Mindenszentek, halottak napja, halloween 2023: mit és mikor ünneplünk, milyen szokások kapcsolódnak hozzá?

Mikor van mindenszentek napja? Mikor van halottak napja? Mikor van halloween?

Mindenszentek napja és a halottak napja két egymást követő nap a katolikus keresztény hagyományok szerint, november 1-je és 2-a. Sokan tévesen úgy hiszik, hogy a mindenszentek a halottak napja másik elnevezése, valójában ugyanazt az ünnepet takarja. Ezért gondolhatják sokan, hogy november 1-jén van halottak napja. Illetve a nem katolikus hagyományok is közrejátszhatnak a félreértésekben, mert Magyarországon a protestánsok körében a mindenszenteket megelőző napon, október 31-én volt szokás kimenni a temetőbe, a reformáció napján. A hagyomány eredete már nincs annyira a köztudatban, mint régen, sok családban viszont megmaradt a szokás, innen is eredhet a bizonytalanság az ünnepek pontos dátuma kapcsán.

Az utóbbi évtizedekben egyre inkább ismertté vált a halloween ünnepe is, mely tovább bonyolítja a kérdést, mit mikor ünneplünk. Az angolszász kultúrában ugyanis a mindenszentek napját megelőző estén, október 31-én tartják a halloweent.

Mit ünneplünk mindenszentek napján?

A mindenszentek és a halloween ünnepének közös gyökerei vannak: mindkettő az ősi pogány kelta Samhain ünnephez kapcsolódik. A kelta népek ekkor ünnepelték az új évet, egyben a tél és a sötétség időszakának kezdetét. A pogány hit szerint az elmúlt év során elhunytak lelkei ekkor vándorolnak át a holtak birodalmába, ami együtt jár azzal is, hogy ezen a napon összezavarhatják az élők életét. A lelkek vándorlásának megkönnyítésére az élők ételt és állatokat áldoztak.

A keresztény közösségekben a 7. századtól vált szokássá az elhunyt katolikus szentek megünneplése, mely később összekapcsolódott a pogány ünneppel. Így a halottakra emlékezés ünnepe összeforrt a szentekre való emlékezéssel, a pogány hagyományok a keresztényekkel. De nem a Samhain volt az egyetlen ősi pogány ünnep, ami hatással volt a ma keresztényként ismert ünnepre. Az ókorban római Feralia volt a holtak emléknapja, melyet februárban ünnepeltek egy héten át: virággal díszítették szeretteik sírját, valamint ételt és sót helyeztek azokra. (A Feralia hagyományai nemcsak a mindenszentekre, hanem a farsangra is hatottak.)

"Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a 8. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet", írja a Múlt-Kor történelmi magazin. Ezután a mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

A november 1-jén ünnepelt mindenszentek napja katolikus egyházi ünnep, Magyarországon 2000 óta munkaszüneti nap.

Ebben nem egységes a keresztény világ. Az ortodox egyház egy héttel később tartja az ünnepet, viszont a reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek. A református egyház helyteleníti a katolikus halottkultuszt, illetve nem ismeri el a katolikus szenteket. A protestáns egyházak október 31-én a reformáció napját ünneplik. Az evangélikusok is, viszont bár a mindenszenteket nem ünneplik, a halottak napját megtartját. Ezek a különbségek a szokásokban azonban már nem különülnek el olyan élesen, ma már a legtöbben felekezettől függetlenül kimennek az ünnepnapok alatt a temetőbe, virágot, koszorút, mécsest visznek, gyertyát gyújtanak.

Mit ünneplünk a halottak napján?

A mindenszenteket követő ünnepnap a katolikus keresztény hagyományok szerint az elhunyt, de üdvösséget még nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívek napja. A mindenszentek napja után következő napot, halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Magyarországon a halottak napja fokozatosan alakult át a katolikus egyház ünnepnapjából felekezetektől függetlenül az elhunytakról való megemlékezés napjává. 

Milyen népszokások, hagyományok kapcsolódnak a mindenszentek ünnepéhez és a halottak napjához?

A halottak napjának hetét halottak hetének is nevezik. Az ünnepet megelőzően szokás a sírok megtisztítása, rendbetétele, feldíszítése. Az egyik legelterjedtebb hagyomány a mécses- vagy gyertyagyújtás. Ez abból a hitből ered, hogy az ezen a napon hazalátogató halottak ne tévedjenek el, visszataláljanak a sírjukhoz. Egykor szokás volt ilyenkor megteríteni a halottak számára, vizet, kenyeret, sót tenni az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe is vittek ételt, a maradékot pedig koldusoknak adták. A "kolduskalács" Szeged környékén volt elterjedt, mindenszentek napján üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek, illetve a székelyeknél is hagyomány volt a kenyérosztás a szegények között.

A halottak hetén a parasztok körében munkatilalom is volt, nem szabadott földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak - írja a Múlt-Kor portál.

A sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra, melyet később a protestánsok és a felekezeten kívüliek is átvettek. Magyarországon a krizantém vált a kegyelet, emlékezés virágává. A krizantém fehér és színes változatai is november 1-je környékén virágoznak, cserépben jól tűrik a zord időjárást és vágott virágként, vázában is tartósak. Ezek a tulajdonságai tették elsősorban temetői virággá Magyarországon.

Milyen szokások köthetők a halloweenhez?

A mai halloween ősi kelta hagyományokból alakult ki - a már említett Samhain ünnepből -, melyet az írek terjesztettek el az angolszász kultúrkörben. Az október 31-i éjszakán tartott ünnep azóta más országokban is ismertté vált. A mai halloween ünnephez számos szokás kötődik: a tökfaragás, gyertya-, mécses- és lámpásgyújtás, beöltözés, édességosztás a gyerekeknek, akik házról házra járnak, vagy az almahalászat. Ma már elterjedtek a jelmezes bulik is, akárcsak Magyarországon farsang idején.

Mindenszentek és halottak napja 2023-ban

Ünnepi szentmise és népzenei produkciók a Fiumei úti sírkertben

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) ünnepi szentmisével, népzenei produkciókkal és meghosszabbított nyitvatartással várja az emlékezőket november 1-jén a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen - közölte az intézet. November elsején immár hagyományosan nemcsak meghosszabbított nyitvatartással, de emlékezésre hangoló élőzenével is várja a látogatókat a NÖRI. Délután három órától ünnepi szentmise lesz a sírkert központjában, a Szentkeresztnél. Ezt követően a Fuvalom Énekegyüttes népi halottas- és virrasztóénekeket, katonadalokat, katonasiratókat ad elő, majd 17 órától magyar hősökről szóló történeti dallamok, motívumok hangzanak el a 10-es parcellánál - olvasható a közleményben.

Mint írják, este 18 órától a Gyimesvölgye Férfikórus előadását hallgathatják meg az érdeklődők az 5 éve felavatott első világháborús emlékműnél, ahol az idén a 105 éve,  1918. november 3-án aláírt padovai fegyverszünettel lezárult első világháború 660 ezer hősi halottjára emlékezik a Nemzeti Örökség Intézete.

Az Emlékezz az első világháborúban elesett hőseinkre elnevezésű program részeként a látogatók egy-egy fáklya meggyújtásával róhatják le kegyeletüket a Nagy Háborúban elhunyt honfitársainkra. Az áldozatokra emlékező 660 darab fáklya 17 óra 30 perctől a 7-es parcellában található emlékműnél vehető fel és gyújtható meg - olvasható az összegzésben.

A tájékoztatás szerint a korábbi években megszokott módon a Fiumei úti sírkert Mindenszentek ünnepe és halottak napja alkalmából meghosszabbított nyitvatartással látogatható: péntektől november 2-ig 7 órától 20 óráig, valamint november 3-tól 5-ig 7 és 18 óra között lesz nyitva a Nemzeti Panteon. A három nagy mauzóleum és a Temetőiroda zárva lesz, kérdés, probléma esetén az Infópontban adnak tájékoztatást.

A sírkert területén a parkolás péntektől november 2-ig ingyenes.

A Nemzeti Örökség Intézete november 1-jén 8 és 19 óra között elektromos kisbusz segítségével ingyenesen szállítja a rászorulókat a Fiumei úti sírkerten belül - áll a közleményben.

Hosszabb nyitvatartás a fővárosi temetőkben

Hosszabb nyitvatartással várják a megemlékezőket a fővárosi temetők Mindenszentek - Halottak napja időszakában - tudatta a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. közleményben. Budapesten a temetők október 30-31-én reggel 7 órától este 8-ig, november 1-2-án reggel fél 8-tól este 8-ig lesznek nyitva. Az Új Köztemetőben október 30. és november 1. között reggel 8 órától délután 5 óráig ingyenesen közlekedhetnek kisbusszal a látogatók.

A kegyeleti helyszínek nyugalmának biztosítása érdekében október 31-től november 2-ig a temetőkbe gépjárművel behajtani tilos. Kivétel ez alól az Új Köztemető, ahova - a temetői forgalomtól és telítettségétől függően - október 31-én reggel 7 órától november 2-án este 8 óráig díjmentesen lehet gépjárművel behajtani.

Az uniós országokban érvényes mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező látogatót szállító gépjárművek időkorlátozás nélkül hajthatnak be a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) által fenntartott temetőkbe, amennyiben ezt a sírkertek gyalogosforgalma lehetővé teszi. A BTI arra kéri az idős, vagy mozgásukban korlátozott látogatókat, hogy ezeken a napokon inkább a kisebb forgalmú, délelőtti órákban keressék fel a temetőket. Az Angeli úti és a Tamás utcai temetőknél a sírkertek kis mérete miatt nem hajthatnak be járművek.

A biztonságos temetőlátogatás, valamint a forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a BTI a temetőkben megerősített rendészeti szolgálatot biztosít, illetve a kerületi rendőrségi egységek, közterület-felügyelők és a polgárőrség tagjai is járőröznek a forgalmas napokon. A korábbi évekhez hasonlóan idén is közös kegyeleti megemlékezést tartanak az Új Köztemető szóró parcellájánál október 31-én délután 5 órától és a Farkasréti temetőben a ravatalozó előtti téren november 1-jén délután 5 órától - közölte a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.

Forgalomkorlátozások lesznek a budapesti temetők környékén

A közelgő mindenszentek és halottak napja miatt ideiglenes forgalomkorlátozások lesznek érvényben péntektől november 3-ig a fővárosi temetők környékén - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a police.hu honlapon.

Lezárták pénteken a XVI. kerületben a Tátraszirt sort a Lóca utca és a temető között, a XVIII. kerületi Reményik Sándor utcát, a XIX. kerületben a Temető közt, a X. kerületben az Újhegyi utat a Maglódi út és a körforgalom között. A mozgáskorlátozottak járműveinek kivételével nem lehet továbbá behajtani a XVI. kerületben a Simongát utca temető előtti szakaszára.

Egyirányúvá tették a X. kerületben a Sírkert utat, a Kozma utcát, a XXII. kerületben a Debrő utcát és a Víg utcát, a XII. kerületben a Bürök utcát, a XXIII. kerületben a Tartsay utcát és a Temetősort, a XVI. kerületben a Szabadföld úttal párhuzamos parkolót.

Gépkocsival a temetőkhöz vezető utakon tilos lesz megállni, így például a rákoskeresztúri Új köztemetőnél a Sírkert úton és a Kozma utcában, a rákospalotai Zala György utcában, a pestszentlőrinci Nefelejcs utcában, a pesterzsébeti Tartsay utcában, a kispesti Darányi Ignác utca, Kassa utca és Kolozsvár utca egy-egy szakaszán, a Farkasréti temetőnél pedig a Hegyalja út, a Németvölgyi út és az Érdi út egy szakaszán, valamint a Márton Áron téren.

A BRFK arra kéri a járművezetőket, hogy a sírkertek környékén fokozott figyelemmel közlekedjenek.

Előzzük meg a halottak napi tüzeket!

A halottak napja előtt, többnyire a mécsesek, gyertyák gyújtásából eredő, a temetőkben vagy lakásokban keletkező tüzek megelőzésére figyelmeztet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)  közleményében. Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt évben 98 alkalommal keletkezett tűz temetőkben vagy azok környékén. A legtöbbször, 66 esetben a temető növényzete és a száraz avar kapott lángra. Bár a legtöbb esetben csak néhány négyzetméteren pusztítottak a lángok, néhány helyen a temető melletti területre is átterjedtek, és többhektáros, kiterjedt szabadtéri tűz alakult ki. Összesen 330 ezer négyzetméternyi terület égett le; 17 alkalommal a temető területén kihelyezett szemetes gyulladt ki, 15 esetben pedig a sírhelyeken elhelyezett koszorúk égtek.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy sokan otthon is mécseseket, gyertyákat gyújtanak, ami lakástűzhöz is vezethet. Tavaly október vége és november eleje között 13 temetőben keletkezett tűz; ugyanebben az időszakban 12 lakóépületben csaptak fel a lángok kegyeleti gyertyák és mécsesek miatt - idézték fel. A temetői tüzek megelőzése érdekében tisztítsuk meg a sírhely környezetét a száraz falevelektől, elszáradt koszorúktól és virágoktól - tanácsolja a katasztrófavédelem.

Csak hőálló mécsestartóban lévő mécsest gyújtsunk meg! A mécsest úgy helyezzük el, hogy a közelében ne legyen semmilyen éghető anyag, és ne tudjon felborulni. Az égő mécsest a sírtól való távozás előtt oltsuk el! A temetőben kihelyezett hulladékgyűjtőbe pedig ne dobjunk izzó, forró tárgyakat!

- írták. Jelezték: a lakástüzek leggyakoribb oka, hogy az égő mécsest, gyertyát túl közel teszik valamilyen éghető anyaghoz. Ha a gyertyát vagy mécsest egy tűzálló tálra, a gyúlékony tárgyaktól távolabb helyezzük, akkor az nem forrósítja át a környezetét, és nem vezet lakástűzhöz a megemlékezés. A meggyújtott gyertyát ne hagyjuk felügyelet nélkül! - írták.

A közleményben arra is kitértek, hogy akik Halloweent ünnepelnek, és töklámpást készítenek, ügyeljenek arra, hogy a lámpás ne tudjon felborulni, és ne legyen a közelében semmi, ami meg tud gyulladni. Akik kültéren helyeznek el töklámpást, abba gyertya és mécses helyett elemes LED izzót tegyenek! Ez akkor sem okoz tüzet, ha a szél száraz faleveleket fúj oda vagy felborítja a töklámpást - olvasható az OKF közleményében.