Európai szégyenpadon Magyarország: ennyivel drágult meg a lakhatás, ezt nem lehet tovább tartani

A rekordméretű infláció immár korábban szinte elképzelhetetlen terhet ró a magyar családokra. A KSH tegnap közölt adataiból kiderült, hogy az árak 20,1 százalékkal drágultak meg az előző hónaphoz képest, ebből pedig csak az élelmiszerek 35 százalékkal, az energiaárak pedig - leginkább a rezsiemelésnek köszönhetően - immár 60% feletti drágulást szenvedtek el.

A gazdasági krízis természetesen nem kímélte a lakásárakat sem: az Eurostat frissen közölt adataiból kitűnik, hogy míg 2015-ig hellyel-közzel elfogadható volt a drágulás, addig több mint 10 éves időtávon Magyarország már az egyik leggyorsabban dráguló országok közé rakétázott, ami a lakásárakat és a bérleti díjakat jelenti. Megnéztük a számokat közelebből, és be is mutatjuk őket.

Magyarország a legdurvább növekedők között

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a lakásárak átlagosan 48, a bérleti díjak pedig 18 százalékkal lettek magasabbak 2010 óta a kontinensen. Az oldal negyedéves bontásokban közölte az árakat ettől az évtől, ebből pedig kitűnik, hogy a lakásárak a legtöbb uniós országban bizony jócskán megszaladtak.

Az adatokból megtudjuk, hogy a lakásárak 2010-hez képest szinte minden európai országban meredek emelkedésben vannak.Magyarország ráadásul különösen rosszul szerepel, egészen pontosan, az elmúlt 12 évben

Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben a lakásárak, pontosan átlagosan 168 százalékkal.

Az adatokból látjuk azt is, hogy ebben az időszakban az EU 24 tagállamában nőttek a lakásárak, háromban pedig csökkentek. Több mint kétszeresére nőttek Észtországban (+196%), Luxemburgban (+135%), Lettországban (+131%), Litvániában és Csehországban (mindkettő +130%), valamint Ausztriában (+121%). Csökkenést figyeltek viszont meg Görögországban (-23%), Olaszországban (-8%) és Cipruson (-6%) is.

A CSOK durrantotta be az árakat

De mi lehet ennek a magyarázata? Legelőször is fontos megjegyezni, hogy a mért időszaknak majdnem a kellős közepén, 2015 nyarán vezette be hazánk a családi otthonteremtési kedvezményt (rövid és közismert nevén a CSOK-ot), amely jelentősen megdobta a lakásárakat, és mivel még a távolban sem látszik a kifutása, várható, hogy a magyarok továbbra is jelentős értékben veszik majd fel minden évben.

Ez olyan kínálati piacot eredményezett, ahol egy olcsó lakáshoz már nemigen lehet hozzájutni, ráadásul a CSOK esetén rengeteg szabálynak is meg kell felelni - előírják például, hogy legalább 50 négyzetméteres lakásra költhetjük, ami már eleve nem feltételez olcsóságot.

És mi a helyzet az albérlettel?

Ha nem saját, hanem bérelt lakásban élünk, akkor magunk is tapasztalhatjuk, hogy a bérleti díjak is évről évre magasabbak az előző években mérteknél. Ha ránézünk a KSH-adatokból összerakott táblázatra, akkor azt látjuk, hogy a 2015-ös mediánhoz képest már 46 százalékos a drágulás az országos átlagot nézve.

Ha 2022 második negyedévét 2010-hez hasonlítjuk a bérleti díjak tekintetében, az EU 25 tagállamában nőttek az árak, kettőben csökkentek, a legnagyobb mértékben Észtországban (+214%), Litvániában (+139%) és Írországban (+82%) nőttek, csökkenést pedig Görögországban (-24%) és Cipruson (-0,2%) regisztráltak. Vagyis ezzel az aránnyal messzire előzzük Európa átlagát, ahol ez az érték 18 százalékos.

Súlyos gondot jelenthet tehát a külföldön továbbtanulni, vagy akár lakni és dolgozni szándékozó magyaroknak, hogy Európában sincs kolbászból a kerítés- és ott az elbérletárak eleve súlyosabbak, mint itthon bármikor is voltak. A legnépszerűbb célországok évek óta Dánia, az Egyesült Királyság és Hollandia, de a Brexit ezen nagyban változtatott: míg 2020-ban 1100-an jelentkeztek brit egyetemekre, addig idén  már csak 315-en.

Ennek oka, hogy a 2021/2022-es tanévtől nemzetközi tandíjakat kell fizetni az Egyesült Királyságban tanulókak, ráadásul nincs diákhitel és tanulói vízum kell azoknak, akik itt szeretnék folytatni felsőoktatási tanulmányaikat. Mindhárom országban minimum a tízszerese a bérleti díja a magyar szintnek, és mint most is láthattuk, ez a drágulás megállíthatatlannak tűnik.