Egyre kevesebbet ér a támogatás: folytatódik a lakásfelújítás-horror Magyarországon

Idén októberben évek óta nem látott inflációt mértek Magyarországon. A fogyasztói árak 2021. október és 2022. októbere között átlagosan 21,1 százalékkal emelkedtek. Ez a drágulás pedig mégrosszabbul érinthette azokat, akik valamilyen felújításba kezdtek, vagy szerettek volna kezdeni idén, esetleg új bútor vásárlásán törik a fejüket.

Az egyre emelkedő infláció, illetve az energiaárak elszállása pedig további problémákhoz vezet: nem csak az építőanyagok árai szöktek az egekbe, hanem a munkadíjak is rekord mértékben emelkednek hónapról hónapra. Ezzel pedig az állami támogatás mára már szinte semmire se elég. A drágulásnak pedig még nincs vége, várhatóan az elkövetkezendő hónapokban is csak tovább fognak nőni a költségek.

Az első fél évre vonatkozóan vannak adataink, amelyek 25 százalék körüli emelkedést mutatnak az építési áraknál a tavalyi év azonos időszakához képest, illetve a „lakásfelújítási szolgáltatások” fogyasztói árindexe is nagyjából 20 százalékot emelkedett

– mondta a Pénzcentrumnak Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója. A cég felmérései szerint év eleje óta magasan vannak az építési vállalkozók ár-várakozásai – tehát azok aránya, akik drágulásra számítanak.

Azt szoktuk megkérdezni, hogy a következő 3 hónapban milyen árváltozást várnak a piaci szereplők, ez az index egyértelműen az áremelkedés felé mutat, főképpen a második és a harmadik negyedévben. 1998 óta csináljuk ezt a felmérést, az index pedig idén augusztusban volt a valaha mért legmagasabb, +70. Azóta ez egy kicsit csökkent, szeptemberben 63, októberben pedig 56 volt az arányszám, de még mindig a történelmi csúcs közelében van. Ez azt jelenti, hogy az építőipari termelők rövidtávú ár-várakozásai nagyon magasak, jóval magasabbak, mint egy vagy két évvel ezelőtt, amikor szintén 20 százalék környékén volt az éves építőipari árindex

- magyarázta az igazgató. Sokan arra számítanak, hogy az állami beruházások megvágásával több munkaerő szabadulhat a lakossági piaca, ez pedig végső soron az építőipari árak csökkenéséhez vezet. Petz Raymund szerint valóban ez az általános várakozás, de az igazi kérdés az az, hogy ez a folyamat miképpen fog lezajlani.

A szakmai berkekben nagyon félnek 2023-tól és 2024-től, hiszen be van lengetve, hogy mennyi állami beruházás fog leállni. Ha tényleg jelentős, 1500-2000 milliárdos visszafogás lesz, akkor nyilván a lakossági piacra fognak átmenni olyan termelők, akik mindaddig az állami megrendeléseken dolgoztak. Viszont a lakossági piac esetében csökkenő a várakozás: a tavalyi, tavaly előtti csúcsnál jóval kevesebb lakásfelújítást várnak, ráadásul az év végén kifut az otthonfelújítási program, amely helyett egyelőre nem hirdettek más konstrukciót. Ha nem lesz állami támogatás ezen a területen, akkor a magyar építőiparnak egy nagyon szűkülő tortából kell jól laknia, ekkor pedig lehet egy trendváltás

- fogalmazott a GKI igazgatója, aki szerint a szakma még nem is árazta be az állami megrendelések visszafogását.

Vannak kisebb jelek, amikből lehet sejteni, hogy közelít a valamiféle változás a piacon: hallani már olyat, hogy könnyebben lehet lakásfelújításhoz, építéshez, mint fél évvel, 3 hónappal ezelőtt, de ez azért még nem trendszerű. Mindig a legnehezebb a trendfordulót előre jelezni, de szerintem most is ebben a pillanatban vagyunk: vélhetően lesz egy visszapattanás, ami, ha nem is feltétlenül árcsökkenést hoz, de az eddigi drágulást megtöri. Persze, ennek input oldalról is vannak korlátai, például az energiaárak, amelyek kapcsán végképp nem mernék előrejelzésekbe bocsátkozni, valamint van egy combos fogyasztói infláció is - az építőipari dolgozók is nyilván szeretnének legalább egy inflációkövető béremelést. Ezek a tényezők pedig eléggé behatárolják az építési árak alakulását

- sorolta Petz Raymund.

Az emelkedésnek pedig még koránt sincs vége: a KSH (fehér és egyszínű színes), valamint a laminált parketta átlagos négyzetméterárát követi nyomon, illetve a diszperziós falfestékét (10 literes kiszerelés) is rendre közlik. A statisztikai hivatal szerint éves szinten mindhárom termék jócskán az inflációs adat felett drágult, hiszen a tavaly októbere óta

• a csempe átlagosan 78,64 százalékkal,
• a parketta átlagosan 49,56 százalékkal,
• a falfesték pedig 32,60 százalékkal drágult meg.

Sokszorosába kerülnek az építkezési alapanyagok, mint egy éve parketta

A lenti grafikonból is látható, hogy az árak igazán csak az orosz-ukrán háború kirobbanása után kezdtek el emelkedni, hiszen – ahogyan azt előző cikkünkben is írtuk – még a koronavírus-járvány legintenzívebb időszaka alatt sem emelkedtek olyan drasztikusan az árak, mint az elmúlt félév során.

Az adatokból is látszik, hogy míg a csempe négyzetméterára mindössze 2950 forint volt, mára már 5270 forint, ami egy év alatt 78,64 százalékos áremelkedést jelent. De a helyzet nem jobb a laminált parketta és a diszperziós festék esetében sem: míg előbbi tavaly októberben 3430 forintba került, addig jelenleg 5130 forintot kérnek el érte. Azaz összesen 49,56 százalékkal drágult. 10 liter diszperziós festékért átlagosan 6350 forintot kértek el, ami mára már 8420 forintra drágult, ami azt jelenti, hogy 32,60 százalékkal kerül többe, mint 2021. októberében.

Azonban ezzel a drágulásnak koránt sincs vége: az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László véleménye szerint jövőre az eddigi áremelés többszöröse várható.

Az ÉVOSZ a hazai építőanyaggyártókkal van kapcsolatban, és a velük folytatott konzultációk alapján mi arra számítunk, hogy ebben az évben további építőanyagáremelkedések már nem lesznek, azonban a jövőév első negyedévében – annak függvényében, hogy ezek a cégek hogyan tudták az energiaszolgáltatókkal a szerződéseiket megkötni, illetve azzal számolva, hogy béremelést szeretnének és az egyéb költségeik is emelkedni fognak – várhatóan az, ami a békeidőkben 3-5 százaléknyi áremelés volt, az most a legtöbb építőanyagnál 8 és 15 százalék között lehet

– magyarázta Koji László lapunknak. A szakember szerint viszont ennek a tendenciának a jövőév második felére vége lehet, miután a piac nem fogja elfogadni ezt a mértékű drágulást.

Véleményem szerint viszont a piac ezt már nem fogja elfogadni, miután már olyan mértékű az áremelkedés, hogy a fizetőképes kereslet ezt már nem fogja elfogadni. Ez pedig a jövőév közepére egyértelművé fog válni az anyaggyártók és a kereskedők számára egyaránt. Véleményem szerint viszont a piac ezt már nem fogja elfogadni, miután már olyan mértékű az áremelkedés, hogy a fizetőképes kereslet ezt már nem fogja elfogadni. Ez pedig a jövőév közepére egyértelművé fog válni az anyaggyártók és a kereskedők számára egyaránt

 – mondta az ÉVOSZ elnöke.

A drágulásnak pedig több oka is lehet, hiszen az építőanyagok árára egyaránt hat az energiaválság, a forint gyengülése és állandó ingadozása és az alapanyaghiány egyaránt.

Van olyan termék, amit Magyarországon állítanak elő, míg más termékek importból jönnek be. Ezek a termékek leegyszerűsítve 50-50 százalékban vannak jelen a piacon. Nyilván az import termékeket elsősorban a forint gyengülése hozta ebbe a helyzetbe, hiszen forintban sokkal többe kerül nekünk a Magyarországra euróban beszállított termékek. A hazai előállításoknál pedig egyértelműen lehet látni, hogy ezek energiaigényesek, így alapvetően az energiaár és az alapanyagbeszerzési nehézségek miatt lehetséges ez az áremelkedés

– vélekedett Koji László.

Szinte már semmit sem ér az állami támogatás

Az anyagárak drágulásával párhuzamosan a 2021-ben bejelentett felújítási támogatás is egyre kevesebbet ér, úgy is, hogy a ebbe még a munkadíjakat bele sem számoltuk.

A támogatás összege maximum 3 millió forint lehet és a számlákkal igazolt felújítási költségek legfeljebb 50 százaléka (a 6 milliós összköltség esetén maximalizálható csak), tehát a felét költhetjük el anyagköltségekre, illetve munkadíjra.

Te mit lépsz a rezsiemelés ellen?

Egekbe emelkedtek az energiaárak egész Európában, ami a rezsiemelés júliusi bejelentését követően minket, magyarokat is húsbavágóan érint. És a fűtési szezon közeledtével ez egyre fájdalmasabb lesz. A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem egy közös felmérést indított, ebben többek között arról szeretnénk pontos képet kapni, hogy hogyan hat az energiaválság a magyar lakosságra, és milyen állapotú házakban, lakásokban várjuk a telet.