Már a paneleket sem keresik a magyar lakásvásárlók: itt a nagy fordulat az ingatlanpiacon?

Az elmúlt évben született kormányzati döntések többek között érintették a gáz, az elektromos áram és az üzemanyagok lakossági árát is. Az energiaárak növekedésének hatására sok ingatlantulajdonos kezdett tudatosabban viszonyulni az ingatlana energiafogyasztásához, illetve ez a tudatosság részben megjelent az ingatlanvásárlásoknál is.

 Amit egyértelműen észlelni lehet, hogy ma már a vásárlók jobban odafigyelnek a megvásárolni kívánt ingatlanok energiahatékonyságára - szögezte le Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője. Ennek következtében sokkal könnyebb eladni egy szigetelt, korszerűsített használt családi házat, mint egy nem felújított ingatlant. Dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője is azt tapasztalta, hogy az ingatlanvásárlásoknál az energiahatékonyság vált a legfontosabb tényezővé az elhelyezkedés és a vételár melletti. Ennek következtében a nagy méretű, nem energiahatékony, azaz leginkább a szigetelés nélküli ingatlanok jelenleg majdnem eladhatatlanok a Velencei-tó környékén.

 Ugyanez érezhető a Balaton környéki települések házainál is, ugyanakkor lakásoknál kevésbé jellemző. Ennek oka, hogy a lakások, elsősorban a panellakások piaca lassulni kezdett az elmúlt hónapokban. Azt viszont nem lehet kijelenteni, hogy az emberek azért nem veszik meg a használt lakásokat, mert - ha nem kellően energiahatékonyak és korszerűek - inkább egy újépítésűt vagy újszerűt választanak.

Ugyanis azok a vevők, akiknek például egy siófoki panellakásra elegendő az anyagi fedezetük, nem engedhetnek meg maguknak egy újépítésű vagy akár csak újszerű, de mindenképpen energiahatékony ingatlant. Ezek ára ugyanis egészen más kategóriába tartozik - minimum kétszeres négyzetárakról beszélhetünk -, így nem azonos réteg vásárolja őket

- mutatott rá a szakértő.

Aki egy újépítésű ingatlant választ, az ezt tette volna korábban is, hiszen neki van pénze arra, hogy megfizesse a modernebb, korszerűbb kivitelezés többletköltségét. Akinek pedig csak 20-30 milliója van egy lakásra, az sehogy sem tud megvenni egy ilyen lakást, különösen, hogy a hitellehetőségek erősen beszűkültek. Az is igaz persze, hogy egy szigetelt és egy felújítandó használt ingatlan között nincs akkora árkülönbség, mint egy újépítésű és egy felújítandó között, bár itt is sokmilliós eltérésről beszélhetünk. Hiszen csak a szigetelés ára 5-6 millió forintnál kezdődik most egy 100 négyzetméter körüli családi ház esetében

- jelezte Krausz Gábor. Ez a különbség, illetve ennél egy kicsivel több, meg is jelenik az eladási árakban. Tehát a tulajdonosok is tisztában vannak azzal, hogy mit ér most az ingatlanpiacon egy felújítás.

 Kovács Csaba tapasztalatai szerint a Velencei-tónál bizonyos esetekben akár 50 százalékkal is magasabb lehet a négyzetméterára egy korszerű, felújított használt ingatlannak, mint egy azonos helyen lévő nagy méretű, nem korszerű ingatlané. A felújítást költségénél nagyobb árkülönbséget az indokolhatja a korszerűsített, eladó ingatlanoknál, mivel egy felújítás kivitelezése továbbra is meglehetősen macerás folyamat. A problémák már ott elkezdődnek, hogy mennyire könnyen talál kivitelezőt az új tulajdonos a munkálatokra - jegyezte meg Krausz Gábor. Kovács Csaba szerint ugyanakkor mára már valamelyest mérséklődtek a felújításokkal kapcsolatos nehézségek. Ő úgy látja, hogy jelenleg könnyebb szakembert találni egy felújításhoz, mint egy-két éve.

De nem csak a felújítás költségével kalkulálnak a vevők ingatlanvásárlásnál. A szakértő tapasztalatai szerint rendszerint tisztában van a rezsihez kapcsolódó limitekkel is, és az ingatlanvásárlás előtt sokan elkérik egy év számláit, hogy pontosabban lássák, mire is számíthatnak a rezsiköltségekkel kapcsolatban. Az ésszerűség, az energiatudatosság tehát egyre inkább megjelenik a vásárlók gondolkodásában, ami ugyanakkor az üzemanyagok esetében nem igazán tapasztalható, holott ott is jelentős áremelkedés következett be az ársapka megszüntetése miatt.

Legalábbis az ingatlanközvetítők szerint nem érezni azt, hogy a drágább üzemanyag miatt az érdeklődők inkább olyan helyszíneken keresnének eladó ingatlant, ahol kevésbé vannak rákényszerítve az autó használatára. A Balaton például elég messze esik a fővárostól, ennek ellenére Krausz Gábor nem tapasztalta, hogy az itt vásárlók közül bárki is számításba venné a magasabb üzemanyagárat ingatlanvásárláskor.

Ez feltehetően azért van így, mivel azoknak a vásárlóknak, akik sok 10 millió forintot kiadnak újépítésű apartmanokra, nem okoz komolyabb érvágást a néhány száz forinttal magasabb literenkénti üzemanyagár. Kovács Csaba ugyanakkor megjegyezte, hogy a Velencei-tónál valamelyest talán lehet észlelni a nagyobb keresletet a tömegközlekedéssel könnyebben elérhető ingatlanok iránt, ez azonban szerinte sem gyakorol számottevő hatást a piacra, vagy legalábbis sokadrangú tényező az ingatlanvásárlásnál.

 Az üzemanyagárak ingatlanpiacra gyakorolt hatása sokkal inkább az újépítésű ingatlanok áraiban jelenik meg, hiszen a szállítások, fuvarozások mind drágulnak emiatt, ez pedig a kivitelezés költségét is megemeli - mutatott rá Krausz Gábor. Ez az árnövekedés persze meg sem közelíti azt az áremelkedési ütemet, mely az elmúlt évben volt jellemző többek között az alapanyagok drágulása miatt. Sokkal inkább azt érezni, hogy a kivitelezők most már próbálják “benyelni” a költségnövekedést - tette hozzá a szakértő.