Nem bírja a kiköltözők özönét az agglomeráció: ezek a települések tehetik ki a Megtelt!-táblát hamarosan

Budapest agglomerációjához szigorúan véve 80 település tartozik a 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről 1./1. számú melléklete alapján. Ezeken a településeken a friss népszámlálási adatok szerint 2001 óta 35 százalékkal, 2011 óta pedig 13 százalékkal nőtt a lakónépesség. Vannak azonban olyan települések, ahol az elmúlt két évtizedben több mint a duplájára nőtt a települések lélekszáma a friss Népszámlálási adatok szerint. Ilyen községek például Remeteszőlős, Pócsmegyer, Délegyháza, Telki, Nagytarcsa, Csomád vagy Herceghalom, a városok közül pedig Veresegyház és Diósd. Ha csak a 2011 óta eltelt időszakot vizsgáljuk, Délegyháza, Nagytarcsa, Pócsmegyer, Budajenő és Szada lakossága nőtt kiugró mértékben. A népesség növekedésére inkább előnyként szoktunk gondolni, hiszen az ország jelentős részében inkább az elnéptelenedés jelent egyre nagyobb problémát. Azonban a rövid idő alatt bekövetkező gyors növekedésnek is megvannak a hátrányai.

Ezen a héten érkezett hír arról, hogy Érd és Budakalász is korlátozná a további betelepülést. Érden legnagyobb részén július közepétől nem lehet új lakóingatlanokat építeni, tetőteret bővíteni, Budakalászon pedig új helyi építési szabályzaton dolgozik az önkormányzat. Egyes javaslatok több mint 37 hektárral csökkentenék az eddig beépítésre szánt területeket. A két agglomerációs város nagyon hasonló cipőben jár: az elmúlt évtizedekben drasztikusan nőtt a lakosság száma, amellyel együtt az igények is megnövekedtek. A városfejlesztés viszont nem tudott lépést tartani a betelepülők özönével, így jelenleg az infrastruktúra, egészségügyi ellátás, bölcsődei, óvodai, iskolai kapacitás, más közszolgáltatások nem képesek több lakos kiszolgálására.

Ezzel a problémával viszont nem csak Érd és Budakalász szembesülhetett. A budapesti agglomerációban rengeteg az olyan település, ahol drasztikusan nőtt a lakosok száma. Megvizsgáltuk, hogy a 80 hivatalosan is agglomeráció hely közül hol jelenthet nagy problémát a beköltözők további ostroma. Először azt néztük meg, hogy arányaiban hol volt a legnagyobb növekedés - hiszen egy pár ezer lakosú községnek is jelentős teher lehet, ha egy évtized alatt szinte duplázódik a lakosság. Ugyanúgy nem bírja az infrastruktúra a plusz terhelést, mint egy 40-60 ezer fős városok, ahová szinte egy kisebb városnyi lakos telepedett le apránként.

Az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékű növekedést Délegyháza, Nagytarcsa és Pócsmegyer lakossága produkálta. A 20 legnagyobb növekedést felmutató település közül csak négy város - Halásztelek, Veresegyház, Diósd és Gyömrő - a többi község vagy nagyközség. Ráadásul ezek a települések két évtized alatt is rekordmértékben bővültek 50 és 150 százalék között:

Érdekesség, hogy az agglomerációban ma már nem ritkák a kisvárosnyi lakossal bíró községek, 43-ból 12 helyen meghaladja a lélekszám a 6 ezret, és három helyen - Csömörön, Solymáron és Tárnokon - a 10 ezret is. 2001-ben még csak ez a három nagyközség volt 6 ezer fő felett, 2011-ben is csak 9 község és egyik sem érte el a 10 ezer főt. A teljes listát a 80 településből álló budapesti agglomeráció lakosságszám változásáról itt lehet letölteni.

Visszatérve a grafikonunkra, a második ábrán látható a számszerű növekedés is - hiszen az infrastruktúra terheltsége szempontjából nyilván számít az is, hány fővel nőtt a lakosok száma. Érd, Szigetszentmiklós, Veresegyház, Gyömrő, Göd, Dunakeszi, Szentendre, Dunaharaszti lakossága több mint 3000 fővel emelkedett 2011 óta. Két évtized alatt pedig Szigetszentmiklóson annyival laknak többen, mint most Pécelen, Érdhez és Dunakeszihez pedig mintha hozzácsapták volna Pilisvörösvárt vagy Törökbálintot. Ez óriási növekedést jelent.

Az is mutatja, hogy a táblázatban és grafikonon szereplő településeken milyen hatalmas mértékű volt a növekedés, hogy Budakalász, ami most tervezi kihelyezni a Megtelt!-táblát, nem is szerepel a felsorolásban. A 2001-es népszámlálás idején még 9476 főt számláló Budakalász lakossága 10 619 főre emelkedett 2011-re és 2022-ben már 12 317 lakosa volt. Egy évtized alatt 16, két évtized alatt 30 százalékkal bővült, miközben az agglomeráció átlaga 2011 óta 13, a 2001 óta eltelt idő alatt pedig 35 százalék!

Nem bírja a terhelést az agglomeráció

Régóta pedzegetik, hogy ezt az óriási betelepülési hullámot már nem sokáig fogja bírni az agglomeráció. Több helyen már akkor érdemes feliratkozni a bölcsődei várólistára, amikor még a gyermek meg sem született, akkora a túljelentkezés. Június 1-jei adatok alapján a 80-ból 16 településen akad tartósan, vagyis hat hónapnál régebb óta betöltetlen háziorvosi praxis: Pátyon, Ócsán és Fóton például az egyik körzetben már 2019 óta nincs házi orvos. Még hosszan lehetne sorolni milyen infrastrukturális hiányosságokkal küzd az agglomeráció, miközben egyre többen és többen költöznek be, a legjobban talán mégis a tavalyi aszályos év illusztrálta ezt, amikor tavaly 23 településen vízhiány lépett fel. (A 23-ból 22 település a hivatalos agglomerációhoz tartozik, egyedül Acsa esik valamivel távolabb a fővárostól.)

2022 meglehetősen aszályos év volt, amely jelentős gondokat okozott több település vízellátásában. Július 19-én a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) közzétett egy felhívást, amely szerint a vízellátó rendszerek adatai alapján a vízfogyasztás egyértelmű növekedését látták az elmúlt napokban a teljes szolgáltatási területen. Kiemelték, hogy vízhiány még nem lépett fel, viszont

a fogyasztási igények további emelkedése a már kiélezetten üzemelő vízellátó rendszerekben kritikus üzemállapot elérését okozhatja, amelynek következtében nagyobb kiterjedésű területen nyomáscsökkenés vagy átmeneti vízhiány alakulhat ki.

Ezért kérték, hogy a tavalyi kánikula időtartamára Gödöllő és Szentendre, valamint a Pilisi-medence térségében érintett települések - Acsa, Csömör, Erdőkertes, Fót, Gödöllő, Mogyoród, Szada, Veresegyház, valamint Budakalász, Csobánka, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tahitótfalu és Üröm - lakosságát és önkormányzatait, hogy törekedjenek az ivóvíz takarékos felhasználására, mellőzzék a locsolást, a kommunális ivóvízrendszerre kötött  automata öntözőberendezéseket kapcsolják ki. Figyelmeztettek, hogy a DMRV vízellátó rendszerei a nap 24 órájában kiélezetten működnek.

Tavaly Pomázon és Solymáron már június 29-én elsőfokú vízkorlátozást rendeltek el. Pomázon tilos volt a kertek tömlős locsolása 6 és 23 óra között, a járdák, utak mosása, automata öntözőberendezések működtetése, gépjárművek tömlős mosása, valamint úszómedencék töltése. Solymáron az autómosás és a medencefeltöltés mellőzését és a locsolás korlátozását jelentette az önkormányzati döntés, és öt lajtos kocsi hordta a vizet a településen. Solymáron akkor közel háromezer embert érintett a "vízhiány", viszont a szolgáltató közlése szerint

a probléma valódi oka nem a víz hiánya volt, hanem a rendszer kapacitása és a kánikula miatt megnövekedett vízfogyasztás.

2022 júliusában tovább gyűrűzött a vízellátási gond: Fóton, Csömörön, Mogyoródon és Gödöllőn is lajtos kocsikból biztosították az ivóvizet a kánikula alatt. Csömör polgármestere már akkor azt nyilatkozta, hogy a településen, nincs pénz a régi közműhálózat fejlesztésére, az pedig nem bírja el az agglomeráció lakosságának gyors növekedését. A vízellátási gondok tehát jól illusztrálják, hogy a helyi közműhálózat túlterhelése már ellátási gondokat is okoz az agglomerációban. Nemcsak a vízhálózat szorulna sok helyen felújításra, hanem más közművek, utak, nem beszélve a közterületek fejlesztéséről. Más közszolgáltatások, a tömegközlekedés, orvosi és gyógyszerellátás, oktatási-nevelési intézmények, bankok fiókhálózata, stb. pedig lemaradásban van a lakosság ugrásszerű növekedésével szemben.

A Balatontól a Börzsönyig nyújtózik a fővárosi agglomeráció

Bár az agglomerációs terület nőttön nőtt Budapest körül az elmúlt évtizedekben, különösen a koronavírus világjárvány évei alatt erősödött fel a trend, hogy a lakosság üdülőövezetekbe költözzön. A távmunka lehetőségének futótűzszerű elterjedése rengeteg magyart ösztönözhetett, hogy a városból vidék felé vegye az irányt. Nem ritkán említik már ingatlanpiaci szakértők, hogy már a Balaton, illetve a Budapestről Balatonra vezető út menti települések is már a főváros agglomerációjához tartoznak.

A 2022-es népszámlálás adatai megvilágítják, hogy ebben van igazság. Az alábbi térképen Pest vármegye mellett Nógrád, Fejér és Komárom-Esztergom településeit is feltüntettük: zölddel az agglomerációs átlagos lakosságszám növekedésnél (13%) nagyobb mértékben bővülőket, szürkébben az ennél visszafogottabban növekvőket és stagnálókat, pirossal pedig az elnéptelenedőket jelöltük:

Bár nyilvánvalóan sok település van, amely más okból vált népszerűvé ezen a területen és nem Budapest közelsége miatt, a többség viszont biztos profitált a fővárosi kapcsolatából. Az így zöld "gyűrűhöz" sokkal távolabbi települések is tartoznak, mint a törvénybe iktatott 80, és a szürke mező is jóval kiterjedtebb, az elnéptelenedő települések pedig ezeket a részeket veszik körbe. Sőt, ha megnézzük azokat a sárgával jelölt településeket, amelyek legközelebb esnek Budapesthez, a lakosságcsökkenés is nagyrészt minimális, ami 10 év alatt egy olyan országban, ahol folyamatos a lakosság fogyása és elöregedése, jó eredmény.

... mint Kisbárkánynak a CSOK

Most, hogy a kormány úgy döntött, szűkíti a babaváró támogatás jogosulti körét, illetve részlegesen megszünteti a CSOK-ot, felértékelődhet a falusi CSOK konstrukció. Korábbi elemzéseinkben is azt láthattuk, hogy önmagában a falusi CSOK bevezetése nem volt elég, hogy a kijelölt településeken megállítsa az elnéptelenedést. Ha maradunk az előbb vizsgált területen, Pest, Nógrád, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben, akkor elmondhatjuk, hogy a 289 település közül, ahol igényelhető volt a falusi csok, 216 település esetében nem állt meg a népességcsökkenés.

Több mint 20 százalékos visszaesés történt 2011 óta Karancsberény, Nagybörzsöny és Kisbárkány lakosságszámában. A nagy visszaesést mutató csokos települések jellemzően távol esnek a fővárostól, ebből azonban nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. A két térképet összevetve láthatjuk, hogy hiába volt igényelhető a támogatás több főváros közeli településen, a nem csokos helyek anélkül is sokkal vonzóbbak voltak.

73 falusi csokos településnek, ahol nem folytatódott az elnéptelenedés az utóbbi 10 évben, közel felén minimum 3 százalékkal nőtt a lélekszám és vannak igazi rekorderek is. Pusztaberki (49,2%), Dunaszentmiklós (31,7%) és Bakonykúti (31,7%) igazi nyertesei lehettek a falusi CSOK-nak. Mivel a fővárostól viszonylag távol esnek, valószínűleg nem is pusztán az agglomerációs hatás és a CSOK vonzhatta a betelepülőket.

Mit hozhat a jövő?

Ugyan a falusi csok megmarad, a családtámogatások rendszerében lehet változás. A kormány friss rendelete a közkiadások felülvizsgálatát írja elő többek között a támogatások területén is, tovább már sok fórumon elhangzott az átalakítás terve. Szakértők szerint is célzott támogatásokra lenne szükség ahhoz, hogy korszerűbb, energetikailag hatékonyabb legyen a magyarországi lakásállomány. Még kérdéses, hogy ez mennyire lesz kiemelt célja a kormánynak a támogatások újraosztásakor.

Gulyás Gergely a július 6-i Kormányinfón elmondta a CSOK részleges kivezetése kapcsán, hogy a következő hetek kormányülésein egyeztetnek arról, hogy mely agglomerációs területek kerülnek be támogatható helyként. Mert van olyan település ahol már nincs arra kapacitás, hogy többen odaköltözzenek. Kérdésre azt is közölte, hogy a 3 százalékos CSOK-hitelkamatok is maradnak.

Az ingatlanpiacot - főként vidéken - jó időre befagyasztotta a rezsiválság, és még mindig nem tudott felolvadni. Azt a trendet, hogy agglomerációban sokan kerestek felújítandó családi házat, jellemzően rossz energetikai állapottal is, most felülírta a tavalyi évi rezsiemelés. Az infláció emelkedése és a lakáshitel-kamatok tartósan magas szintje sem kedvez a felújítóknak, lakásvásárlóknak, építkezőknek sem. Ma már a falusi CSOK és babaváró összegei - 10 millió forint - sem ér annyit, mint a bevezetésük évében.

Az igazán frekventált helyek népszerűsége viszont nem fog hosszabb távon csökkenni, így a budapesti agglomeráció problémáját feltehetően nem "oldja meg" az ingatlankereslet visszaesése. Mivel Érd és Budakalász már rászánta magát, valószínűleg több település is beállhat a sorba, ahol helyi korlátozások útján próbálnak gátat szabni az eszeveszett bővülésnek. Valószínű azonban, hogy a budapesti agglomeráció gondját nem helyileg, hanem átfogóan lesz érdemes kezelni hosszútávon. Erre Gulyás Gergely is utalt a Kormányinfón egy kérdésre adott válaszában.