Magyar rögvalóság: ezeken a megyeszékhelyeken egy élet mukája is kevés a saját lakáshoz

A napokban láttak napvilágot a 2022-es népszámlálás legfrissebb adatai, ami szerint a lakások alapterülete növekedett 2011 óta, amikor a legutolsó népszámlálás volt. A KSH friss adatai szerint tavaly 82 négyzetméter volt a lakások átlagterülete, ami 4 négyzetméterrel nagyobb, mint a 2011-es átlag. Ezzel pedig a 4 szobás, vagy annál nagyobb otthonok aránya majdnem 30 százalékkal nőtt az elmúlt 11 év során.

A legfrissebb, 2022-es első negyedéves adatok alapján még mindig magasan Budapesten a legdrágábbak az ingatlanárak: itt átlagosan 810 ezer forintba kerül négyzetmétere az ingatlanoknak. Azonban, ahogyan az a lenti grafikonból is látszik egyre kisebb a különbség egyes vidéki nagyvárosok és a fővárosi ingatlanárak között. Veszprémben például átlagosan 655 ezer forintos négyzetméteráron kelnek el az ingatlanok, míg Debrecenben 608 ezer forint ez a szám. Ha viszont jobban körülnézünk, akkor láthatjuk, hogy sokszor óriási különbségek vannak a budapesti és a vidéki árak között.

Egyre nagyobbra nyílik a Budapest-vidék árolló

A korábbi években a fővárosi árakban volt nagyobb emelkedés mérhető, de mára ismét kezdenek beállni az arányok, vagyis Budapest a legdrágább, amit az olyan nagyobb városaink követnek, mint Veszprém, Debrecen, Székesfehérvár vagy Győr. A rosszabb gazdasági helyzetben lévő városok, különösen a kistelepüléseken viszont a fővárosi árak töredékéért is lehet lakóingatlant venni. A legolcsóbb településeken a 100 ezer forintot sem érik el a négyzetméterárak, míg Budapesten ez már jóval 800 ezer forint felett van. A fővárosi átlagot egyedül néhány balatoni település közelíti vagy haladja meg, idén a Balatonfüredi járás például még Budapestnél is drágább lett, 900 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárakkal

– mondta el lapunk megkeresésére Futó Péter, a Portfolio ingatlanszakértője.

Ezt pedig a KSH adatai is alátámasztják: ahogyan a grafikonból is látható Salgótarjánban átlagosan 195 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként, ami kicsivel kevesebb, mint a budapesti árak negyede. De Miskolcon és Békéscsabán sem sokkal jobb a helyzet. Míg előbbinél átlagosan 361 ezer forintba kerül egy négyzetméter, addig utóbbiban ez a szám 312 ezer forint. Ez pedig kevesebb, mint a fővárosi átlagos négyzetméterár fele.

De még akkor is hatalmas árréseket láthatunk, ha a drágább városokat vizsgáljuk meg: Székesfehérváron 581 ezer forintot kell fizetnünk négyzetméterenként átlagosan, Szegeden pedig 532 ezeret. A lista következő helyezettje Kecskemét, itt már átlagosan 474 ezer forintos négyzetméteráron juthatunk ingatlanhoz, míg Pécset 469 ezer ez az összeg.

Ezen a ponton azonban érdemes azt is megvizsgálni, hogy a fővárosban, illetve a megyékben mennyi a nettó átlagfizetés. Ugyanis koránt sem mindegy, hogy mekkora fizetésből szeretnénk ingatlant vásárolni.

Ennyit kell dolgoznunk egy vidéki otthonért

Nem meglepő, hogy a budapesti lakosoknak messze a legmagasabb az átlagfizetése. A fővárosban ugyanis nettó átlag 422 ezer forintot visznek haza az emberek. Ettől jócskán el van maradva Győr (358 ezer forint nettó), Tatabánya (338 ezer forint) és Székesfehérvár (334 ezer forint) egyaránt. Azt pedig különösen sokkoló látni, hogy a szegényebb megyeszékhelyeken, mint Szekszárd, Nyíregyháza, vagy Békéscsaba mennyivel kevesebb a nettó átlagfizetés, mint a fővárosban. A legrosszabb Szekszárdon a helyzet, itt 218 ezer forintot visznek haza havonta átlagosan az emberek, őt követi Nyíregyháza (242 ezer forint), Békéscsaba (256 ezer forint) és Salgótarján (265 ezer forint).

Ennek tükrében vessünk egy pillantást arra, hogy hol mennyi ideig kell dolgoznunk egy saját ingatlanért. Ugyanis koránt sem mindegy, hogy mekkora fizetésből kell kigazdálkodunk egy otthont. A számolások a KSH szerinti átlagos lakásmérettel, azaz 82 négyzetméterrel számoltunk. Ez alapján pedig korántsem a budapestieknek van a legkisebb esélyük kifizetni egy saját otthont.

A régióközpontokat nézve a megyei jövedelmekhez képest a legdrágább most Debrecen, ahol több mint 14 évnyi átlagfizetés összegébe kerül egy 82 négyzetméteres lakás. Budapesten ez szintén 14 év, a legtöbb régióközpontban pedig 9-11 év között alakul, míg Salgótarjánban alig több mint 5 év

– mondta Futó Péter.

Ebben az esetben természetesen azt az utópisztikus opciót vizsgáltuk, hogy egy fillért sem kell másra költenünk a fizetésünkből, illetve sikerül átlag négyzetméteráron vásárolnunk, miközben átlag fizetést kapunk.

De nézzük, hogy mi a helyzet a többi megyeszékhely esetében. Veszprém esetében 174 hónapnyi fizetésre van itt szükségünk, ami durván 14,5 évet jelent, így a dobogó élén végzett fej-fej mellett Budapesttel és Debrecennel. Őket követi Szeged, ahol „csak” 148 havi, azaz kicsit több mint 12 évnyi fizetésünket kell félretennünk. Azonban az olcsóbb városokban sem sokkal jobb a helyzet: Salgótarjánban 5 évnyi (60 havi) fizetésünket kell megtakarítanunk, amivel messze itt van a legnagyobb esély saját ingatlanhoz jutni.

A várost követi Békéscsaba: itt 100 havi, azaz 8 évnyi fizetésünkre van szükségünk ahhoz, hogy egy 82 négyzetméteres ingatlant a magunkénak mondhassunk, míg Miskolcon ez 109 hónapba (9 évbe) telik. Hasonló a helyzet Tatabányán és Szolnokon is: itt is megközelítőleg 9 évnyi fizetésébe kerül a helyieknek egy ingatlan, azonban Kaposváron ez már 114 hónap, azaz 9,5 év.

Azaz szinte lehetetlen saját zsebből kifizetni egy ingatlant. De vajon megéri hitelt fölvenni egy átlagfizetés mellett?

Már csak a kisgyerekeseknek van esélye saját ingatlanra?

Ahogyan már korábban is megírtuk, a jegybank folyamatosan nyomon követi, hogy a magyar társadalom egyes rétegeinek mennyire elérhető a lakásvásárlás az országban. Ezt az úgynevezett Housing Affordability Index-szel (HAI) teszik, aminek a lényege, hogy ebben az MNB megnézi, hogy egy két átlagkeresettel rendelkező háztartás egy átlagos lakás hitelből történő megvásárlásához szükséges jövedelem hányszorosával rendelkezik.

Ha ez a mutató 1 feletti értékű, akkor a kérdéses család anyagi kifeszítettség nélkül tud hitelből lakást vásárolni, amennyiben pedig 1 alatti, akkor például egy budapesti lakásvásárlás túlzott kockázatot, anyagi megterhelést jelent. A gyermek nélküli háztartások esetében 45, három gyermek esetén 75 négyzetméteres lakással számoltak ebben az esetben.

Az elmúlt években pedig rengeteged romlott a magyarok esélye egy saját lakás megvásárlására.

2023-ra már csak a 3 gyermekesek tudnának megengedni maguknak egy új budapesti lakást különösebb anyagi kifeszítés nélkül. És a használt lakások esetében is az ő mutatójuk a legjobb, 0,9-es. Gyerek nélkül már nemigen férne bele egy lakás hitelből történő megvásárlása egy párnak sem, nemhogy valakinek egyedül.

Tehát gyerek nélkül gyakorlatilag elérhetetlenné vált mára akár egy új, akár egy használt lakás Budapesten, hiszen a hitelfelvétel óriási veszélybe sodorná a háztartást. Utoljára tavaly áprilisban lépte át a gyermektelen párok HAI-mutatója az 1-et az új budapesti lakásoknál, olyan pedig tavaly júliusban volt utoljára, hogy éppenhogy belefért volna nekik egy használt ingatlan megvásárlása.

A vidéki helyzet is hasonló képet mutat, ott a kétgyerekesek lehetőségeit vizsgálta, illetve azt, hogy támogatásokkal és anélkül milyen esélyekkel indulnak a lakáspiacon. Nem meglepő, hogy támogatással bőven belefér ezeknek a családoknak egy új vagy egy használt lakás megvásárlása, sőt, a használt ingatlanok esetében ez a mutató 2-es, tehát nyugodt szívvel bele lehet vágni a dologba.

Viszont támogatás nélkül egy kétgyerekes család még talán éppenhogy nagyon szűken be tudná vállalni egy használt ingatlan hitelből történő megvásárlását, épp 0,9 a HAI-juk ebben az esetben, 1 felett utoljára tavaly nyár végén volt. Az új lakások esetében pedig állami támogatás nélkül az ügylet már lényegesen túlmutat a vizsgált család pénzügyi korlátain: 0,6-os ebben az esetben a mutató, utoljára 2021 márciusában érte el az 1-et, azóta megállíthatatlanul zuhan.