Ismét mozgalmas hét áll mögöttünk: alábbi összefoglalónkban összegyűjtöttük a 20. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkeit a Pénzcentrumról.

Tovább drágultak az albérletek februárban, amiben kiemelt szerepet kaptak a béremelések és a lakásvásárlások elhalasztása. Az átlagos lakbérek országosan 1,8 százalékkal nőttek januárhoz képest, a fővárosban 1,4 százalékos volt az emelkedés. Éves összevetésben pedig 19,8 és 21,5 százalékos többletet mutat a statisztika. Ugyanakkor a 2020 eleji rekordszinttől reálértékben még mindig elmaradnak a bérleti díjak. Budapesten március közepén a kínálati piacon 210 ezer forint volt az átlagos díj, szemben a korábbi 200 ezer forinttal. A vármegyeszékhelyek közül Veszprémben 155 ezer, míg Debrecenben, Győrben és Székesfehérváron egyaránt 150 ezer forint volt ugyanez.
Drágulással folytatta az évet az albérletpiac februárban: az átlagos lakbérek országszerte és Budapesten is emelkedtek januárhoz képest - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexét bemutató elemzésből, amely ismerteti a kínálatban március közepén a szereplő lakóingatlanok átlagos bérleti díjait.
Kulcsszerepben a fizetések
“A fővárosban 1,4 százalékkal, az országos piacon pedig 1,8 százalékkal nőttek a bérleti díjak egy hónap alatt. Ez azonban nem jelent meglepetést. Ahogy arra számítani lehetett az emelkedő bérek megjelentek az albérletpiacon, a minimálbér és a garantált bérminimum is jelentősen emelkedett januártól, ez pedig az átlagfizetéseket is feljebb húzta. A nagyobb fizetéshez pedig februárban jutottak hozzá az érintettek, amivel a lakásukat kiadó tulajdonosok is számoltak. Emellett támogatja a lakbérek emelkedését, hogy a magas lakáshitelkamatok miatt a lakásvásárlást tervezők jelentős része még mindig kivár, akiknek pedig muszáj költözniük, azok közül sokan bérelt lakást keresnek.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember hozzátette, hogy az idei évben folytatódhat a lakbérek emelkedése, de ennek üteme várhatóan elmarad az infláció mértékétől.
A havi szintű drágulás miatt éves összevetésben az országos átlagos lakbérek 19,8 százalékkal, a budapestiek 21,5 százalékkal emelkedtek. “Ez jelentős drágulás, ha azonban az inflációs tényezőt is figyelembe vesszük, akkor kedvezőbbek a számok. Reálértéken ugyanis a 2020 januári csúcsértékektől a februári országos lakbérek 13 százalékkal, a fővárosiak pedig 15 százalékkal maradtak el.
Budapest átlépte a 200 ezres határt
Az ingatlanportál elemzéséből kiderül továbbá, hogy márciusi közepén milyen átlagos bérleti díjak jellemezték a fővárost és a vármegyeszékhelyeket. “Budapesten a kínálati piacon tavaly ősz óta 200 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami márciusban 210 ezer forintra emelkedett. Az V. kerület 320 ezres összeggel a legdrágább. A legnagyobb kínálatot felvonultató XI. és XIII. kerületben 210 ezer és 220 ezer forintért szeretnék kiadni a lakásukat a tulajdonosok. Budapesten belül 139 ezer és 150 ezer forintos átlaggal továbbra is a XX. és a XXIII. kerület a legolcsóbb.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A vármegyeszékhelyek között Veszprém a legdrágább 155 ezer forintos átlagos bérleti díjjal. Utána következik Győr, Debrecen és Székesfehérvár egyaránt 150 ezer forinttal. Az is látszik az elemzésből, hogy Debrecen mellett Miskolcon és Szegeden volt a legszélesebb kínálat március közepén, ami nem meglepő, hiszen egyetemvárosokról van szó. A miskolci átlagos bérleti díj 100 ezer, a szegedi 122 ezer forintot tett ki.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
Portfolio Gen Z Fest 2025


