Ezért nem emelkedik a családi pótlék 15 éve: magyar családok tízezrei maradnak ki a pénzosztásból

Azt többször is megírtuk már, hogy a családi pótlék összege 2008 óta változatlan, és ma már csaknem szimbolikus ez öz összeg. A kormány azt állítja, hogy támogatja a gyermekeket nevelőket, különösen akkor, ha dolgoznak. Azonban a valóság ennél bonyolultabb, mivel a munkához való hozzáférés nem egyenletes az országban, és néhány területen szinte lehetetlen.

A családi pótlék olyan állami támogatás, amely hozzájárul a gyermek nevelésének és oktatásának költségeihez. Bárki jogosult rá, aki gyermeket nevel, és nincs előzetes feltétel, kivéve azt, hogy a gyermek a saját háztartásában éljen. Az átlagbérhez viszonyítva a pótlék összege növekedett 1950 és 1990 között. Az 50-es évek elején csak körülbelül 5% volt az átlagbérhez képest, míg a 90-es években majdnem elérte az átlagbér 20%-át. 2000-ben a nettó átlagkereset 55 800 forint volt Magyarországon, és a családi pótlék 3 800 forintot tett ki (6,8%). 2002-ben 77 600 forint átlagkereset mellett egy gyermek után 4 600 forint járt (5,9%), míg 2008-ban a 122 000 forintos nettó átlagbér mellett a 12 200 forintos pótlék már csak a 10%-át tette ki. Azóta az arány folyamatosan csökken, mivel az átlagkereset folyamatosan nő, míg a pótlék összege nem változik.

2023 augusztusában a nettó átlagkereset 383 500 forint volt kedvezmények nélkül, a családi pótlék pedig csak 3,18%-át tette ki. Holott az infláció is elszabadult a koronavírus-járványt követő gazdasági válságban, így minden sokkal drágább, mint egy évvel korábban

EZ IS ÉRDEKELHET

Háromszorosára emelkedik a családi pótlék 2024-től? Döntött a Parlament, itt a kiírás a családi pótlék emelésről

Továbbra sem emelkedik a családi pótlék Magyarországon, az október elején ez ügyben benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét ugyanis máris elutasították.

A KSH adatai szerint 2021 októberében összesen 1 725 375 gyermek után részesültek az őket nevelők családi pótlékból, melynek összege a gyermekek számától, a család szerkezetétől és a gyermek egészségi állapotától függ, ám immár 2008 óta nem emelkedett egy fillért sem.

• Egy gyermekes család esetén 12.200 Ft
• Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 Ft
• Két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300 Ft
• Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 14.800 Ft
• Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.000 Ft
• Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000 Ft
• Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23.300 Ft
• Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 25.900 Ft

A vita során felmerül az érv, hogy a családi pótlék nem csak a pénzügyi értékét veszítette el, hanem a valós funkcióját is. A kormány szerint azonban a családi pótlék csak egyike az általuk nyújtott családtámogatási intézkedéseknek, és nem célszerű külön tárgyalni róla, mivel számos más támogatási forma is létezik, mint az ingyenes étkezés, az ingyenes tankönyvek, GYES, GYED, CSED, nagyszülői GYED, babaváró hitel és CSOK.

Az egyik legkiemelkedőbb támogatási forma, a családi adókedvezmény. Ennek értelmében egy gyermek után 10 ezer forint, két gyermek esetén 20+20 ezer forint, és három vagy több gyermek nevelése esetén minden gyermek után 33 ezer forint adókedvezményt jár a családnak. Tehát egy három gyermeket nevelő családban az egyik kereső 99 ezer forinttal többet visz haza havonta, mint egy gyermektelen személy. Fontos azonban megjegyezni, hogy

a családi adókedvezményt nem minden család tudja teljes mértékben kihasználni. Például, ha egy családban három gyermek van, és mindkét szülő minimálbéren dolgozik, akkor nem tudják elérni a maximális visszatérítést.

Az elmélet szépnek tűnik, hogy mindenki dolgozzon és gondoskodjon három gyermekről, hogy kihasználhassa az elérhető támogatásokat, azonban a gyakorlat sokszor távol áll ettől a modelltől. Több kutatás is felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényhozók gyakran figyelmen kívül hagyják a területi egyenlőtlenségeket, és nem veszik figyelembe, hogy a munkahelyekhez való hozzáférés nem mindenhol könnyű. Például képzeljük el egy vidéki kisvárosban élő háromgyermekes anyát, akinek a munkahelye 30 kilométerre van, és csak két átszállással érhető el a ritka járatú buszokkal. Ebben az esetben a munkába járás szinte lehetetlen, mivel nincs olyan intézmény a közelben, amely elvégezné az óvoda, bölcsőde vagy iskola szerepét a gyerekek gondozásában. Gyakran előfordul, hogy ezeken a vidéki településeken hiány van az intézményekből, vagy súlyos munkaerőhiány tapasztalható.

Ezen problémák felismerése miatt ma már több társadalmi kezdeményezés is létezik, amelyek az alanyi jogon járó családi pótlék emelését vagy megduplázását szorgalmazzák, hogy valódi segítséget nyújtsanak a magyar családoknak. 

Tényleg mindenkinek jut?

Azonban az egyenlőtlen munkához való hozzáférés ténye, különösen a vidéki területeken, figyelmen kívül hagyja az egyéni körülményeket, például a közlekedési nehézségeket és a munkahelyek hiányát. Sok ingázó az építőiparban dolgozik a frekventált területeken, és rossz körülmények között élnek, ritkán találkoznak családjukkal, ami tovább ronthatja a helyi közösségeket. Emellett sok ember feketén dolgozik az építőiparban, és nem jut hozzá a központi támogatáshoz az alacsony bejelentett bérek miatt.

Több egyesület és mozgalom jött létre azért, hogy ez megváltozzon, ők több irányból próbálnak cselekedni, és szorgalmazzák a családi pótlék összegének megduplázását annak érdekében, hogy valódi segítséget nyújtsanak a magyar családoknak. Az Esély Labor Egyesület például petíciót indított e cél érdekében, és több éve harcol az emelésért. Az összefogásra is szükség van, mivel a rendszerszintű megközelítés és a közösségfejlesztés kulcsfontosságú az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.