a lakásvásárlás ellehetetlenülésével. Továbbá az eszközosztály jó teljesítménye miatt a befektetési céllal vásárolt ingatlanvásárlás is egyre elterjedtebbé vált. Ezzel szemben a centrumországokban viszont az építőipari kapacitás szűk, ami szintén az ingatlan elérhetőségét rontja.

Magyarországon is a Boomerek a nyerők?

Érdekes, hogy mindeközben Magyarországon hogyan festenek a Freddie Smith által felvázolt gazdasági és demográfiai adatok. Mielőtt azonban belevágnánk a számolgatásba, azelőtt érdemes leszögezni, hogy a Pénzcentrum adatai nem feltétlenül a valóságot tükrözik, hiszen ahogyan azt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány is megerősítette, itthon a gazdaságfejlődési előtörténetünk miatt nem érvényes az a reláció, hogy az idősebb generáció tagjai fiatalabb korukban magasabb életszínvonalon éltek a mostani fiataloknál.

Összességében viszont a KSH elérhető adataiból egy hozzávetőleges képet azért kaphatunk a két generáció különböző életszínvonaláról. Amihez csupán azzal kell tisztában lennünk, hogy az 1972 és 2022 közötti időszakban az átlagos pénzromlás mértéke 8,94 százalék volt, míg a teljes infláció elérte a 6 816,15 százalékot. Azaz amiért ’72-ben csupán 1000 forintot kellett volna fizetnünk, azért tavaly 69 161 forintos kiadásba vertük volna magunkat.

Így némi számolgatás után kiderül, hogy ha tavaly egy új ingatlan átlagos négyzetméterára 910 ezer forint volt, akkor 1972-ben ugyanezért nagyjából 133,5 forintot kellett fizetni. Vagy amíg egy fővárosi lakás átlagos bérleti díja tavaly januárban 183 ezer forintba került a statisztikai hivatal adatai alapján, addig 1972-ben mindösszesen 26,8 forintba. Emellett könnyű kiszámolni azt is, hogy amíg ma egy felsőoktatási tandíj átlagosan 350 ezer forint körül alakul félévente, addig a több mint hatezerszeres inflációval számítva a ’70-es években nagyjából 51,3 forintot jelentett volna. A benzin ára pedig tavaly decemberben 691 forintba került literenként, míg ugyanezért 1972-ben mindössze 10 fillért kellett volna fizetnünk.

Tehát pusztán a számokat tekintve akár gondolhatnánk azt, hogy elődeink sokkal jobban éltek nálunk, ugyanakkor jelentősen árnyalja a képet, hogy az egyes generáció tagjai mekkora havi bruttó átlagkeresetből finanszírozhatták/finanszírozhatják mindezt. Az összinflációs adat ebben is a segítségünkre van, így kiderül, hogy a Boomerek 1972-ben nagyjából 2450 forintot vihettek haza, míg a Z-generáció tagjai 2022-ben 500 ezer forintra számíthattak.

Azaz a két generáció jövedelme között 204-szeres a különbség.

Mint ahogyan a gyermekvállalásban is markáns eltérés figyelhető meg, a Boomerek női tagjai ugyanis még átlagosan 1,92 gyermeket vállaltak, azóta viszont a termékenységi ráta csökkent, így egy mai család már csak átlagosan 1,52 gyermeket vállal.

A lakhatást kellene rendbe tenni

Freddie Smith videójának végső konklúziója, hogy a centrumországokban a születésszám hanyatlása a megnövekedett lakhatási és megélhetési költségek következménye, s hogy mindent el kell követnünk azért, hogy elődeink életszínvonalát újra előidézzük.

Az általa felvázoltaknak ugyanakkor ellentmond, hogy ma olyan országokban is jelentős a népességnövekedés (akár a természetes maximális népességnövekedési ütemet is meghaladja), ahol az életszínvonal jelentősen elmarad a centrumországokétól

– közölte az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

A TikToker által elmondottak mégis teljesen valid érvek, hiszen a centrumországokban a gyermekvállalás egyik legfontosabb hátráltató tényezőjeként a lakhatási költségeket jelölték meg. Így ígéretes, hogy az utóbbi szűk évtizedben több európai ország is jelentős erősforrásokat fordít a családok otthonteremtési támogatására. S noha körükben a demográfiai fordulat még a legtöbb esetben nem következett be, a termékenységi arányszámok azért jelentős mértékben emelkednek.