Mindenkire szükség van, hogy sikerüljön Magyarország portréja (x)

A legtöbbünknek azt gondolom, csak homályos elképzelésünk van a népszámlálásról, pedig igazán nagyarányú adatgyűjtésről van szó. Mi is tulajdonképpen egy ilyen felmérés?

A népszámlálás idehaza a legnagyobb, egyben legjelentősebb, tízévente ismétlődő, statisztikai célú adatgyűjtés, amelynek során minden személyt és minden lakást felmérünk és összeírunk.

Szóval mindez nem csupán népesség-, hanem lakásösszeírást is jelent.

Az egész országban egy időben, azonos tartalommal, egységes, a nemzetközi és az uniós gyakorlattal harmonizáló módszertani alapon hajtják végre a népszámlálók, szóval könnyű belátni, hogy ez nem kis munka.

Mire kíváncsi ilyen esetekben a KSH?

Nagyon fontos adatgyűjtésről van szó, hiszen a végén kialakul egy olyan kép Magyarországról, amelyet másképp nem tudnánk felrajzolni. A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk az ország népességének nagyságáról és demográfiai jellemzőiről, de az egészségi állapotáról, iskolázottságáról és foglalkoztatottságáról is.

Fontos összeírás ez a népesség nemzetiségi és vallási összetételéről, valamint élet- és lakáskörülményeiről is.

Az első hazai népszámlálásra 1869-ben került sor, azóta a gyűjtött adatok témakörei csak kismértékben változtak, hiszen fontos, hogy a népszámlálás adatai hosszú távon is összehasonlíthatók legyenek, mivel ez teszi lehetővé a társadalmi változások, trendek megfigyelését, lehetőség szerinti előrejelzését. Ami újdonság idén, az az, hogy rákérdezünk a digitális jártasságra, az energiahatékonyságra is.

Mi a célja egy ilyen országos adatgyűjtésnek? Milyen közvetlen haszna van a felmérésnek?

A népszámlálásból kinyert adatok mindannyiunk mindennapjait, jövőjét befolyásoló társadalmi és gazdasági döntések, helyi fejlesztések alapjául szolgálnak majd.

Számos ponton hasznosulnak majd a gyűjtött adatok, például fontos információval szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, nélkülözhetetlenek a lakáskörülményekkel és az energiahatékonysággal kapcsolatos döntések előkészítéséhez. Ezen felül teljes képet adnak az egyes társadalmi csoportokról, például a fogyatékossággal élőkről, a nemzetiségi és a vallási közösségekről. Konkrét mikrogazdasági hasznuk is van, hiszen  segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban tervezhetik például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését.

Ráadásul tudományos kutatások, elemzések alapjául is szolgálnak, közvetve segítve társadalmi önismeretünk fejlődését. Nem jelentéktelen az sem, hogy ezzel a világnak is egy képet adunk magunkról, hiszen más országok, nemzetközi szervezetek is hasznosítják az eredményeket, vagyis ezzel mintegy bemutatkozunk a világnak is. Éppen ezért fontos, közös ügyről van szó, amelyet a törvény is kötelezőnek ír elő.

Mi kell ahhoz, hogy az adatgyűjtés tényleg sikeres legyen?

Nagyon komoly szakmai előkészítés és szervezés előzi meg a népszámlálást, csaknem 28 ezer számlálóbiztos vesz majd részt az adatgyűjtés számlálóbiztosi szakaszában, akik mindannyian alapos és gondos felkészítés után látják el feladataikat.

A KSH által összeállított korszerű e-learning tananyag elsajátítását sikeres online vizsgával kell igazolniuk, munkájukért pedig díjazást kapnak. A települések jegyzői és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai gondoskodnak az adatgyűjtés végrehajtásáról, ám mindenképpen számítunk a lakosságra, Magyarország minden polgárára is. A népszámlálás a társadalmi felelősségvállalás egyik jellemző példája, a hazai lakosság közösségi erejének és összetartozásának erőpróbája. A válaszadással a népesség megmutatja, hogy képes felelősen együttműködni egy közös cél érdekében, hiszen a megfelelő, valós összképet csak akkor tudjuk jól felrajzolni, ha mindenki együttműködik, ha mindenki kitölti a kérdőívet.

Ezt fejezi ki az idei népszámlálás mottója is: „Feleljünk, egymásért!”

Kire vonatkozik a népszámlálás? Kiket fognak megkérdezni?

Kérdőívet kell kitölteni minden magyar állampolgárról, aki a népszámlálás kezdő időpontjában, vagyis 2022. október 1-jén Magyarországon él, valamint azokról a magyar állampolgárokról is, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, és a külföldi állampolgárokról, ha legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak.

Ez csaknem tízmillió embert jelent. Életszerű, hogy ezt a rengeteg kérdőívet ki lehet tölteni úgy, hogy közben az ország működik és a polgárok tanulni, dolgozni járnak minden nap? Mikor lesz erre idő?

Tisztában vagyunk azzal, hogy mindenki elfoglalt, mindenkit leköt a munkájával és a családjával járó feladatok sora, ám a Központi Statisztikai Hivatal tízévente fél órát kér mindenkitől, hiszen nagyjából ennyi ideig tart nagyjából egy két-három fős „átlagos” háztartásnak kitölteni egy lakás- és annyi személyi kérdőívet, ahányan a lakásban életvitelszerűen élnek.

Persze a mai világban már nagyon komoly segítéget nyújt a technológia is, amely kedvez az elfoglalt embereknek. Október 1. és 16. között önállóan, online is ki lehet tölteni a kérdőíveket.

Kétségkívül sokak számára ez a legkényelmesebb és legegyszerűbb módja a népszámlálásban való részvételnek, hiszen egyszerű, bármikor elvégezhető, amikor idő van rá, és biztonságos adatfelvételről van szó. Biztos vagyok benne, hogy mindazok, akik rutinosan használják az internetet, ezt a kézenfekvő megoldást fogják választani.

Akik ezt október 16-ig nem teszik meg, azokat október 17. és november 20. között számlálóbiztosok keresik fel személyesen. Ebben az időszakban már csak a számlálóbiztos segítségével válaszolhatjuk meg a népszámlálási kérdéseket, amelyeket a számlálóbiztosok személyes interjú keretében tesznek fel, a válaszokat pedig tableten rögzítik. Ha még ekkor sem jön létre az adatfelvétel, akkor november 21. és 28. között a település jegyzőjénél tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik november 20-ig ezt nem tették meg.

A kitöltéshez a válaszadók segítséget kaphatnak a népszámlálás honlapján, valamint az ügyfélszolgálat ingyenesen hívható zöld számán és e-mail címén is. Természetesen a kérdezőbiztosok a helyszíni adatfelvétel során is segítenek a kérdések megválaszolásában.

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan fogják az online kitöltést választani. Ehhez mit kell tudni? Például hogyan lehet belépni a rendszerbe?

A KSH minden magyarországi lakcímre postai felkérőlevelet küld szeptember utolsó napjaiban. Annak érdekében, hogy a felkérőlevelek minden háztartásba eljussanak, mindenkit arra kérünk, hogy még a népszámlálás előtt gondoskodjanak arról, hogy a házuk falán vagy a kerítésen látható legyen a házszám. Ezzel nagymértékben megkönnyítik a felkérőleveleket kézbesítők munkáját.

A felkérőlevélben a népszámlálásról szóló hasznos információk mellett egy 12 jegyű belépési kód is található, ennek segítségével tudja minden háztartás önállóan, interneten kitölteni a kérdőívet a népszámlálás honlapján keresztül.

Érdekesség, hogy ez lesz az első olyan népszámlálás, amelynek végrehajtása teljesen elektronikusan történik. Az online kitöltési szakaszt követően már a számlálóbiztosok sem papír kérdőíven, hanem tableten rögzítik majd a kapott válaszokat. Ez adatvédelmi szempontból is jelentős előrelépés, hiszen amint lezárnak egy kérdőívet, az adatok rögtön a KSH erre a célra létrehozott fokozott biztonságú szerverére kerülnek. Az elektronikus adatgyűjtés meggyorsítja az adatok feldolgozását is. Az első eredmények már 2023 tavaszán elérhetőek lesznek, a részletes adatok publikálása 2023 őszén várható.

Napjainkban egyre komolyabb elvárás az adatvédelem kérdése, ám a népszámlálás kérdései sok esetben kifejezetten érzékeny viszonyokra vonatkoznak. Hogyan lehet szavatolni, hogy senkit se érjen hátrány később a válaszai miatt?

Mindenképp le kell szögezni, hogy az egészségi állapotra, esetleges fogyatékosságra, valamint a nemzetiségi hovatartozásra, az anyanyelvre és a családi, baráti körben használt nyelvre, illetve a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdések megválaszolása önkéntes alapon történik.

Fontos ugyanakkor, hogy ebben is teljes képet kapjunk, hiszen ezáltal láthatóvá válnak a vallási, nemzetiségi és fogyatékkal élő csoportok is. Mindez alapot ad a megfelelő egyházpolitika, nemzetiségeket érintő döntések és egészségügyi programok kialakítására is. Ezen kérdések kialakításánál egyébként szorosan együttműködtünk az egyházi, nemzetiségi, valamint a fogyatékkal élőket képviselő szervezettekkel is. Ezen a ponton érdemes hangsúlyozni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a hazai és az európai uniós adatvédelmi és statisztikai jogszabályok rendelkezéseinek betartásával védi. Az adatokat csak statisztikai célból, és minden esetben anonim módon, összesített formában hozzuk nyilvánosságra. (x)