Rohannak a kertekbe a magyarok: akinek nincs, még az is kerti szerszámot ragad

Tegnap volt a csillagászati tavasz kezdete, elindult a világos félév, amikor a nappalok hosszabbak az éjszakáknál. A kerti munkák nagyobb része az évnek erre a félévére esik.  A koronavírus-járvány, még a 2008-as válságot is felülmúló lendületet adott a saját élelmiszertermelésnek - írja cikkében az Oeconomus.

A járványhelyzet, a korlátozások és a nemzetközi ellátási láncok sérülékenysége a helyi termelés fontosságára irányította a figyelmet. A gazdaság újranyitása jelentős áru- és nyersanyaghiányokkal járt, ami az infláció megugrásához vezetett nemzetközi szinten. Végül tovább fokozta az árnyomást az energiaválság. A drágulás tartóssá válása hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kiskertben vagy balkonládában termesztés ne csak átmenetileg lendüljön fel. Továbbá a környezeti és fenntarthatósági szempontok egyre szélesebb körben való elterjedése szintén erősíti a jelenséget. Ez generációs sajátosságokat is megvilágított a hobbi kertészek között. E tevékenység korábban inkább az idősebb generációk szabadidős elfoglaltsága volt, azonban az utóbbi években a fiatal felnőttek is elkezdtek felzárkózni melléjük.

Hódítanak a közösségi kertek

Azok számára, akik nem rendelkeznek saját kerttel, megoldást jelenthetnek az ún. városi közösségi kertek, amelyekre már Magyarországon is vannak példák. Az Egyesült Államok 100 legnagyobb városában több mint 29 000 közösségi kert található. Amerikában egy átlagos közösségi kert akár 9,4%-kal is megnövelhette a környező ingatlanok értékét. A statisztikái szerint az ilyen típusú gazdálkodásban résztvevők 37,5%-kal több gyümölcsöt és zöldséget esznek azoknál, akik nem vesznek részt hasonló tevékenységben.

A kertben való részvétel gyakori okai a friss ételekhez való hozzáférés lehetősége, az egészségügyi előnyök és a természet szeretete. Az egészségügyi előnyöket mutatja, hogy a női közösségi kertészek 46%-kal kisebb valószínűséggel túlsúlyosak, mint azok, akik nem rendelkeznek ezzel a hobbival. Ráadásul a közösségi kertek akár 90%-kal is csökkenthetik a háztartások élelmezésbiztonsági aggályait.

Folytatódhat-e a kertészeti láz a koronavírus-járványt követően is?

A kertészek 30%-a a járvány után kívánja növelni kertészeti tevékenységét, és 59% -uk azt tervezi, hogy a tevékenység szintje változatlan marad. Más felmérések szerint a hobbikertészek 38%-a nem akar visszatérni arra a fogyasztási szintre, amelyet a koronavírus-járvány előtt folytatott, hanem saját kertjére kíván támaszkodni.

Európai országokban végzett felmérések azt mutatták, hogy a világjárvány fontos pszichológiai lökést adott az otthoni kertészkedés felé, amelyet elsősorban élelmiszerbiztonsági aggályok indítottak el. 10%-os növekedés volt megfigyelhető a háztáji gazdálkodás esetében az európai országokban.

Mi jellemző Magyarországon?

Az 1970-es és ’80-as években nagy népszerűségnek örvendett a zártkerti termelés. Majd a rendszerváltás után folyamatos csökkenés volt megfigyelhető. 2010-ben még 370 ezer háztáji tevékenységet folytató háztartás adatait mérték fel, amelyek jellemzően fél hektárnál kisebb mezőgazdasági területet, jellemzően konyhakertet műveltek. Az általuk használt terület, akkor még a teljes mezőgazdasági terület 1,7%-át tette ki, 2016-ra ez az arány 1,0%-ra, a háztáji tevékenységet folytató háztartások száma 210 ezerre csökkent. Éppen emiatt a KSH 2020 óta e háztáji tevékenységet már nem is figyelte meg. Ugyanakkor a társadalom egy része körében a 2008-as válság, majd a következő években az egyre népszerűbbé váló a környezetvédelem és a fenntarthatósági szempontok változást indítottak el. A valódi áttörést azonban Magyarországon is a 2020-as események hozták el.

A kertészeti árudákban a gyümölcsfák egyre népszerűbbek a tuják helyett. A paprika, a paradicsom és az uborka töretlenül a legkeresettebb növények, mind a kertekben, mind az erkélyeken. Ez a kiskertek mellett a piacok reneszánszát is elhozta, mivel a vásárlók igyekeztek kerülni a zárt tereket és a tömeget.

A helyi termelési lehetőségeket keresik egyes települések önkormányzatai is. Így a kis önellátó gazdálkodás települési szinten is megvalósul. A kormány különféle megoldásokkal, egyebek között mintaprogramok finanszírozásával támogatja, hogy önellátó, kis háztáji gazdaságok jöjjenek létre, illetve a helyi termelési lehetőségek bővüljenek. A kis településeken létfontosságú, hogy legyen foglalkoztatás, amely megélhetést biztosít a helyieknek, segíti a lakosság helyben tartását.

Szintén a 2010-es évek elején indult az óvodai és iskolai kiskert program. A gyerekek a kertészkedésen keresztül kedvelik meg a maguk által felnevelt zöldségeket, amely széleskörű összefogásban és több civil szervezet közreműködésével valósult meg. Azok intézmények jelentkezhetnek, amelyek rendelkeznek szabad földterülettel, és fontosnak tartják a gyerekek környezeti nevelését. Az ún. Fagyos Szentek utáni időszakban a nyertes óvodák palántákat, szerszámot és szakmai segítséget kapnak. Ültetés után a gyerekek közösen nevelik fel a zöldségeket. Kerttől függően akár naponta fogyaszthatnak friss zöldséget.