Magyarországot is letarolhatja egy pusztító földrengés? Ezek a legveszélyeztetettebb területek itthon

Pénzcentrum: Mi okozza a földrengéseket?

Dr. Harangi Szabolcs: A tudomány az 1960-as évek végén bizonyította be, hogy a Föld legkülső merev burka (az úgynevezett litoszféra, ami a földkérget és az alatta lévő földköpeny legfelső részét foglalja magába) több, kisebb-nagyobb kőzetlemezből áll, amelyek mozgása határozza meg a Föld számos folyamatát. Ezek - emberi mértékkel mérve nagyon lassú, évente néhány centiméteres - mozgásban vannak, távolodnak vagy közelednek, illetve elcsúsznak egymáshoz képest. A földrengések jelentős része e kőzetlemez határokhoz kapcsolódik, ezzel magyarázható például a februári törökországi tragédia. Vannak kőzetlemezen belüli elmozdulások is, ez okozta az elmúlt napokban történt romániai eseteket.  A legnagyobb erősségű, több mint 8-as magnitúdójú földrengések a közeledő kőzetlemez-határokhoz kötődnek. Ilyen volt az eddig ismert legnagyobb rengés, az 1960-as chilei Valdivia (amely 9.5 magnitúdójú volt), az 1964-es alaszkai Prince William Sound földrengés (9.2 magnitúdó) és a 2004-es szökőárat is eredményező szumátrai földrengés (9.1 magnitúdó). Ennek oka, hogy a legnagyobb feszültség ott alakul ki, ahol két kőzetlemez ütközik egymással.

Mi volt a közelmúltbeli törökországi rengés oka?

Itt az Arábiai-lemez észak felé mozog (éves átlagban 16 milliméteres sebességgel), amit elősegít a Vörös-tenger medencéjének szétnyílása. Ez ütközik északon az Eurázsiai-kőzetlemezzel. Emellett az Afrikai-lemez is észak felé mozog, azonban kicsit lassabban. A  földrengések a két kőzetlemez határán, a Holt-tenger térségét átszelő törésvonal mentén pattannak ki. Északon található még az Anatóliai-kőzetlemez, ami nyugat irányban igyekszik kitérni az összenyomás elől. Az Arábiai- és az Anatóliai-lemez határán húzódik a Kelet-Anatóliai törészóna, itt csúszik el egymás mellett a két kőzetlemez tömbje. Ez az oka a rengésnek. E területen utoljára több mint 100 éve volt ekkora földrengés, elképzelhető, hogy az azóta felhalmozódó kőzetfeszültség okozta a mostani 7.8 és 7.5 magnitúdójú rengést.

Földrengés veszély azonban nem csak itt van Törökországban. Az Anatóliai-kőzetlemez északi peremén is fut egy törészóna, ahol az elmúlt évszázadban több mint egy tucat 7-es magnitúdónál nagyobb földmozgás volt (pl. 1991-ben a szintén tragikus kimenetű Izmit födlrengés). Ez a törésvonal befut Isztambul alá is. Vannak olyan szakemberek, akik úgy vélik, hogy előtt-utóbb itt is jelentős földmozgás történhet.

Mitől függ a pusztítás mértéke?

Földrengés akkor pattan ki, ha egy kőzettestben a felhalmozódó nyomó- vagy széthúzó feszültség miatt hirtelen elmozdulás történik. A felszínen mutatkozó kárt nem csak a földmozgás nagysága szabja meg, hanem a kipattanás mélysége is. A törökországi rengések viszonylag sekélyen (10-15 km mélyen) történtek, ezért koncentráltan nagy pusztítást okoztak. Ha a fészekmélység nagyobb, akkor az epicentrum körüli pusztítás kisebb, de nagyobb területen is lehetnek károk.

A földrengésekkel foglalkozó szakemberek (szeizmológusok) ki tudják jelölni a földrengés veszélyeztetett területek, ahol bizonyos valószínűséggel bekövetkezhet nagy földrengés, ami mellett fontos a földrengés kockázat is. Ez utóbbi attól függ, hogy az adott területen mekkora a népsűrűség és milyen anyagi javak, infrastruktúra van. A törökországi földrengés pusztítása azért volt olyan nagy mert egy szegény, háború és menekültválság sújtotta térségben következett be. Ráadásul, az épületek nagy része nem földrengésbiztos eljárással épült és a lakosok sem voltak felkészítve nagy földrengésre.

Milyen valószínűséggel tudják előre jelezni a földrengéseket a szakemberek?

Földrengést előre jelezni nem lehet, nem tudjuk pontosan megmondani mikor, hol és mekkora rengés pattan ki. Ha csak az egyik kérdésre nincs pontos válasz, az előrejelzés már nem jó és óriási károkat okozhat.  A Kelet-Anatóliai törészóna például 500 km hosszú, az Észak-Anatóliai pedig több 1.000 km, ezek mentén bárhol kipattanhat egy földrengés. Nem egyszerű az előrejelzés a vulkánkitörések esetében sem, ott is nehéz pontosan megmondani a kitörés időpontját. Annak ellenére, hogy ott általában vannak előjelek, a magma felnyomulása földrengésekkel, felszínemelkedéssel, gázok kibocsátásával jár. Ehhez szükség van az érzékeny műszerekre és a folyamatos monitorozásra, ami a Föld aktív vulkánjainak több mint felében nem teljesül.

A nagy földrengések előtt azonban nincsenek jelek, illetve a műszerekkel olykor fogható változások nem egyértelműek, sokszor kaotikusak és nem kizárólagosan kapcsolhatók földrengés közeli kipattanásához.

Előfordul az is, hogy vannak előrengések, de ezek csak akkor válnak előrengéssé, ha bekövetkezik a nagyobb, főrengés. Ezt pedig csak utólag lehet megtudni. A törökországi földrengés esetében 24 órán belül történt egy másik közel hasonló nagyságú mozgás, amit az első válthatott ki egy másik törésvonal mentén. A romániai zsilvásárhelyi földrengések esetében pedig egy 5,2 magnitúdójú rengést követett egy még nagyobb, 5,7 nagyságú rengés, azaz ez utóbbi volt a főrengés. Ezt követően még hosszú ideig – akár évekig - lehetnek kisebb nagyságú utórengések.

Hogy tudunk védekezni?

A földrengésekkel szemben nem egyszerű védekezni. Nem lehet megakadályozni és - ahogy fentebb mondtam - nem lehet pontosan előre jelezni. Mit tehetünk? Fontosak a szakemberek által elkészített földrengés veszélyeztetettségi és kockázat térképek, amire épülhet a létesítmények tervezése és kivitelezése során alkalmazott ’földrengésbiztos’ kódok és a lakosság felkészítése. Különösen fontos ez nukleáris létesítmények építése során, ahol szigorú előírás a földrengés veszélyeztetettség felmérése és ez alapján a biztonsági előírások pontos betartása. Sok atomerőmű működik földrengésekben leginkább veszélyeztetett területein, mint például Japánban és Kaliforniában. Technológiailag fel lehet készülni, de jöhetnek nem várt események. Ilyen volt például a 2011-es japán tohuku földrengéssel járó szökőár, ami a Fukushimai erőmű meghibásodását okozta. A Paksi Atomerőmű is egy törésvonalon fekszik, de a történelmi időkben itt nem pattantak ki nagy földrengések. De ki kell bírnia egy 6–6.5 magnitúdójú földmozgást.

Sajnos a világ számos országában nem tartják be a földrengésbiztos építési szabályokat. Sokszor egy idő után lazítanak ezeken, hiszen a nagyobb költségekkel járnak. Mégis, ha az emberéletekben és anyagiakban bekövetkezett károkat nézzük egy katasztrófa után, akkor nem kérdés, hogy megéri a befektetés.

A másik nagyon fontos lépés a lakosság felkészítése. Az említett Japánban, vagy Kaliforniában ez az iskolai tananyag része, beépül az emberek ösztöneibe. Fontos, hogy tudják: földrengés esetén asztal alá kell bújni, hogy ne essen semmi a fejünkre, beleértve a mennyezetről potyogó darabokat. Ha csökkennek a rengések, hagyjuk el az épületet, de nem szabad használni a liftet. Ha tudjuk zárjuk el a gázcsapokat, nehogy tűz keletkezzen. Ezek apró praktikus dolgok, de emberéletek múlnak rajtuk.

A Kárpát-medence mennyire kritikus terület földrengés szempontból?

Magyarországon a Komáromtól a Balaton keleti partjáig húzódó térség a földrengésben leginkább veszélyezettebb terület, ahol akár 6-os magnitúdónál nagyobb rengés is elképzelhető. Az országunkban kipattant földrengések alapján átlagosan 50-60 évente történhet egy 5.5–6.5 nagyságú földrengés itthon, amit azért figyelembe kell venni.

A tágabb térségben Romániában, a Keleti-Kárpátok kanyarja nagyon aktív zóna, ahol szinte minden héten vannak többnyire 100 kilométernél mélyebben kipattanó földrengések. Ezek között lehetnek pusztítóak is ilyen volt 1940-ben és 1977-ben is (mindkettő >7 magnitúdó nagyságú volt). Ez utóbbi esetén Bukarestben hatalmas károk keletkeztek és több mint 1500-an haltak meg.