Súlyos veszélyben a magyar rezsifejlesztések: lehet, mégsem jön több támogatás

Közleményében az MVTSZ úgy fogalmaz: a megújulóenergia-erőművek építésének lakossági elfogadottságát azzal is növelni lehetne, ha a helyi lakosok és önkormányzatok részére lehetőséget biztosítanának arra, hogy kisebbségi tulajdonosként befektethessenek a beruházásokba. A természetvédők nemcsak javasolnak, tesznek is. Nemzetközi együttműködésben létrehozták az online elérhető Közösségi Energia Tudásteret, mely az eddigi legrészletesebb segédlet azoknak, akik önszerveződő energiaközösségek létrehozásán gondolkodnak. 

A közösségek is aktív szereplővé válnak az energiapiacon

Hosszú távon meghatározzák a magyarországi energiatermelési- és fogyasztási szerkezetet az idén tavasszal megjelenő, az új háztartási méretű kiserőművek (HMKE) és az ipari méretű szél-, illetve naperőművek által termelt energia hálózati betáplálásához kapcsolódó új jogszabályi előírások és támogatási programok, amelyek a következő időszak energiapolitikájának központi elemi lesznek. 

Ebből kifolyólag az MTVSZ fontosnak tartja, hogy a szabályozási környezet módosítása és a tervezett támogatási programok elősegítsék az igazságos energiaátmenetet, és ösztönözzék az ehhez nélkülözhetetlen beruházásokat és infrastrukturális fejlesztéseket. Ebből az átmenetből kihagyhatatlanok a közösségek, akik passzív fogyasztóból az energiapiac aktív szereplőjévé válnak, így bevonásuk nélkül nem lehet sikeres sem a jogszabályok, sem a támogatási programok kialakítása.  

Energiaközösségekkel az energiafüggetlenségért 

Az igazságos energiaátmenet megvalósítására és ezzel egyidejűleg az energiaszuverenitás erősítésére optimális megoldást kínálnak azok az energiaközösségek, amelyekben a közösségek, önkormányzatok, lakossági csoportok önszerveződő módon, maguk termelik meg az energiát, jellemzően napelemes rendszerekkel. A több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek elterjedése mellett szól, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is a villamosenergia-hálózat túlterhelése nélkül kínálnak lehetőséget a lakosság szélesebb körének bekapcsolására a megújuló alapú energiatermelésébe- és fogyasztásba- és körforgásba. Ugyanis az általuk megtermelt energia nagy részét jellemzően maguk helyben fel is használják. 

2021-ben el is kezdődtek az időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító energiaközösségek létrehozására irányuló tesztprojektek Magyarországon. Azonban ennek során a pályázók az állami támogatás ellenére is a folyamatosan változó energiapiaci és jogszabályi környezet, illetve szakpolitikai intézményrendszer gátjaival szembesültek. Így például 2022 májusa óta nem lehet benyújtani újabb hálózati csatlakozási igényt a nagyobb naperőművek telepítésére. Október végétől pedig a legfeljebb 50kWp teljesítményű új háztartási méretű kiserőművek (HMKE) a hálózatra visszatáplálás lehetőségét is felfüggesztették. Az energiaközösségi kísérleti projektek sikeréhez nélkülözhetetlen olyan szabályozási tesztkörnyezet biztosítása, amely lehetőséget ad számukra kicsiben tesztelni a jelenlegi szabályoktól eltérő, lehetséges új megoldásokat anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátásbiztonságot.  

Előremenőleg pedig az energiaközösségek létrehozásának az európai uniós finanszírozása is veszélybe kerülhet, amennyiben a Helyreállítási Alap, REPowerEU forrásainak jelentős részét Magyarország nagy teljesítményű, fosszilis tüzelőanyagot égető erőművek építésére fordítja, ahogy az a legfrissebb kormányzati tervekből kiolvasható. 

Az energiaközösségekre ne mint technológiai megoldásra, hanem szerveződési módra tekintsünk, amely tagjai befektetéseinek, termelésének és fogyasztásának összehangolásával teszik hatékonyabbá azok energiatermelését és felhasználását. Azonban az alulról szerveződő megújuló energiaközösségek csak úgy tudnak itthon elterjedni, ha kiszámítható, hosszútávú és jelentős pénzügyi és adminisztratív támogatási rendszer is mögöttük áll. Olyan támogatások kellenek, amelyek az energiaközösségek szervezését segítik, hogy a szükséges beruházási támogatásokhoz és hitelekhez hozzáférjenek

– fejtette ki Kovács Bence, az MTVSZ közösségi energia szakértője.  

“A Szövetség álláspontja szerint a Helyreállítási Terv készülő REPowerEU fejezetének forrásait az energiaátmenet felgyorsítására kellene használni, kizárva ebből a fosszilis erőművek építését, amelyek évtizedekre rögzítenék Magyarország fosszilisenergia-függőségét” – mondta Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója. 

A helyi közösségek hasznosíthassák a napot és a szelet  

Az EU-s helyreállítási alaphoz való hozzáférés fontos feltétele azon hazai jogszabályok megalkotása, amelyek az elkövetkező időszakban fokozatosan újra megnyitja a lehetőséget az ipari és háztartási méretű naperőművek hálózati csatlakozása előtt.  Ezen forrásokból - hazai előfinanszírozással - már elindultak a villamosenergia-hálózat fejlesztését célzó beruházások az időjárásfüggő megújuló forrásokat hasznosító erőművek nagyobb mértékű csatlakoztathatóságának biztosítása érdekében.

Szintén elstartolt a leghátrányosabb településeken az energiaszegénység csökkentésére forrást biztosító naperőmű-telepítési program, valamint számítani lehet a 100 százalékos támogatást kínáló lakossági naperőmű-pályázat második körének kiírására is. Az okosmérők beszerzésének tervezett támogatása pedig elősegítené, hogy a hálózati engedélyesek térítésmentesen biztosítani tudják az okos eszközök felszerelését a háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői számára. Mindezek mellett a háztartási méretű kiserőművek termelő-fogyasztói számára az éves szaldó elszámolás helyett új elszámolási rendszer kialakítása is zajlik, amely akár ösztönzője is lehetne a megtermelt felesleg helyben történő megosztásának. 

A támogató keretrendszert úgy kellene kialakítani, hogy a lakossági pályázatok kedvezményezettjeit ösztönözze a megújulóenergia közösségekhez történő csatlakozásra, és ezen keresztül a hálózatra táplált többlet energia helyben történő megosztására. Ugyanis ennek révén oly módon lehetne elősegíteni az igazságos energiaátmenetet, hogy közben az időjárásfüggő energiaforrásra épülő erőművek rendszerbe integrálását is elősegítenénk

– mondta Kovács Bence, az MTVSZ közösségi energia szakértője. 

A hírek szerint hamarosan várható a szélerőművek telepítésére vonatkozó korlátozások feloldása úgy, hogy a szélerőművek építését gátoló jelenleg érvényes 12 km-es kötelező védőtávolság 1 km-re csökkenjen. A természetvédelmi, tájképvédelmi szempontok a szélerőművek telepítésére alkalmas területek megfelelő kijelölésével érvényesíthetőek. A szélerőművek lakossági elfogadottságát azzal is növelni lehetne, ha – belgiumi példa nyomán - a szélerőművek befektetői számára előírnák, hogy a helyi lakosok, illetve önkormányzatok részére kötelező legyen lehetőséget biztosítani arra, hogy kisebbségi tulajdonosként befektethessenek a beruházásba. Így a helyi lakosság nem csak a szélerőművek esetleges zavaró hatásaiból, hanem hasznaiból is részesülhetne.