Így tarolhatja le egy pusztító villámárvíz az országot: ezek a legveszélyeztetettebb területek itthon

Elképesztően durva jeleneteket teremtett az elmúlt három napban a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék. A fővárosban és vidéken egyaránt sok munkájuk akadt a tűzoltóknak és a katasztrófavédelem más munkatársainak is, Gyöngyöstarjánban pedig halálos áldozatokat is követelt - erről a Pénzcentrum is beszámolt.

A gyöngyöstarjáni önkormányzat információja alapján két ember életét vesztette a csütörtöki villámárvízben. A Facebookon közzétett közleményük szerint továbbra is érdemes a településen élőknek vigyázniuk magukra a szeszélyes időjárás miatt.

Gyöngyöstarján közössége most rendkívül nehéz órákat él át a csütörtöki felhőszakadást követő villámárvíz miatt. Eddigi információink alapján két ember életét vesztette

- írta az önkormányzat csütörtökön Facebook-oldalán.

Budapesten is volt munka bőséggel: a katasztrófavédelem közleménye szerint a XVIII. kerületi Városház utcában egy családi ház mélygarázsát elöntötte a víz, a XIX. kerületi Komjáti Gyula utcában pedig egy pincét árasztott el. Mindkét esetben szivattyúzáshoz kérték a tűzoltók segítségét. Rákospalotán villám csapott egy házba, emiatt beszakadt a teteje. A XVI. kerületi Íjász utcában egy fa felsővezetékre dőlt és eltorlaszolta az utat. Kőbányán a Dreher Antal úton a síneken fennakadt egy autó és beázott, a villamosközlekedés leállt. A tűzoltók folyamatosan dolgoznak a viharkárok felszámolásán - áll a közleményben.

Hívjuk a tűzoltókat, ha elönt az ár

A súlyos eset kapcsán megérdeztük a katasztrófavédelmet és az Országos Vízügyi Főigazgatóságot a megelőzésről, valamint arról, mit igen és mit ne tegyünk, ha saját lakóhelyünkre is lecsapna a villámárvíz. Mukics Dániel, a Katasztrófavédelem szóvivője a Pénzcentrum megkeresésére azt mondta: a megelőzés is sokat segíthet, ha megtörténik a baj.

A lakhelyünk előtt a vízelvezetőkben iszap, szemét is felgyűlhet, ezeket tartsuk jól karban, a szemetet szedjük ki, mert ezzel is megelőzzük a bajt. Minél jobb állapotban van, annál több vizet tud elvezetni, ha a mostanihoz hasonló villámárvíz csap le

- fogalmazott Mukics Dániel. Hozzátette azt is, hogy semmiképpen se mi próbáljuk meg a nagy mennyiségű vizet kiszivattyúzni a pincéből.

Ebben az esetben inkább hívjuk a tűzoltókat, hiszen nekik áll rendelkezésre olyan felszerelés, amivel a pincében, alagsorban lévő pincét akár pár óra alatt ki tudják szivattyúzni. Kisebb mennyiséget persze a sajátunkkal szivattyúzzunk, mert nagyon kevéssel a tűzoltók szivattyúja nem tud mit kezdeni. Viszont akár mi, akár a kollégák csinálták, ar fontos, hogy a szivattyúzás után mindenképp fertőtlenítsünk, mert igen sok csúnya dolog jöhet a vízzel, hordalékkal

- mondta még erről az alezredes.

Még bokáig érő vízbe se menjünk ki!

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Pénzcentrumnak azt mondta: a villámárvízben épp az a legveszélyesebb, hogy hajlamosak vagyunk alábecsülni az erejét - de a baj sajnos hamar megtörténhet.

Nem mindegy a jármű hasmagassága, de az adott ember vitalitása, öltözéke is számít. Az áradó vizet a mélysége mellett a sebessége, sodrása teszi veszélyessé. Az árvizek kialakulásának gyorsaságát és nagyságát az határozza meg, hogy a víz milyen gyorsan tud összegyűlni érré, patakká, folyóvá. Ezért a „villámárvizek”, vagy más néven gyors lefolyású árvizek a hegy- és dombvidéki kisvízfolyásokon alakulnak ki. Jellemzőjük a rendkívül gyors lefutás: általános definíció szerint „összegyülekezési idejük” kevesebb, mint 6 óra, míg ez a klasszikus folyami árvizek esetében akár több nap is lehet

 - írták kérdésünkre. Általános szabályként elmondható, hogy kocsival térdig, gyalog pedig bokáig érő vízbe nem szabad bemenni.

Elmondták azt is, hogy a települések maguk is nagyon sokat tehetnek azért, hogy ha hasonló dolog történik, akkor ne legyen akkora a kár, mint például most is volt.

Fontos megjegyezni, hogy a villámárvizek esetében a gyors kialakulás miatt a megelőzésre kell hangsúlyt fektetnie a településeknek: annak megakadályozására, hogy a víz gyorsan összegyűljön. Ezt egyebek között tározók kialakításával lehet megoldani, amelyek összegyűjtik a hirtelen érkező nagy mennyiségű vizet, majd fokozatosan lehet őket üríteni, a vizet felhasználni. A legegyszerűbb módszer sűrű vízvisszatartó növényzet telepítése, amennyiben erre van szabad terület és lehetőség. Bevett megoldás a farönkökből épített kisebb gát, "rönkgát" kialakítása, ami szintén visszafogja a lefolyó víz egy részét. Készülhet a hegyoldalba, a település fölé "övcsatorna" is, amely nem engedi, hogy a víz a lakott részekre zúduljon. De ki lehet alakítani "árvízi medret" is, ami általában száraz, de ha jön egy nagyobb árhullám, a települést elkerülve elvezeti a vizet, megelőzve a károkat

- írták kérdéseinkre.

És mire jó a biztosítás?

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavalyelőtt  lakásbiztosításokra 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok mintegy kilencvenötezer bejelentésre. Tavaly májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítették a 2,4 milliárd forintot és valamivel kevesebb, mint tizennyolcezer bejelentéshez kapcsolódtak - erről korábban a HelloVidék írt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kegyetlen pusztítást végeztek a magyar megyékben a viharok: termédek otthont vágtak tönkre, milliárdos a kár

A már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítik az egymilliárd forintot és több mint tizenkétezer bejelentéshez kapcsolódnak.

Az időjárási katasztrófa pusztításának mértékéhez hozzátartozik az is, hogy ebben az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik semmilyen lakásbiztosítással.

Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza

- mondta el a HelloVidéknek Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője.

Villámárvizek elhárítására, valamint a következmények elhárítására, a kárenyhítésre is vonatkozik a lakásbiztosítások alapcsomagja. De ha valaki az elárasztott pincéjében tárolta valamilyen drága berendezését, arra már nem érvényes a biztosítás, csak abban az esetben, ha külön kérte, hogy a díjcsomagba az ingóságait is foglalják bele. Ugyanakkor fontos, hogy minden lakossági ügyfél tisztában legyen az alulbiztosítottság fogalmával. Ez azt jelenti, hogy a kockázatnak megfelelő mértékben legyünk biztosítottak, ugyanis a biztosító mindig pro ráta, vagyis arányosan térít. Ha például egy adott négyzetméterre megajánl egy díjat a biztosító, de lejjebb alkudjuk valamilyen módon - a lakás egy részére nem kérjük a biztosítást - , akkor ebben az esetben alulbiztosítottak leszünk természeti kár esetén és egyébként is. De alulbiztosítottak vagyunk akkor is, ha az éves díjfizetés megállapításakor nem fogadjuk el a biztosító által megajánlott, megemelt, értékkövetéses díjat. Tehát, ha valaki nem akarja azt, hogy a biztosító a tényleges káránál alacsonyabb összeget térítsen meg, kerülje el az alulbiztosítottságot, és kérjen mindig értékkövetést. Ez éves szinten pár ezer forint pluszt jelent, kár esetén viszont százezreket jelenthet a számára megtérítendő összegnél

- emelte ki Lambert Gábor.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

A tavalyi évben Borsodban, Hevesben utakat mosott el az áradás, Pest megyében a 12-es főúton a 16-os és 18-as kilométerszelvénynél történt partomlás, Tolna megyében, Kaposszekcsőn pedig beszakadt a 611-es út egy helyen a heves esőzés következtében. De ugyancsak tavaly júniusban Pécsett okozott jelentős károkat a villámárvíz, nemrégiben pedig Zebegénynél történt hegyomlás.

Összességében persze a Duna és a Tisza mentén fekvő települések, jellemzően a kisebbek vannak nagyobb veszélyben. Itt egy áradás mindig magában hordozza azt a veszélyt, hogy a mostanihoz hasonlóan elöntse a víz a településeket, és sok helyen még mindig nincs megoldva az árvízvédelem.

Az elmúlt években persze, ahol csak lehetett, jelentős árvízvédelmi fejlesztéseket csináltak meg. Jellemzően a Duna és Tisza melletti szakaszon (előbbinél például a Szentendrei-sziget és a Dunakanyar vonzáskörzetében), illetve a Csepel-szigetnél és az Ipoly, illete keleten a Zagyva folyó mentén is jelentős fejlesztések mentek végbe annak érdekében, hogy ha már megtörténik a baj, az minél kisebb legyen.