Brutális lakhatási krízis érik Magyarországon: erre rámehet az idősek háza, lakása is

Az Eurostat friss adatai szerint 2018-ban még a magyar lakosság negyede olyan ingatlanban él, amely meghaladta a szükségleteit, 2022-re ez az arány tovább nőtt, 26,7 százalékra. A 65 év feletti magyarok körében még magasabb ez az arány: már 2018-ban is 40,2 százalékuk "túlméretezett" ingatlanban élt, 2022-re 43,6 százalékra emelkedett az arányuk. Ez a statisztika viszont egyáltalán nem azt jelzi, hogy ennyien élnének nagy lábon Magyarországon.Az Eurostat számítási módszere alapján nemcsak a luxusingatlanokban, tágas otthonokban élők tartoznak ebben a kategóriába, hanem például azok is, akiknél fejenként több szoba jut a háztartásában élőkre, mint ami feltétlen szükséges lenne. Az ilyen otthonokban élők nem feltétlenül tehetősek, hanem lehetséges, hogy éppen a rossz anyagi helyzetük miatt élnek túl nagy, korszerűtlen, nagy kiadással járó ingatlanokban.

Hogyha mélyebben vizsgáljuk a statisztikát, a medián jövedelem 60%-a felett keresőknek 26,9 százaléka élt szükségleteit meghaladó méretű ingatlanban tavaly, míg az ez alatt a határ alatt keresőknek a 24,7 százaléka. Nincs tehát olyan óriási eltérés. Pedig akinek valóban ilyen kevés az egy főre jutó jövedelme, az biztosan nehezen gazdálkodja ki a nagyobb ingatlannal járó többletköltséget. (2022-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a bruttó mediánjövedelem 389 ezer forint volt a KSH szerint, aminek a 233 ezer forint a 60%-a bruttóban, ebből a nettó havi bér mindenfajta kedvezmény nélkül 155 ezer forint lenne havonta.)

A mediánkereset 60%-a alatti jövedelemből élő, tehát szegényebb nyugdíjasok körében 36 százalék volt azok aránya, akik igényeiknél nagyobb ingatlanban éltek 2022-ben, a nagyobb jövedelműek esetében pedig 44,8 százalék. A 65 év felettiek esetében tehát nagyobb eltérést lehet megállapítani, de még így is: a szűkösebb keretből gazdálkodóknak több mint egyharmada olyan lakásban él, ami meghaladja a szükségleteit. Ez pedig nem csak azért probléma, mert a kis jövedelemből nehéz lesz kifűteni a nagyobb lakást télen, hanem mert

a túlméretezett ingatlan csapda a kis jövedelműek számára, egyenes út az elszegényedéshez.

Az Európai Unió tagállamainak átlagát tekintve Magyarországon még mindig többen élnek átlagosan nagyobb ingatlanban, mint a szükségleteik diktálnák, viszont a kis jövedelműek esetében hazánkban magasabb az arány. A kispénzű nyugdíjasokat tekintve pedig 2021-ig volt magasabb a magyar arány az uniósnál, tavaly azonban fordult a kocka. A számok azonban így sem biztatóak:

Érdemes még a nők és férfiak helyzetét is külön megvizsgálni. A teljes lakosságot tekintve a nőknek 27, a férfiaknak 26,3 százaléka él "túl nagy" lakásban, a 65 év felettiek esetében pedig a nők 40,1, míg a férfiak 49,1 százaléka. Az életkorral sokkal inkább eltolódnak a nemek közti különbségek. Bár az EU-ban nincsenek ekkora különbségek a két nem között, ott is jellemzően a férfiak azok, akik az igényeiket meghaladó ingatlanokban élnek 65 éves koruk felett.

Ez több tényezőre is visszavezethető, az egyik legkézenfekvőbb a jövedelmi, anyagi helyzetbeli különbség, illetve hogy a jelenleg 65 év feletti nők közül sokan anyagilag nem is voltak olyan függetlenek. Hogyha megnézzük azt is, hogy mekkora az arány az egyedül élő 65 év felettiek körében - hiszen sokan azért élnek számukra túl nagy ingatlan, mert egyedül maradtak abban, miután a gyermekek kirepültek és a házastársuk elhunyt -, akkor pedig azt láthatjuk, hogy Magyarországon 2022-ben az idősek 34,3 százaléka élt egyedül, míg az EU-ban átlagosan 31,8 százalékuk. Azonban nagy a különbség a nemek között amíg az idős férfiaknak 21,2 százaléka él egyedül (EU: 20,9%), addig az idős nőknek 42,3 százaléka (EU: 40,2%) az Eurostat szerint. Ez a tény viszont éppen a túlméretezett ingatlanokban élő nők arányát kellene, hogy növelje, nem pedig a kisebb arányukat indokolja.

Az is igaz, bár erre vonatkozó pontos adatok nincsenek, hogy az idős férfiak gyakrabban maradnak egyedül, az idősebb nőkre jellemzőbb, hogy odaköltöznek a családjukhoz, vagy hozzájuk költözik be valaki. Ez a társadalmi jelenség is elősegítheti, hogy ennyivel több a statisztikában az idős férfi, aki a háztartás szükségleteit meghaladó méretű ingatlanban él.

Itt fontos még kitérni arra a tényre is, hogy Magyarországon 1,75 millió lakost, a magyarok 18,4 százalékát fenyegeti az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés kockázata, köztük az idősödő, 65 év feletti korosztályban 341 ezer lakost. Az arány azonos a 65 éven felüliek körében mint a teljes lakosságnál: 18,4 százalékos. Azt már szintén lehet tudni, hogy a tavalyi évben a magyarok 8,1 százalékának jelentett óriási terhet a lakhatási költségek, mint pl. a fűtésszámla finanszírozása, a 65 év felettiek körében 8,6 százaléknak - az arányuk drasztikusan növekedett 2021-ről 2022-re.

Ha pedig azt vizsgáljuk, Magyarországon hányan vannak, akik nem tudják télen kifűteni az otthonukat anyagi gondjaik miatt, a teljes lakosságnak mindössze 4,7 százaléka érintett, míg az egyedül élő 65 év felettieknek már 9,5 százaléka. A mediánkereset 60%-a alatti jövedelmű lakosok 10 százaléka hidegben kénytelen átvészelni a telet, míg az egyedül élő 65 év felettiek közül, akiknek jövedelme nem éri el a mediánkereset 60%-át, már 18,7 százalék érintett!

Mindent összevetve, rengeteg idős magyar számára jelenthet majd idén télen is nagy gondot, hogyan és miből fűtse ki a lakását, és ha át is vészeli a következő időszakot, hogyan őrizheti meg anyagi biztonságát egy rezsi szempontból pénztemető ingatlanban. Aki már most a túlélésre játszik a fűtésszezon kezdetétől a végéig, és évről évre le kell adnia az igényeiből, annak nem érdemes reménykednie, hogy ez a helyzet majd magától meg fog oldódni - de abban sem, hogy nem fog már romlani. Érdemes szembenézni a tényekkel: akinek jelenleg is terhet jelent az ingatlana fenntartása, kifűtése, nincs pénze felújításra, annak ideje cseledkednie. Különben saját magát csalja pénzügyi csapdába.

Mit lehet tenni?

Röviden és tömören, aki számára túl nagy lakásban él és anyagi gondjai vannak, adja el az ingatlant, és költözzön kisebb, korszerűbb, számára praktikusabb, vagy általában olcsóbb lakásba. Ettől a gondolattól azonban sokan zsigerből felháborodnak: hiszen ott élték le életük nagy részét, véres verítékkel keresték meg a rávalót, annyi emlék köti őket oda, stb. stb. Ez mind érthető és nem is az a javaslatunk, hogy holnap már lehet is csomagolni, hanem hogy legalább foglalkozzanak a gondolattal: hogyan vehetnék saját kezükbe az egyre romló anyagi helyzetüket. Nem kell azonnal elköltözni, de érdemes egy kicsit számolgatni, álmodozni, mérlegelni - hátha kiderül, hogy mégis ez a jó döntés.

Jelenleg ugyanis az az ellentmondásos helyzet állt elő a lakáspiacon, hogy rengeteg magyar szegényedik el, miközben nagy ingatlanvagyonon ül. Hogyan lehetséges ez? Egyszerűen főként az utóbbi egy évtizedben rengeteg helyen iszonyatosan felértékelődtek az ingatlanok, olyan helyeken is, ahol nem is gondolnák a lakók.

Ott vannak egyrészt a főváros különböző kerületei, ahol egyes részeken 20 négyzetméternél is kisebb sufnikat is értékesítenek már rendes lakásáron. Aki 20-40 évvel ezelőtt jutott Budapesten lakáshoz, biztos lehet benne, hogy az ingatlana rendkívül felértékelődött azóta. Mindeközben nem egy idős magyar él évtizedek óta egy belvárosi nagypolgári lakásban, több mint 3 méteres belmagassággal, az emeleten egy lift nélküli házban, alacsony nyugdíjból. Úgy szegényedik el évről évre, hogy közben hatalmas vagyonon ül. A lakásának elhelyezkedése, adottságai már a mindennapokat is megnehezíthetik a számára, ha korlátozottan mozog, ráadásul a lakóközösség felújítást sem tud megszavazni soha, mert a fél háznak nincs rá pénze, a másik fél pedig AirBnB. Bár ez egy sarkított példa, körvonalazza, milyen ellentmondásos helyzet alakult ki több nagyvárosban, de leginkább Budapesten.

Aztán ott vannak az agglomerációban élők, ahol is rendesen kilőttek a négyzetméterárak, egyes helyekre már szinte nem is lehet beköltözni, mert a település "megtelt". Ezeken a helyeken is élnek idősebbek, nagyobb családi házban, amiből rég kirepültek a gyerekek. Lehetséges, hogy az emeletet már nem is tudják fűteni emiatt, ablakcserére, szigetelésre nincs pénz, és hiába van mondjuk vegyes tüzelés, egyre nagyobb nyűg minden télen megpróbálni fával és szénnel spórolni kicsit a fűtésen. Ha viszont a költözés mellett döntene valaki, vehetne egy kisebb, korszerűbb ingatlant. Ha pedig még települést is vált, egy kevésbé keresett helyre költözik, akkor fel is szabadíthat több millió forintot, amit aztán befektethet. És ne csak a pesti agglomerációra gondoljunk! A nagyvárosokra, ső még határon túli városok Magyarországra átnyúló agglomerációjára is igaz ez a helyzet!

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem bírja a kiköltözők özönét az agglomeráció: ezek a települések tehetik ki a Megtelt!-táblát hamarosan

Sok településen jelenthet Érd és Budakalász mellett gondokat az elkövetkező években a robbanásszerű lakosságbővülés.

Nemcsak az agglomeráció, hanem például az üdülőövezetek lakóinak is érdemes lehet elgondolkodniuk azon, mennyit is ér az ingatlan, amiben élnek, és hogyan stabilizálhatnák az eladásával az anyagi helyzetüket. A covid alatt nagyot fordul a lakáspiaci szélkakas, hirtelen népszerű lett az üdülő övezetekbe költözés, illetve sokan vásároltak itt második otthon célra nyaralót, de lakóingatlanokat is. A népességstatisztikák is azt mutatják, hogy a Balaton, a Velencei-tó, de a Tisza-tó környékére is sokan költöztek az utóbbi években, az adásvételi statisztikákból is kitűnik, hogy keresettek itt az ingatlanok. Ami pedig nagy előny, hogy

mind az agglomeráció, mind az üdülőövezet ingatlanjai esetében még lehet igényelni a falusi csokot, így valószínű, hogy a kereslet sem fog hirtelen eltűnni.

Bár a 2022-es rezsipánik rányomta a bélyegét a korszerűtlen ingatlanok piacára, előbb-utóbb vissza fognak térni a vevők, és ha a kormány szeretné tartani az előirányzott klímacéljait, akkor hamarosan be kell vezetnie valamilyen energetikai felújításhoz, korszerűsítéshez kapcsolódó támogatást is, ami újra felpörgetheti a piacot. Ez pedig jó hír azoknak, akik korszerűtlen otthonaiktól szabadulnának, és azt kisebbre, felújítottra cserélnék le.

Ezeken a tipikus példákon túl is rengeteg élethelyzet van, amikor megéri a nagyobb ingatlant eladni. Akár városon, falun belül is, egyszerűen a vételárak eltéréséből adódóan a különbözetet félre lehet tenni és egy kisebb ingatlannak a jövőbeli költségei is kisebbek, így csökkenthetjük a havi kiadásainkat. Városból falura költözve szintén nagyobb pénzösszeget szabadíthatunk fel. Egyes esetekben pedig egy falusi - például agglomerációs - környezetből egy családi házból váltva egy kis alapterületű városi lakásra szintén sokat lehet spórolni.

Számoljunk!

Egy használt lakásnak Budapesten 2022-ben átlagosan 842 ezer forint volt négyzetmétere a KSH szerint. A Pest megyei községekben 348 ezer forint, és ez még mindig magasabb, mint a Dél-Alföldi régió városaiban, ahol 294 ezer forint a négyzetméterár. Ezzel csak azt szeretnénk érzékeltetni, milyen hatalmasak a különbségek országrészek között, de akár két szomszédos település között is lehet nagy eltérés az ingatlanárakban.

Biztosra akkor mehetünk, ha a saját ingatlanunkból kiindulva, a saját igényeinket figyelembe véve számítjuk ki, mennyit nyernénk a lakáscserén. Először is lőjük be, mennyit ér az ingatlanunk nagyjából - keressünk az ingatlanhirdetések között hasonló állapotú, elhelyezkedésű lakásokat. Ha ez megvan, vegyük számba, milyen ingatlanba lennénk hajlandóak átköltözni - pénzügyi szempontból a legokosabb döntés egy kisebb, felújított ingatlan, aminek alacsony a rezsiköltsége. Más szempontból pedig vegyük figyelembe a megközelíthetőséget, környéket, infrastruktúrát, bármit, ami számunkra nagyon fontos a lakóhely szempontjából. Ezek alapján a paraméterek alapján keressünk lehetőségeket.

Ne felejtsük el, hogy egy adásvételnek mindig vannak költségei is, minimális tőke nélkül nem tanácsos belevágni. Ügyvédet kell majd fogadni, akinek van megbízási díja, illetve lehetnek ügyintézési és járulékos költségek is - ügylet válogatja, ez mennyi lesz. Erre mindenképpen készüljünk fel, valamint az illetéket az adásvétel után kell majd megfizetni. Az is előnyös, ha nem egyedül bonyolítjuk le a lakás eladását, és a vásárlást sem, hiszen több szem többet lát. Érdemes alaposan ellenőrizni, hogy az új lakóhely valóban megfelel-e az igényeinknek. Sétáljunk a környéken, keressük fel az utcát különböző napszakokban, esetleg a szomszédokkal is beszélgethetünk, menjünk biztosra. Az átköltözést is érdemes jóelőre megtervezni, és úgy megkötni a szerződéseket, hogy legyen idő költözni a korábbi lakóhelyről, és átköltözni a másikba. Addig ne adjuk el semmiképp a lakást, amíg nem találtunk új otthont!

Idősek esetében különösen fontos, hogy legyenek körültekintőek, hiszen a magasabb életkor miatt gyakrabban válnak csalók célpontjává!

Természetesen kockázat mindig van, azonban azt kell elsősorban szem előtt tartani, ha valaki úgy érzi folyamatosan szegényedik el, egyre több mindenről kell lemondania, egyre nehezebb átvészelni a telet, akkor ne várja ki tétlenül, amíg valóban visszafordíthatatlan lesz a helyzet! Mozgasson meg mindent annak érdekében, hogy idős korában ne a nélkülözés várjon rá, amíg még nem késő és van segítség.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kegyetlen kiadásokkal néz szembe sok magyar nyugdíjas: 2023 még a múlt évnél is szűkösebb lehet

Minden negyedik válaszadónak jelentősen romlott az anyagi helyzete, és a magyar nyugdíjasok többsége 2023-tól sem remél semmi jót.