Rezsiemelés: erről a legtöbb magyar háztulaj megfeledkezett, súlyos csekk jöhet elszámoláskor

A fűtési szezon vészesen közeledik, ami annak tudatában, hogy csak egy bizonyos átlagfogyasztásig kaphatjuk csökkentett áron az energiát percről percre félelmetesebbnek tűnik. Annak már utánajártunk előző cikkünkben, hogy egy kazáncserére sokszor akár félévet is várnunk kell, de nem ejtettünk szót az éves ellenőrzésekről. Pedig koránt sem lenne szabad elhanyagolnunk a fűtési rendszerünk éves karbantartását, hiszen nem csak a készülékünk életét hosszabbíthatja meg akár évekkel, hanem egy megfelelően kalibrált kazánnal tízezreket is spórolhatunk évente.

Szerencsére a javítási munkák esetében nem kell annyit várni, mint egy teljes készülékcserénél, de ebben az esetben is érdemes előre gondolkozni: ahogyan közeledünk a tél felé ugyanis egyre hosszabbak lesznek itt is a várólisták.

A cserét szerelők csinálják, akik a kivitelezést csinálják, míg a karbantartást a szervízesek, akik magával a gázkészülékekkel foglalkoznak. Én azt látom, hogy a karbantartás esetében nem dolgoznak a szakemberek hosszabb kiszállási idővel, mint korábban, azonban a kivitelezés esetében be van táblázva mindenki

– mondta el lapunknak Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének (MGVE) az elnöke.

Mennyit kell várnunk egy szakemberre?

Egy karbantartás esetében kis százalékban van szükség alapanyagra, hiszen elviekben nem cserélünk semmit, a célunk csupán a készülék kitisztítása. Így nincs olyan mértékű anyagfelhasználás, mint egy javításnál vagy készülékcserénél. Azonban ennek ellenére is van, hogy heteket kell várnunk egy szakira, hiszen a szektor alapvetően emberhiánnyal küszködik: sokan ugyanis nyugdíjba mentek, így kiöregedett a szakma, ezért komoly leterheltséggel kell számolnunk. Ráadásul tavalyhoz képest megnövekedett az üzembehelyezések száma és a régi készülékeknek az életbentartása is. Versits Tamás szerint ezért lehetséges, hogy akár 2-3 hetet is várnunk kell egy időpontra, hiszen le vannak terhelve a szervizesek.

De egy tervezhető, előre meghatározott karbantartás esetén, ha előre megtervezzük az időpontot (hangsúlyozom olyan esetben, ami nem igényel alkatrészcserét csak a munkadíjat fizetjük meg) lehet h 2-3 hét múlva kapok időpontot, de az fix. A javítás esetén most még nem tudjuk megmondani, hogy mennyit kell várni. Ezt csak a fűtési szezon kezdetén lehet megmondani, amikor látjuk, hogy valami meghibásodás történt

– húzta alá a szakértő. A munkálatokat viszont nem érdemes elnapolni, megpróbálni spórolni rajta: egy rossz kazánnal ugyanis könnyedén át tudjuk lépni a bűvös átlagfogyasztást és fizethetünk vagyonokat a gázért.

Nem éri meg spórolni a karbantartáson

Ahogyan az autót is elvisszük éves olajcserére, úgy a kazánt is érdemes minden fűtési szezon előtt átnézetni, hogy minden a megfelelően működik-e. Ennek oka egyszerű: a készülékekben, amiket folyamatosan használunk, mozgó-kopó alkatrészek vannak, bele tud menni a kosz stb. Tehát az, hogy minden évben kitakaríttatjuk megóvjuk az élettartamát.

Ez összességében egy állapotmegóvás, technikai karbantartás ahhoz, hogy amikor gyújtunk – azaz szeretnénk, hogy a készülékünk hőt adjon le – problémamentesen tudja szolgálni a felhasználót azon igényeiben, hogy fűtés és használati melegvíz legyen. Ez ilyen egyszerű. Csak mivel ez általában a pincében van, el van dugva a nyár pedig hosszú volt könnyedén megfeledkezünk róla. Pedig ezt is csak a határidőnaplóba kell beleírni. Van egy elvárt élettartama, ahhoz pedig, hogy ezalatt azt a minőséget tudja hozni, amiért legyártották muszáj karbantartani és ápolni

– mondta el lapunk megkeresésére az MGVE elnöke. A karbantartás pedig elengedhetetlen, ahogyan Versits Tamás is többször hangsúlyozta, hiszen ezzel helyezzük a készülékünket egy olyan potenciálra, hogy optimálisan égesse el az energiamennyiséget, amiért fizetni fogunk.

Ha rossz a hatásfok, akkor több gázt fog fogyasztani ugyanahhoz a hőmérséklethez. Ez logikus. Ahhoz pedig, hogy egy jól működő egységünk legyen szükséges, hogy odafigyeljünk. Ha nincs egy óraprogrammal ellátott termosztátunk vagy szabályzó egységünk, akkor tegyük meg, hogy lecsavarjuk. Hazamenni egy picit hűvösebb lakásba és feltekerni a fűtést az költségben mutatkozni fog, azonban konfortérzetben nem fog mutatkozni, hiszen 20 percről beszélünk

– mesélte a szakértő, aki szerint azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a spórolási lehetőség nem minden esetben válik be.

Sugárzó fűtés, mint mondjuk padlófűtés esetében ennek a hatásmechanizmusa egészen másként néz ki. Ebben az esetben csak egy hosszabb elmenetel esetén érdemes ilyen szakaszos fűtést beállítani, különben semmi értelme sincs. Ilyen esetben egy tömeget, több kiló vagy esetenként több tonna betont, vagy valamilyen olyan szilárd anyagot, egy födémet fűtünk át egy ilyen padlófűtés, ami egy bár nehezen hűl ki, de ugyanilyen nehezen melegszik is át

– figyelmeztetett Versits Tamás. Ennek ellenére, hogy ha elmegyünk otthonról, teljesen nyugodtan csökkentsük 3-4 fokkal, vagy akár többel is a lakásban a hőmérsékletet, ez ugyanis jelentősen csökkentheti a fogyasztásunkat a szakértő szerint:

Egy fok 6 százalék energiamegtakarítást jelent egy hagyományos fűtési rendszerű és hőszigetelésű háznál. Ez egy új, energetikailag korszerű háznál nem elérhető. Ezt csak egy régi, energiafaló épületnél lehet megvalósítani. Sajnos, miután minden ház más nem lehet egy általános szabályt mondani, hanem az adott épület, fűtési rendszer, kazán alapján lehet csak megmondani pontosan, hogy mekkora energiamegtakarítás érhető el és hogyan.

Ezen felül fontos még, hogy odafigyeljünk a szellőztetésre is, ugyanis koránt sem mindegy, hogy 10 perc alatt gyorsan átlevegőztetjük a lakást, vagy egy órán keresztül résnyire nyitott ablakok mellett fűtjük az utcát. Persze, a szellőztetés fontos még a téli időszakban is, de ilyenkor mindig tekerjük le a fűtést, és nyissuk ki az ablakokat teljesen, hogy a lehető leggyorsabban kicserélődjön a levegő. Emellett érdemes még odafigyelni arra is, hogy alváshoz is letekerjük kicsit a termosztátot, hiszen 18-20 fokban még bőven lehet aludni, viszont a pénztárcánkon látszódni fog a különbség.

De mennyi az annyi?

Egy karbantartás szerencsére jóval kisebb kiadást jelent, mint egy kazáncsere (ami akár 1 millió forint felé is felkúszhat egy szempillantás alatt): van egy 7-10 ezer forintos kiszállási költség, azonban koránt sem mindegy a készülék fajtája, típusa és tudása. Hiszen minél elhanyagoltabb egy készülék, annál magasabbra rúgnak majd a javítási, cserélési költségek.

15 ezer forinttól 30 ezer forintig tart körülbelül az a sáv, amibe a karbantartások kerülnek egy családi ház esetében. De ezek az árak nőhetnek is akár az esetleges javítások, vagy akár a készülék állapota, kora miatt

– mondta a szakértő korábban lapunknak. Kiemelte, hogy ha ha jó munkát akar az ember, akkor csak és kizárólag megfelelő minősítésű, szakképesített szerelővel tudja ezeket megcsináltatni. Másképp ugyanis nem él a garancia (szavatosság) a készülékre. Úgyhogy a szakértő egyértelműen figyelmezteti a lakosságot, hogy egy több százezer forintos gépet nem éri meg valamilyen buhera keretében szereltetni, mert akkor könnyen ugorhat a hároméves jótállás.

Mondd el, hogy élsz!

Régóta nem volt olyan magas az infláció Magyarországon, mint 2022. augusztusában: 2021 azonos időszakához képest ugyanis az árak átlagosan több mint 15,6 százalékkal voltak magasabbak. Nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné a saját bőrén a rohanó infláció okozta hatásokat. Mostani kérdőívünkben a magyar háztartások anyagi helyzetéről szeretnénk képet kapni, mennyire viselte meg őket a gyorsuló infláció, az energiaárak emelkedése, és hogy hatnak ezek a megtakarításaikra. Köszönjük, ha segítesz a kitöltéssel.