Rámehet a magyarok egészsége is a rezsiválságra: embertelen, ami a kis falvakban folyik

A WWF Magyarország – megismételve 2017-es kutatását – kérdőíves felmérés keretében tárta fel az ötezer főnél kisebb önkormányzatok energiahatékonysági jellemzőit, a légszennyezettség és az energiaszegénység állapotát. Kiderült, hogy hiába tettek a települések valamilyen különleges lépést az energiaválság hatására, minden második önkormányzat így is probléma a számlák kifizetése. A hivatalok harmada szerint a háztartások legalább fele küzd energiaszegénységgel és kétharmaduk szerint nőtt a lakossági fatüzelés, negyedüknél pedig a széntüzelés mértéke. Míg 2027-ben a települések tizede, mostanára már minden negyedik település jelezte, hogy súlyos problémát okoz a levegőminőség a fűtési szezonban - írja a lap. A folyamatosan magas szállópor-koncentráció pedig nagyon káros, évente 13 ezer magyar idő előtti elhalálozását okozza.

A WWF felméréséből az is kiderült, hogy az 5000 fő alatti településeken a felhasznált fűtőanyagot tekintve még mindig a földgáz dominál – 72 százalék –, tűzifával, faaprítékkal az épületek 16 százalékát, szénnel alig több mint egy százalékát fűtik. A kistelepülések távhőfelhasználása a felmérés szerint is elenyésző, mindössze 0,3 százalék, földgázalapú biomasszát 3, míg villamosenergiát 8 százalékban használnak fűtésre.

A települések többségének gondot okoz a rezsiszámlák kifizetése. Ezen az sem javított érdemben, hogy a magyar állam 2023 elején 147 milliárd forintot utalt ki a egyfajta rezsikompenzációként, ám ha az egész évet nézzük, ez legfeljebb két hónapnyi fűtés és villanyszámlatöbblet kifizetését oldja meg, így az önkormányzatok görgetik maguk előtt a tartozásokat

– mondta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a lapnak, hozzátéve: az állami támogatás 80 százalékát eleve elvitte a távhő-számlák kiegyenlítése. A valódi probléma majd ősszel jelentkezik, amikor a szolgáltatók benyújtják az elszámolási dokumentumokat Schmidt Jenő szerint, mivel a legtöbb önkormányzat egy évre előre, fix áron szerződött.

A WWF több javaslatot is tett arra, miként lehetne az energiaproblémákat enyhíteni, s ezek között szerepelt a szociális tüzelőanyag-program teljes átalakítása - írják. Mivel nagyságrendekkel nagyobb a fatüzelés légszennyező hatása, ha tűzifa nem megfelelő szárazságú, azt tanácsolták, hogy csak 20 százalék nedvességtartalom alatti tűzifát lehessen kiskereskedelmi forgalomba hozni. Szerintük szükség lenne arra is, hogy az önkormányzatok száraz tűzifa beszerzését, tárolását és kiosztását egy külön pénzügyi keret segítse.