Így keresheted rommá magad egy 20-30 milliós minigarzonnal: ez most a legjobb befektetés?

Az elmúlt hónapokban mindenki döbbenten figyelte, ahogyan hétről hétre emelkednek az árak: több élelmiszer esetében is 50 százalékos drágulást tapasztalhattunk, és egyik percről a másikra százezrek rezsiszámlája ugrott az egekbe. Az ilyen időkben pedig érdemes hosszútávú befektetéseken gondolkodni, főként, ha van megtakarításunk.

Az egyik legjobb és legértékállóbb megoldás pedig az, ha ingatlanba fektetünk. Ehhez persze szükségünk van  indulótőkére, azonban, ha szemfülesek vagyunk már akár 20-30 millió forintért is találhatunk Budapest belvárosában lakást magunknak. Ezek a lakások természetesen aprócskák, a nagyobbak is 20-25 négyzetméteresek maximálisan, amit nehéz, vagy nem is éri meg hosszútávon kiadni. Egy ekkora lakásért ugyanis a pesti albérletpiacon 80-120 ezer forint körüli összeget lehet elkérni havonta. Tehát évente jó esteben 1 millió 400 ezer forintot tudunk rajta keresni. Ezzel pedig a befektetésünk több mint 15 év alatt térülne meg.

Ha viszont ráfektetünk egy kis energiát a keresgélésre és okosan használjuk a lakást nem csak hogy pár éven belül megtérülhet a befektetésünk, de akár meg is sokszorozhatjuk azt.

Na de mégis hogyan?

Ahogy már fentebb is írtuk egy aprócska 15-20 négyzetméteres lakást nem éri meg kiadni hosszútávon, azonban egy kis ügyességgel remek rövid távra kiadható lakást csinálhatunk belőle.

Lakást vennél? Nézz körül a Pénzcentrum kalkulátorában!

A Pénzcentrum keresései alapján jelenleg a Dob utcában – ami Budapest egyik központi helye – körülbelül 28 millió forintért tudunk megvenni egy 20 négyzetméteres lakást, amihez tartozik egy 9 négyzetméteres galéria is.

Ezt a lakást – ideális esetben – havi 120 ezer forintért tudjuk kiadni, amivel évi 1 millió 440 ezer forintot tudunk keresni tisztán, nem számolva a károkat, amit egy állandó lakó okoz.

Azonban, ha ugyanezt a lakást például az Airbnb-n keresztül adjuk ki, körülbelül napi 20 ezer forintot kérhetünk érte: a VII. kerületben átlagosan a lakásokért éjszakánként, két főre esetében 13 ezer és 80 ezer forint között adják, mérettől és felszereltségtől függően. Ez pedig szinte biztos bevétel, ahogyan Csorba Dániel is mondja a TikTok videójában:

Ahogyan a szakértő is mondja a videóban egy átlagos, rövidtávon kiadott lakás körülbelül évi 80 százalékos foglaltsággal üzemel átlagosan a statisztikák alapján, tehát évi 300 napban megszállnak benne. Ebben az esetben 6 millió forint a bevételünk, ha viszont egy rosszabb átlaggal üzemelünk, mondjuk a telítettség mindössze 50 százalékos (tehát évi 182 napban van lefoglalva a szállásunk), akkor is egy évben 3 millió forint a bevételünk.

A bevételnek körülbelül a fele az, ami a zsebünkben landol, hiszen a fenti összegből még levonja az Airbnb a jutalékát, van takarítási és rezsi díj, illetve adót is kell fizetnünk a tevékenység után, illetve be kell szereznünk a szükséges engedélyeket a kezdetek kezdetén. Viszont így is évi 8-10 százalékos hozammal tudjuk üzemeltetni a példában szereplő Airbnb lakásunkat a belvárosban.

A KSH adatai szerint 2011 és 2021 között (a tavalyi adatokat még nem hozták nyilvánosságra) 293 százalékos volt nőtt az ingatlanok négyzetméterára: 2011-ben átlagosan 343 ezer forintba került a fővárosban lévő ingatlanok négyzetméter ára, míg 2021-ban ez az ár már 925 ezer forint volt.

Tehát, ha az átlag négyzetméterárral számolunk, akkor egy ekkora lakás körülbelül 6 millió forintba került 10 évvel ezelőtt. Ennek alapján pedig aki időben lépett, annak mostanra (ha sikerült az évben 80 százalékos foglalással üzemelnie) 30 millió forint volt a bevétele, azaz 2 év leforgása alatt már bevételt tudott termelni. Ha pedig az inflációt és a 32,1 százalékos kumulált inflációt is beleszámítjuk, akkor egy 10 éves idóintervallum alatt 272-292 százalékot hozhat a befektetésünk papíron.

Rengetegen keresik a minilakásokat

Sokan felismerték, hogy mekkora lehetőség van egy-egy jó áron megcsípett, belvárosi minilakásnak. Persze, a legtöbben nem maguknak veszik lakhatásra.

Tapasztalataink alapján a minilakásokra irányuló vásárlások elsődleges oka a befektetés, de olyanok is vannak – jellemzően egyedül élő fiatalok –, akik első lakásként választják ezen típusú ingatlanokat. A kis méretű lakások ideális választás lehet lakáskiadás szempontjából is, hiszen a diákok és a – pandémia okozta lezárást követően visszatérő – turisták körében is népszerűek

- magyarázta korábban Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. A szakember arról is beszélt, hogy ugyan kecsegtető lehet egy-egy ajánlat, de nagyon könnyen be lehet fürödni, ha valaki nem elég körültekintő.

A tárolóból vagy garázsból átalakított lakásoknál mindig ellenőrizni kell, hogy a tulajdoni lapon át lett-e vezetve a lakásfunkció, hiszen ez a későbbi értékesítésnél és a jelenlegi finanszírozásánál is fontos szempont lehet. A nagyobb lakások felosztásából kialakított minigarzonoknál szintén érdemes megvizsgálni a jogi viszonyokat, például adott-e a társasház engedélyt a szétválasztásra, a tulajdoni lapon átvezették-e a változásokat, és önálló mérőkkel rendelkezik-e a lakás

- sorolta Benedikt Károly, aki szerint összességében elmondható, hogy fajlagosan drágábbak a kis alapterületű ingatlanok. Mivel Budapesten jellemzően használt téglalakásokról van szó, ezért a cég elemzése szerint átlagosan 800-900 ezer forintos négyzetméterárakkal érdemes kalkulálni, de nem meglepő az sem, ha felkúszik 1 millió forint fölé az egységár.