A kőzetgyapot szigetelés tulajdonságai: milyen vastag kőzetgyapot szigetelés kell a házra?

Járjunk utána, mi a különbség a kőzetgyapot és az üveggyapot között, mennyi kőzetgyapot kell egy ingatlan szigeteléséhez, hány cm kőzetgyapot a minimális szigetelésvastagság? Milyen vastag kőzetgyapot réteggel védjük otthonunkat a hidegtől, a melegtől és az utcai zajtól (elég, ha a kőzetgyapot 10 cm vastag?), mik a kőzetgyapot szigetelés előnyös és hátrányos tulajdonságai és hogyan készül a kőzetgyapot? Melyek a legnépszerűbb kőzetgyapot gyártók (pl. Rockwool kőzetgyapot)?

Milyen anyag a kőzetgyapot?

A kőzetgyapot, másnéven ásványgyapot vagy bazaltgyapot egy széles körben elterjedt tűzálló szigetelőanyag, amit az ásványok olvasztása, majd az olvadékból történő szálképzés útján állítanak elő. A kőzetgyapot használatára a legkézenfekvőbb példa otthonaink minőségi homlokzati hő- és hangszigetelése, de gyakran használják az autóiparban, gépészeti szigeteléshez, sőt, növénytermesztéshez is. A kőzetgyapot jelenleg az egyik legnépszerűbb homlokzati szigetelés alternatíva, ugyanis sokkal jobb a hőtartó képessége, mint a polisztirol szigetelésé (hungarocell szigetelés), viszont azt is érdemes hangsúlyoznunk, hogy egy jóval drágább szigetelőanyagról van szó.

Mi a különbség a kőzetgyapot és az üveggyapot között?

A házak tető- és homlokzati szigetelése kapcsán sokan hajlamosak vagyunk összekeverni a kőzetgyapot és az üveggyapot nevű szigetelőanyagokat – fontos, hogy ezeket a kifejezéseket ne használjuk szinonimaként, ugyanis két különböző anyagról van szó, nem ugyanarra használják őket. A kőzetgyapot és az üveggyapot közötti különbség elsősorban a szigetelés anyagában rejlik: a kőzetgyapot szigetelés anyaga a bazaltkő, a belőle készült táblákat többnyire homlokzati szigeteléshez használják – ezzel szemben az üveggyapot alapanyaga a megolvasztott, majd centrifugált, kristályos szerkezetű üveg, aminek a nevéhez híven tényleg gyapjúszerű a megjelenése is.

Az üveggyapot egy környezetbarát, fenntartható alapanyag, amit rugalmasságának köszönhetően könnyű formálni, vágni, tűzálló és nem porzik, többféle sűrűségben is kapható és remekül ki lehet vele tölteni a réseket. Magyarországon az üveggyapot a legjobb minőségű tetőszigetelő anyagok közé tartozik, viszont jól meg kell választani a vastagságát, mert átfújhat rajta a szél, emellett kevésbé ellenálló a vízzel, mechanikai hatásokkal szemben is.

A kőzetgyapot szigetelés előnyei és hátrányai

A kőzetgyapot szigetelés előnyös tulajdonságai közé soroljuk, hogy természetes alapanyagból készül, és mivel kémiailag semleges, nem lép reakcióba más anyagokkal. A kőzetgyapot táblák könnyen vághatóak, jól formázhatóak, nem csak hő, hanem hangszigetelésre is gyakran használják őket, ráadásul a kőzetgyapot szigetelés hozzájárul a penészmentes otthon kialakításához is. A kőzetgyapot szigetelés egyik legelőnyösebb tulajdonsága, hogy tűzálló, azaz nem éghető szigetelőanyagról van szó, így magas épületekhez is használható, ráadásul több évtizedig nincs szükség a kőzetgyapot szigetelés felújítására, hiszen az egyik legtartósabb szigetelési megoldásról van szó. A kőzetgyapot egy víztaszító anyag, ami átereszti a párát, hőre nem tágul, így nem változtatja a térfogatát sem – nem is zsugorodik, így igen jól ellenáll a kőzetgyapot szigetelést érő mechanikus hatásoknak.

Mivel a kőzetgyapot komplex védelmet nyújt a hőingadozást, a környezetvédelmet, a külső zaj elleni védelmet, sőt, még a tűzvédelmet is beleértve, igen nehezen kel vele versenyre a sima és a grafit polisztirol szigetelés – azonban egy hátrányos tényezőt mindenképpen fel tudunk mutatni a kőzetgyapot szigetelés esetében is, ez pedig az ára. A kőzetgyapot szigetelés ár nagyban függ attól, hogy milyen falra, milyen vastagságú szigetelést teszünk, azonban általánosságban elmondhatjuk róla, hogy az anyagár tekintetében a hungarocell duplájával számoljunk, emellett a szakemberek munkadíja is magasabb a szigeteléskor.

Hogyan készül a kőzetgyapot?

A kőzetgyapot szigetelés a bazalt nevű ásványból készül (ezért nevezik még bazaltgyapotnak, ásványgyapotnak is), de a gyártás során használhatnak hozzá még dolomitot vagy mészkövet is. A kőzetgyapot anyagát 99%-ban a bazalt vagy más ásvány adja, 1%-ban pedig a szálak egymáshoz tapadását szolgáló műgyanta teszi ki, ami a kőzetgyapot vízlepergető tulajdonságáért is felelős. A kőzetgyapot gyártása során magát a bazaltot megolvasztják (olvadáspontja nagyon magas, 1300-1400°C), majd centrifugahengerek segítségével szálasítják (a szálak rendkívül vékonyak, vastagságuk mindössze 10-100 mikron), amelyekből vattaszerű kőzetgyapot paplant hoznak létre.

Ezeket a paplanba tömörülő ásványszálakat különböző tárcsákra terítik ki, speciális technológiával tömörítik, végül az anyag táblákban megszilárdul (készítenek belőle még kőzetgyapot lemezt, filcet is) színe sárgászöld. Magából a kőzetgyapotból készítenek kötőanyag nélküli és kötőanyagos termékeket is, ám az építészetben jóformán csak az utóbbi kategóriát használják, mert az jobban tartja a formáját és könnyebb vele dolgozni. A kötőanyagként használt műgyantát egy kemencén átvezetve forró légáramlattal keményítik ki, így rögzül a kőzetgyapot vastagsága, ezzel egyetemben a kőzetgyapot illékony elemei is távoznak.

Milyen vastag kőzetgyapot szigetelés szükséges?

Arra a kérdésre, hogy mennyi kőzetgyapot kell szigetelés gyanánt, azaz, hogy hány cm kőzetgyapot szigetvastagságot célozzunk be, nehéz válaszolni, hiszen minden egyes lakóépület más alapanyagból van megépítve, így más-más műszaki adottságokkal is bír. A kőzetgyapot táblák mérete rendszerint ~100x60 cm, azonban eltérő vastagságú kőzetgyapot elemeket gyártanak, attól függően, hogy milyen szigetelésre szeretnénk azt használni, milyen falra/falba fog majd bekerülni.

A legvékonyabb kőzetgyapot szigetelés vastagsága 3 cm, azonban a kőzetgyapot 10 cm vastagságban mondható átlagos szigetelésnek. Az interneten, illetve az építészeti áruházakban számos különféle kőzetgyapot gyártó termékeivel találkozhatunk (pl. Rockwool kőzetgyapot, Masterwool kőzetgyapot), melyek mind különböző vastagságú, minőségű kőzetgyapot táblákat (és más kőzetgyapot készítményeket) kínálnak eladásra. A kőzetgyapot ár kapcsán általánosságban elmondhatjuk, hogy minél vastagabb egy kőzetgyapot szigetelés, a termék négyzetméterára annál drágább lesz (a legvastagabb kőzetgyapot fajták elérhetik a 25-30 cm-t is).

Kőzetgyapot ár: mennyibe kerül a kőzetgyapot?

A kőzetgyapot szigetelés árak esetében is számolhatunk eltérésekkel a gyártó és a forgalmazó függvényében, azonban általánosságban elmondhatjuk (kötözőgyapot 10 cm vastag táblák esetén), hogy a kőzetgyapot szigetelés anyagára nagyjából 3.000 Ft/m2-től indul (pl. Nobasil kőzetgyapot). A Rockwool kőzetgyapot 10 cm vastagságú szigetelés esetében szintén kb. 3.000 Ft-os négyzetméterártól elérhető, a vékonyabb, 3-5 centiméteres szigetelések átlagára pedig 1.500-2.500 Ft közötti induló ártól vásárolhatóak.

Természetesen ezeknél jóval drágább szigetelőanyagokat is forgalmaznak a piacon (ahogy a korábbiakban is írtuk, a kőzetgyapot ár az ingatlan műszaki alapadatai és egyedi igényeink függvénye), a vastagság és a minőség viszont 6-10.000 Ft-os négyzetméterárat is jelenthet (erre jön rá a munkadíj, az állványozás, a vakolás stb.). A homlokzati szigetelés kapcsán általánosságban elmondhatjuk, hogy egy négyzetméternyi fal szigetelése a munkadíjjal és az anyagköltségekkel együtt, a színezett vakolásig körülbelül 7.500-10.000 Ft (mivel minden szakember más haszonkulccsal, munkadíjjal számol, célszerű több árajánlatot is kérni a kőzetgyapot szigetelés felhelyezésére, hogy az ár-értékarányban legmegfelelőbb lehetőséget választhassuk).