Megduplázódhat a nyomorgó, éhező magyarok száma: több százezren néznek csúnya tél elé

Az élelmiszerszegénység egyre nagyobb probléma a világ szegényebb, és most már a kevésbé szegény részein is. Maga a kifejezés nem feltétlenül csak azt jelenti, hogy sokan nem tudnak ételt venni saját maguk és családjuk számára, hanem hogy a megvásárolt alapanyagok minősége nem megfelelő, nem tartalmazza a szervezetük optimális működéséhez szükséges tápanyagokat, vitaminokat, fehérjéket.

Élelmiszer-szegénységnek a statisztika azt nevezi, ha valaki képtelen megengednie magának, hogy legalább minden második nap fogyasszon valamilyen húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét. A 26 EU-s ország statisztikájából az látszik, hogy az unióban a 16 évesnél idősebb lakosság 5,5 százaléka szenvedett élelmiszer-szegénységben 2020-ban, közülük Magyarországon csaknem 1 millió felnőttet érint az élelmiszer-szegénység, ezzel hátulról a 4. helyen vagyunk, a legrosszabb helyzetben Bulgária van. 

Ennél frissebb hivatalos adat nem áll rendelkezésünkre, de figyelembe véve az élelmiszerárak emelkedésének ütemét, és a megélhetési költségek változását, feltételezhető, hogy egyre többen lesznek azok, akik enni ugyan tudnak, de minőségi élelmiszerhez nem fognak tudni jutni. Ezt a szakember is megerősítette:

A magyar lakosságnak nagyjából az egytizede érintett az élelmiszerszegénységben, több 10 ezerre tehető a rendszeresen éhező gyerekek száma, és többszázezren vannak, akik minőségi éhezők, tehát nem jutnak vitaminban, rostokban gazdag élelmiszerhez.  És ezek a számok sajnos beragadtak, mert bár bizonyos szegénységi mutatókban volt javulás az elmúlt években, addig ez a típusú depriváció nem változott. Mellesleg tudni kell, hogy ez a nőket nagyobb arányban érinti, mint a férfiakat, aminek oka, hogy több az özvegy közöttük, hiszen a nők tovább élnek, a gyermeküket egyedül nevelők között is több a hölgy, másrészt egy családanya inkább hajlamos lemondani egy étkezésről, hogy a család többi tagja, a gyerekek egyenek inkább. 

 - mondta el a Pénzcentrumnak Jász Krisztina szociológus, majd hozzátette, nyugdíjasokat ma még a fiatalokhoz képest némileg kevésbé érinti ez a típusú depriváció.

Vannak azonban már olyan előrejelzések, mely szerint a következő időszakban duplájára fog nőni az érintettek száma Magyarországon.

A kétmillió főt fogjuk elérni az infláció alakulása miatt az össznépességben, ami egy iszonyatos adat. Csak összehasonlításképp: Szlovéniában 3% az érintettek aránya, nálunk 10%, ráadásul őket nem ütötte meg annyira a válság, mint minket. A mostani negyedik helyről - az élelmiszerszegénységet illetően is - hátulról a második helyre fogunk lecsúszni, közvetlenül Bulgária elé az EU térségen belül. 

Minőségi élelmiszereket egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak a magyarok: valószínűleg  még inkább a hús nélkül, üres levesek, a krumpli  és a tészták dominálják majd az étkezést a túlélést elősegítendő. Azt nem akarom elképzelni, hány gyerek fog éhezni a mostani, hosszúra nyúlt téli szünetben. Ez sok családnak maga a csapás, hiszen nem megoldott számos helyen a szünetben az ingyenes étkeztetés, ha még hideg is lesz, gyerekek fognak éhezni, fázni a téli szünet három hetében. 

A betegségek melegágya

Ez a folyamat már önmagában is tragédia, de a hosszú távú következményekkel is számolni kell, hiszen aki gyerekkorában nem táplálkozik megfelelően, annak szinte biztos, hogy felnőttkorában lesznek krónikus egészségügyi problémái. Arról nem is beszélve, hogy a magyar gyerekek egynegyede durva súlyfelesleggel küzd, ami sok esetben betudható a szegénységnek, az értéktelen, szénhidrátgazdag táplálkozásnak – a szakember szerint ez nyilván most még inkább jellemző lett, és már nem csak a hátrányos helyzetű vidékeken, de a középosztály körében is, ahogy az alultápláltság is. Erre még pluszban rárakódnak a mentális következmények a szegénység, a COVID és a kilátástalanság miatt. 

Se hús, se karácsony...

"Tapasztalatom szerint nagyon nagy a baj, annak ellenére is, hogy ezt a társadalmi réteget az ismert okok miatt a rezsicsökkentés kivezetése nem érinti, a 'mérséklés' eddig sem érintette, hiszen túlnyomórészt fával fűtenek, de a villanyszámláiktól már most rettegnek. Korábban, amíg pörgött a gazdaság, könnyebben el tudtak helyezkedni a hátrányos térségekben élők is akár külföldön, akár belföldön, eljártak hetelni, ám ezeket a lehetőségeket folyamatosan veszítik el, ahogy épül le az építőipar. Nyilván a távolról érkezőket küldik el először, azokat, akiknek szállást is kell biztosítani. A közmunka volumene is visszaesett az ismert okok miatt. És számolni kell ennek a mentális következményeivel is: gondoljunk bele, ezek az emberek elkezdtek felkapaszkodni a társadalmi ranglétrán, most pedig visszazuhannak - érdemi szociális háló nélkül" - folytatta Jász Krisztina, majd hozzátette:

Ezzel párhuzamosan a fogyasztási szokások is átalakulnak, egyre többen vannak, akik az alapvető élelmiszer megvásárlását sem engedhetik meg maguknak, húst pedig gyakorlatilag nem látnak. Itt nem lesz karácsonykor ünnepi étel, nem lesz karácsonyfa, nem lesz szaloncukor. Megoldásként sok mindent otthon maguk állítanak elő, például a tésztát. De nem csak a fogyasztók, ezeken a településeken jellemzően a kisboltok is nagyon küzdenek a fennmaradásért, fogalma sincs a vállalkozóknak, hogyan fogják a rezsiszámlát kifizetni. A kereskedő kénytelen árat emelni, amit még kevesebben tudnak már megfizetni. Arról nem is beszélve, hogy az árstoppos termékekből hiány van, tehát tulajdonképpen sokan az alapvető élelmiszerekhez az ársapka ellenére sem jutnak hozzá.

Van kiút?

Magyarországon rengetegen dolgoznak azért, hogy a helyzet javuljon, a kisközösségek összefogjanak, és maguk próbáljanak kimászni a bajból. Jász Krisztina hét éve jár egy településre, mint közösségfejlesztő, a Habitat for Humanity-vel karöltve, főleg energiaszegénységi projekteket visznek.  A tevékenységük révén mostanra van már pár helyi lakos, akik önállóan tudnak pályázni. Ők pályáztak az Élelmiszerbankhoz, és így tudtak most például a gyerekeknek mikulás csomagokat vinni a hétvégén. Elsősorban édességet, és hozzá egy kis ajándékot, Nagykovácsi néhány lakójának családi pótlék átutalásaiból pedig gyümölcsöt. A mostani infláció mellett a családok töredéke sem tudná megvenni ezt a gyerekeknek.

Mi elsősorban a közösségfejlesztésben hiszünk, ennek eredményeként ma már közösségi kasszáznak azok a helyiek, akikkel kapcsolatban vagyunk, mely nem mellesleg a hiányzó pénzügyi tudatosságot is fejleszti  és erősíti a közösséget. Fontos, hogy ne csak passzív adományozottként, hanem aktív, tevékeny szerepben is részt tudjanak venni a folyamatokban. 

 - vázolta a szakember. Kérdésünkre elmondta azt is, hiába beszélünk vidékről, faluról, a háztáji gazdálkodás szinte teljesen leépült, nagyon kevesen tartanak már állatot, egyszerűen nem éri meg, Nincs már ennek hagyománya, eddig sokkal olcsóbban hozzájutottak a csirkéhez a Tescóban, - már ameddig meg tudták fizetni.

Szerintem nagyon átgondolt, a helyi adottságokra fókuszáló közösségfejlesztésen alapuló programokkal lenne esély a változtatásra ezen a téren is.