Súlyos dolog derült ki a PET-palackokról: ezt jobb, ha tudod, amikor ásványvizet, üdítőt iszol

2010 és 2020 között az Európai Unióban a hulladékfeldolgozás mértéke drasztikusan megemelkedett: ahogyan egy korábbi cikkünkben is vizsgáltuk 2020-ban 1221 millió tonna szemét került újrahasznosításra, azaz a keletkezett hulladék 60 százaléka került újbóli felhasználásra. Ez azt jelenti, hogy 2019 és 2020 között közel 13 százalékkal nőtt az újrahasznosított műanyag mennyisége, azonban ezzel párhuzamosan a keletkezett hulladék mennyisége is növekedett.

2020-ban ugyanis az Eurostat adatai alapján minden az Európai Unióban élő ember 43,6 kilónyi műanyag szemetet termelt, amiből mindössze 13,0 kiló került újrahasznosításra. Ráadásul 2010 és 2020 között drasztikusan nőtt az egy lakosra jutó műanyag szemét mennyisége: a vizsgált tíz éves időszakban 23 százalékkal több szemetet termeltünk átlagosan, ami azt jelenti, hogy 6,5 kilóval több lett az egy főre jutó műanyag hulladék.

Persze mindezek mellett folyamatosan emelkedett – ahogyan fent is írtuk – az újrahasznosított műanyag mennyisége, azonban koránt sem annyival, amennyivel a termelt hulladék. Ugyanis bár 32 százalékkal több műanyag szemét került 2020-ban, mint tíz évvel korábban, de ez is mindössze 3,2 kilogrammnyi növekedést jelent lakosonként. Ami kicsit kevesebb, mint feleannyi, mint amennyivel több műanyag szemetet termelünk fejenként az unióban: a javulás ellenére is 3,4 kilóval nőtt az újra nem hasznosított műanyag mennyisége.

2020-ban léptek érvénybe az új, szigorúbb újrahasznosításra vonatkozóan az egész unióban. Ezek közé tartozik többek között az újrahasznosítás számolásának egységesítése, illetve a csomaglóanyagok azóta jóval szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie (ennek okán tűntek el 2021 elején a műanyag szívószálak és evőeszközök is például). Emiatt lehet az, hogy láthatunk egy ideiglenes, 3 százalékos csökkenést.

Ennyi műanyagot hasznosítunk újra országonként

Hollandia, Litvánia, Szlovákia, Spanyolország, Bulgária és Ciprus áll a műanyag hulladék újrahasznosításának élén jelenleg az unióban: mindegyik ország a keletkezett szemét több mint felét újrahasznosítja. Ezzel szemben Máltán, Franciaországban, Dániában, Magyarországon, Írországban, Romániában, Lengyelországban és Ausztriában a keletkezett műanyag kevesebb mint egyharmadát dolgozzák fel sikeresen, ami jóval az EU-s átlag alatt van.

2019-ben ugyanis az unióban keletkezett műanyag szemét 40,6 százalékát sikerült újrahasznosítani, míg két évvel ezelőtt, a koronavírus évében mindössze a 37,7 százalékát. A legjobb átlagot Hollandia érte el, akik 57,2 százalékát sikeresen feldolgozták a keletkezett műanyag szemétnek (ez az adat 2019-es, miután nem rendelkezünk pontos adatokkal 2020-ra vonatkozóan.

A második helyen Szlovákia áll, ahol 2019-ben a műanyag szemét 52,8 százalékát, míg egy évvel később az 56,3 százalékát sikerült feldolgozni. Őket követi Litvánia (69,6 százalék 2019-ben és 56,3 százalék 2020-ban), majd Bulgária (50,6 százalék) és végül az ötödik helyen Ciprus (50,5 százalék).

A lista végén viszont már kevésbé rózsás a helyzet: hazánk hátulról a negyedik helyre került, nem sokkal Ausztriától lemaradva. Míg itthon 2019-ben a 33 százalékát sikerült újrahasznosítani a műanyag hulladéknak, addig ez az átlag 2020-ra jelentősen leromlott. Két évvel ezelőtt ugyanis mindössze a keletkezett műanyag szemét 25 százalékát sikerült feldolgoznunk, míg az osztrákok 2019-ben 30,8 százalékát hasznosították újra a keletkezett műanyagnak, addig 2020-ban 25,3 százalékot.

Utánunk jön a sorban Dánia, ahol bár 2019-ben 37,4 százalékát sikerült feldolgozni, de egy évvel később ez a szám már csak 22,9 százalék volt. Őket követi Franciaország (26,9 százalék 2019-ben és 21,4 százalék egy évre rá). A legrosszabbul pedig Málta teljesített: 15,4 százalék 2019-ben és 10,2 százalék 2020-ban. Amivel az országnak a megtermelt műanyag hulladékának a negyedét se sikerült újrahasznosítania.

Jön a megoldás?

Szeptemberben jelentette be Palkovics László technológiai és innovációs miniszter, hogy 2024 januárjától jöhetnek hazánkban is a kötelezően visszaváltható palackok (többek között már Horvátországban is bevezették ezt a rendszert, így lehet többek között, hogy jöval előttünk végeztek a listán).

A petíciót még a Greenpeace júliusban adta át a miniszternek, amin 55 ezren kérték, hogy az eldobható PET-palackok visszaválthatóak legyenek. A rendszer 2024 január 1-jén fog hatályba lépni. Ezzel a lépéssel pedig, ha a begyűjtött palackokat és alumínium dobozokat újra felhasználják, akkor az italcsomagolások 70 százaléka újratölthetővé válik majd 2026-ra.

Ez pedig nem egy újkeletű ötlet: Balogh Levente, a szentkirályi Magyarország Kft. elnök-tulajdonosa még korábban elmondta lapunknak, hogy már egy ideje folyik az egyeztetés a PET-palackok magyarországi bevezetéséről, amit egyik tagország se kerülhet ki. Azonban még sok problémámát kell elhárítani, mielőtt ez bevezetésre kerül:

Az már egyértelműen kiderült, hogy az ötletgazdák sokkal egyszerűbbnek gondolták a betétdíjas palackok bevezetését, mint amit a valóság tükröz. A megvalósíthatóság elég bonyolult a részletek miatt, nem annyi az egész, hogy kijelölnek gyűjtőpontokat. Kell valaki, aki a rendszert üzemelteti, visszagyűjti, és a többi. De az is nehézség például, hogy ha egy hulladékszállító autó viszi be a PET-palackokat, csomagolóanyagokat a hulladékfeldolgozóba, azokat a szabályok szerint már nem lehet élelmiszercsomagolásként újra felhasználni

- mondta el az üzletember, aki kiemelte, hogy először meg kell olfani a begyűjtési és beszállítási csatornát, illetve az újrahasznosítást is. Ez pedig egy többszereplős történet, de elmondása szerint ők, mint a gyártói oldal egyértelműen a betétdíjas rendszer mellett vannak.