Sorra költöznek ki ezekre az üdülőhelyekre a magyarok: már nem a Balaton a legfelkapottabb

Cikksorozatunk első részében az Észak-Magyarország régió lakosságszám változását vizsgáltuk, a második részben Észak-Alföld településeit, a harmadikban pedig Dél-Alföld helységeit vettük górcső alá. A jelenlegi, legújabb részben a Dunántúlra, azon belül is Dél-Dunántúlra fókuszáltunk. Külön vizsgáltuk Baranya, Somogy és Tolna vármegyékben a lakosságszám alakulását. Azt láthatjuk a települések rangsorából, hogy Tolna megyéből alig tudott egy-egy község versenyre kelni a somogyi vagy baranyai vetélytársakkal. Ahogy a dél-alföldi régióban Békés volt a „mostohagyerek”, a Dél-Dunátúlon Tolna került perifériára, bár Békéssel ellentétben itt csak egy település került úgy a TOP20-as listára, hogy öt év alatt még csökkent is a lakosságszám. Ebben a régióban is igaz, hogy a városok többségében fogyatkozik, vagy stagnál a lakosok száma, akadnak azonban meglepően népszerű kivételek is.

A Belügyminisztérium lakosságnyilvántartása szerint 2023. január 1-jén 9 804 022 állandó lakost tartottak nyilván Magyarországon. 0,4 százalékkal kevesebbet, mint 2022-ben, és 1,7 százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban az év első napján. Dél-Dunántúl régióban 901 458 lakost tartottak nyilván 2023-ban, vagyis a lakosság 9,2 százaléka az országnak ezen a területén él - ez arányaiban eddig minden régiónál kevesebb. A lakosságszám apadása ebben a régióban is magasabb, mint országosan, viszont egy év távlatában kevesebb, mint ÉszakMagyarországon és Dél-Alföldön, de több, mint az Észak-Alföld régióban: 0,63 százalék. 2018 óta viszont az eddig vizsgált összes régiónál jobban áll a Dél-Dunántúl a maga 2,99 százalékával. Fontos kiemelni, hogy a lakosságszám változást nemcsak az elvándorlás befolyásolja, hanem a születések és halálozások száma is. Azonban, ha kiugró növekedés vagy csökkenés mutatkozik, akkor valószínű, hogy nem pusztán a népszaporulat vagy a természetes fogyás jele, hanem belső vándorlásé.

Legnépszerűbb települések Dél-Dunántúlon

Ahogy már a bevezetőben említettük, a régió legnépszerűbb települései között főként Baranya és Somogy megye településeket találunk. Megvizsgáltuk ugyanis, hogy egy és 5 év távlatában mely településeken nőtt a leginkább az állandó lakosok száma ebben a régióban. A 656 vizsgált helység közül egy év viszonylatában 275 mutatott növekedést (41,9%) és ötéves viszonylatban is a település 30,9 százalékán nőtt a lakosságszám.

A TOP50 legnagyobb mértékű lakosságszámnövekedést mutató település közé nagyrészt községek kerültek, de találunk a rangsorban azért néhány kisebb várost is. Ilyen a baranyai gyógyfürdőjéről híres Harkány, és a Pécshez közeli Kozármisleny, illetve a somogyi - szintén gyógyfürdőjéről nevezetes - Igal, amely Pálháza és Őriszentpéter után Magyarország harmadik lekisebb városa. (Igal ráadásul a legkisebbek között is kiemelkedő növekedést mutat!) Több város fel sem fért az 50-es listára, de növekedésről öt év alatt eleve az említetteken túl csak Zamárdi, Lengyeltóti, Balatonföldvár, Nagybajom, Pécsvárad, Balatonlelle és Fonyód esetében lehetne beszélni.

A községek dominálnak tehát a lakosságnövekedésben, azon belül is az apró- és törpefalvak, ahol a lakosságszám ezer fő alatt van.

A 2022-2023 közötti év növekedési listájára nem is került olyan település, amelyben nagyobb lenne a lélekszám 1000-nél, de 500 fő feletti kisfalvakból is alig taláni. Ilyen volt a 35. Nemesdéd, a 39. Töttös, a 41. Somogyszentpál és a 45. Szulok. Ha pedig a 2018 óta eltelt időszakot vizsgáljuk 2023. január 1-ig, akkor is rengeteg - 200 fő alatti - törpefalvat találni a listán. Kivétel a már említett Harkány, Kozármisleny, és Igal városa, 17 - 200 és 500 fő közötti - aprófalu, 9 kisfalu, és 5 község, ahol több mint 1000 fő él.

A törpefalvak előretörése még az eddig vizsgált régiók közül Észak-Magyarországon volt jellemző, mely következik a magyar településszerkezetből is, hiszen amíg a hegyes-völgyes vidékeken rengeteg apró- és törpefalu található, addig az Alföldre inkább a nagy kiterjedésű óriásfalvak, illetve a másik véglet, a tanyák jellemzők. Ezért is mutatnak a régiók és megyék olyan nagy eltérést abban, hány település tartozik hozzájuk.

Azért ne gondoljuk, hogy aprófalvakként olyan könnyű nagy növekedést felmutatni, hiszen alapvetően kicsi a lélekszám - és már 1-2 beköltöző is rengeteget számít. A 656 település közül ugyanis 49-ben legalább 10 százalékkal voltak 2023. év elején kevesebben, mint 2018-ban és egyik községben sem laknak 500 főnél többen. A legrosszabb a helyzet a baranyai Kisjakabfalván (-21,1%), valamint a baranyai Kaszón (21,2%) és Kastélyosdombón (26,5%).

Legnépszerűbb települések Baranya vármegyében

A megyéket külön is megvizsgálva látható, hogy Baranyában a 301 településből 91 helyen (30,2%) nőtt az állandó lakosság öt év alatt, legalább minimális mértékben. Ha pedig 2022-ről 2023-ra is megnézzük a számokat, 130 települést találunk (43,2%), ahol pozitív irányba történt elmozdulás. Az egy éves növekedési listát Markóc, Dinnyeberki és Szárász vezetik - mind 100 fő alatti település -, míg az ötéves listán Szárász mögött Harkány megszerezte az ezüstérmet. harmadik Szilágy, negyedik Mártonfa, de Mogyoród, Orfő, Magyarlukafa és Várad sem sokkal maradtak le:

Szárász érdekessége, hogy egy egyutcás településről van szó, melyet már-már az eltűnés fenyegetett, viszont az utóbbi években újra népszerű, a külföldiek - főként a hollandok - érdeklődését is felkeltette. Az eddigi három régiós és 9 megyei toplistához viszonyítva Baranyában az látható, hogy a TOP20-ba rengeteg nagy növekedést mutató település került. Ez részben látszik is a TOP50-es régiós listán, melyen az 50-ből 24 baranyai település. A városok közül Villányban, Szigetváron, Sellyén, Komlón, Siklóson, és Pécsen fogy a leginkább a lakosság.

Legnépszerűbb települések Somogy vármegyében

Baranyához hasonlóan Somogyban is a törpe- és aprófalvak kerültek az élre. Az egy év alatt lezajlott lakosságszám emelkedés tekintetében Somogybükkösd, Komlósd és Somogyaracs vezetnek, de Szorosad sem volt messze a dobogótól. Az ötéves növekedés tekintetében Hosszúvíz állt az élre, és Libickozma lett a második - egy településen sem laknak még 100-an sem. Azt hozzá kell tenni, hogy Libickozmán 2022-ben még 55-en laktak, ami 2023-ra 49-re csökkent, de 2018-hoz még ez is nagy növekedés. Csákányon, Somogybükkösdön és Főnyeden is több mint 15 százalékos emelkedés történt 2018 óta:

Ötéves emelkedés tekintetében kiemelkedő Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr és Balatonberény teljesítménye, mert a többi településhez képest egész nagy lélekszámúak, mégis nagymértékű növekedés mutattak fel. Valószínű, hogy a Balaton közelsége is közrejátszik az népszerűségükben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tisza, Duna, Balaton, Zala: ki nem találod, melyik szerepel legtöbbször magyar település nevében

Hány település viseli vajon a Balaton, a Duna, a Tisza, vagy más vizeink, hegyeink, tájegységeink nevét? Hány Újfalu vagy Egyháza van az országban?

Somogyban nagy mértékben csökkent a lakosság Viszen Porrogszentpálon, Fiadon, Kaszón és Kastélyosdombón - több mint 15 százalékkal 5 év alatt. Az utóbbi egy év számait nézve pedig Libickozma, Kaszó, Rinyaújnép, Kastélyosdombó és Gadács lakosságszám fogyása volt a legnagyobb, több mint 6 százalékos. Kaposváros is több mint 5 százalékkal kevesebb az állandó lakosság, mint 2018-ban, Nagyatádon még a megyeszékhelynél is nagyobb a fogyás. Sokat apadt Tab, Barcs és Csurgó lakosságszáma is.

Legnépszerűbb települések Tolna vármegyében

Ahogy már említettük, Tolnának nem sikerült magának a régiós toplistákra sok településsel feljutnia. Eleve eltér a településszerkezete Baranyától és Somogytól, kevesebb és nagyobb lakosságszámú települések jellemzik. A 109 helységből öt év alatt mindössze 18 községben (16,5%) emelkedett az állandó lakosság. 2022-ről 2023-ra már jobb a helyzet, 27 község mutatott növekedést (24,8%). Ha pedig a TOP20-as listánkon megnézzük a százalékokat, nem olyan mértékűek az emelkedések sem, mint Baranyában vagy Somogyban.

Az élre Závod, Dúzs, és Koppányszántó került egy éves növekedésben, az ezer fősnél nagyobb települések közül pedig Kocsola, Kaposszekcső, Pálfa, Döbrököz, Sióagárd, Bölcske, Sárszentlőrinc, Nagykónyi, Gerjen és Ozora mutatott számottevő emelkedést. Ötéves növekedés tekintetében Kalaznó, Györköny és Kaposszekcső vezetnek - ezeken a helyeken valóban látszik a népszerűség növekedése 2018 óta. A TOP20-as listán csak 18-ban volt emelkedés, Mőcsény lakossága stagnált 5 év alatt, bár 2022-ben még több volt az állandó lakos. Kocsola pedig minimális fogyást mutat 2018 óta, viszont 2022-höz képest sokkal jobb a helyzet:

A lakosságszám fogyás Tolna településeit is sújtja, leginkább 2018 óta Varsád, Csibrák, Sárpilis, Murga, Várong és Diósberény településeket, ahol több mint 10 százalékkal élhetnek kevesebben. Szekszárd is elég rossz helyzetben van az összes megyeszékhelyhez képest, a lakosság 2018 óta 7,8 százalékkal kevesebb. Ennél csak Salgótarjánban volt nagyobb visszaesés (-8,8%). Ha pedig az éves csökkenést nézzük, Szekszárd teljesít a legrosszabban a 18 megyeszékhely közül (-1,8%).

A cikksorozatunk következő két részében tovább vizsgáljuk a Dunántúlt, előbb Közép-Dunántúl településeit vesszük elő, és a Nyugat-Dunántúl régióval zárjuk a sort. A sorozat már megjelent részeit itt lehet elolvasni. Ha pedig szívsen olvasnál még a települések lakosságszám-változásáról, szemezgess kapcsolódi cikkeink közül.