Mi történik itt? Ezeken a helyeken gyakorlatilag tilos lenne dolgoztatni a magyarokat 18 Celsius fokban

Kemény tél elé néznek idén a magyarok, amit mi sem mutat jobban, hogy már a magyar kormány is keményen behúzta a kéziféket. Gulyás Gergely miniszter ugyanis szeptember 8-án bejelentette, az állami intézményeket arra kötelezik, csökkentsék az energiafogyasztásuk 25 százalékkal. A takarékoskodás azt is jelenti, hogy az állami intézményekben nem lehet majd magasabb a hőmérséklet 18 (!) foknál. Ez alól kivételt csak a kórházak és szociális intézmények élveznek.

De vajon mire elég 18 fok? Alapvetően nem gyilkosan alacsony ez a hőmérséklet, de azért vannak vele problémák. Főleg bizonyos munkakörökben. A nemzetközi Okleveles Épületgépészeti Mérnöki Intézet (CIoBSE) szakemberei szerint például a következő hőmérséklet-felosztást javasolják különböző munkakörökben:

• nehéz fizikai munka (például gyárakban): 13 Celsius fok
• könnyű fizikai munkavégzés: 16 Celsius fok
• kórházi osztályokon és üzletekben: 18 Celsius fok
• irodákban: 20 Celsius fok

A felosztásban látható, hogy bőven akadnak olyan munkakörök, ahol a még megfelelőnek mondott, munkavégzésre alkalmas hőmérséklet simán beeshet 18 Celsius fok alá. A probléma csak az, hogy pontosan az irodákban, ülő munkát végző embereknek ezt inkább magasabb, 20 Celsius fokban állapították meg.

A hazai intézmények irodistáinak tehát az ajánlottnál legalább két fokkal kevesebbel kell beérniük idén télen az állami szabályozás kapcsán.

Ez azért problémás, mert az olyan munkavégzés, ami egy helyben történik, sokkal kellemetlenebb lehet rövid időn belül ilyen hőmérsékleten, hiszen a mozgás hiánya miatt, hamarabb érzi az ember, hogy fázik. Öröm lehet az ürömben sokak számára, hogy a tartósan, kevés mozgással eltöltött idő igazából 14 Celsius foknál válik egészségügyileg is károssá. Ekkora hőmérsékleten ugyanis az ember már elkezdi tapasztalni a kihűlés jeleit.

Ettől tehát a 18 Celsius fok azért messzebb van. Illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy a szakértők egybehangzó véleménye az, hogy míg a meleg ellen nem nagyon van hogy védekezni (a klímán kívül, de az is rendkívül energiaigényes megoldás), addig a hideg ellen van egy kézen fekvő megoldás: rendesen fel kell öltözni. Ülő munka esetén azonban tartósan 20 fok alatti hőmérsékletre már biztosan kell hosszú nadrág, póló, arra pedig pulóver, illetve a fázós lábúaknak minimum egy igen vastag zokni a cipő alatt. Így beöltözve azonban egy 8-9 órás ülő munkavégzés nem túl komfortos, úgyhogy aki erre kényszerül, annak biztosan kényelmetlenebbek lesznek a napjai annál, mint amiket eddig tapasztalt a munkahelyén.

Az irodai hőmérsékleti problémákat az is jól mutatja, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezetője, Boros Péterné a hvg-nek úgy fogalmazott: „ez az intézkedés szabályt sért, mert ülőmunka esetén fél méter magasan 20–22 fokot kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy ez a 18 fok az ülőmunkát, szellemi munkát végzőknek egészségügyi kockázatot jelent”. A hőmérséklet kapcsán a vezető azt is elmondta a lapnak, hogyha lett volna véleményeznie az intézkedést, akkor ő legalább 19 Celsius fokot javasolt volna ülőmunka esetén, ahogy azt egyébként Németországban is tették.

Európa szerte csökkentik a közintézmények hőmérsékletét

A 19 Celsius fok azért is érdekes, mert Dániában is ezt állapították meg a közintézményekre vonatkozóan. De messze nem csak Németországban és Dániában csökkentik az intézmények hőmérsékletét télire. Irországban például 19, Olaszországban pedig kétfokos tűréshatárral 17 Celsius fokban határozták meg a különböző belterek hőmérsékletét. Sőt, Irországban még az irodai dolgozókat is felszólították, húzodjanak összébb, azaz próbáljanak meg kisebb helyen több munkaállomást létesíteni, hogy akár egész emeleteket le tudjanak zárni télire. A magyar kormány közintézményekre vonatkozó szabályozása tehát egyértelműen belesimul az európai takarékossági irányzatba.

Mi a helyzet odahaza – ott jó a 18 Celsius fok?

Sokakban felmerülhet a kérdés, ha az állami intézményekben 18 Celsius fok lesz, akkor odahaza is lehet ennyivel spórolni idén télen? A válasz leginkább az hogy igen, alváshoz például kifejezetten ajánlott akár még a 17 Celsius fok is. Igaz, azért az otthoni optimális hőmérséklet elég sok tényező függvénye lehet. Elsősorban leginkább a lakásban élők kora, egészségügyi állapota a mérvadó.

Jó hír, hogy a WHO 2018-as iránymutatása szerint a minimum 18 Celsius fokos belső hőmérséklet „biztonságos és kiegyensúlyozott beltéri hőmérséklet a lakosság egészségének védelme érdekében a hideg évszakokban”. Ez azt jelenti, hogy 18 Celsius fok alá már nem éri meg menni, de 18 Celsius fokban, megfelelően felöltözve otthon kényelmesen el lehet lenni. Azt azonban a WHO is megjegyzi, hogy az otthoni 18 Celsius foknál magasabb minimumra lehet szükség veszélyeztetett csoportok, például gyermekek, idősek és betegek esetében.

Fontos tehát, hogy az otthoni minimum 18 Celsius fok sem kőbe vésett, a veszélyeztetett csoportoknak érdemesebb ennél fentebb tekerni a termosztátot, nekik az ajánlott minimum beltéri hőmérséklet 20 Celsius fok.

A belső hőmérsékletre vonatkozó építészeti előírások

Lehet, hogy sokan nem tudják, de épületeinkkel szemben szabályozási elvárások is léteznek arra vonatkozóan, hogy milyen belső hőmérséklet legyen bennük a különböző időjárási viszonyok ellenére. A hazai épületekkel szemben például általános elvárás, hogy azokon belül egyenletes, illetve ugyanolyan legyen a belső hőmérséklet minden időjárási viszony között és évszakban.

Éppen ezért épületeinket úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy azok energetikai jellemzői megfeleljenek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben megfogalmazott elvárásoknak. Az előírások pedig kiterjednek az elvárható belső hőmérséklet mértékére is. Ezek természetesen részben az épület kialakításától, tájolásától, szerkezeteitől, részben pedig a használat módjától, a beépített hűtési, fűtési rendszertől is függő tényezők.

A belső hőmérsékletre vonatkozó előírások (tervezési hőmérséklet, beszabályozási tartomány)

Forrás: MSZ EN 15251:2007; Pénzcentrum

Az ajánlások szerint a télen a keletkező hő veszteséget pótolnunk kell fűtéssel, nyáron pedig hűtenünk kell a felmelegedett belső teret. A szabványok pedig egyértelműen meghatározzák a hőmérséklet mértékét. Ahogy azonban ebből a táblázatból is kiderül, a minimális belső hőmérséklet fűtésnél mind irodában, mind huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben 20 Celsius fok. Hiába tehát az egészségügyi ajánlás minimum 18 Celcius fok, annál még az épület szempontjából is javallottabb lehet 2 Celsiukkal fentebb fűteni.

Az ajánlásban ennél is meglepőbb, hogy a fűtési hőtartomány akár 24-25 Celsius fokig is felkúszhat. Sokan valószínűleg inkább ehhez közelebb állították be eddig az otthoni vagy intézményi termosztát. Akik így tettek, azoknak most biztosan nehezebb lesz. Hiszen ha valaki télen 24 Celcius fokban érzi jól magát, annak a 18 Celcius fok egy brutális, 6 fokos zuhanás. Ami teljesen más öltözködést kíván például meg. Illetve azt is érdemes megjegyezni, hogy a 18 Celcius fokos lakásban, irodában, tanteremben, azért a padok, székek hidegek, nyirkos érzetet árasztanak, amiknek a megszokása biztosan nem lesz sétagalopp.

Mindezeken felül érdemes kiemelni azt is, hogy az óvodákban a minimális belső hőmérséklet fűtésnél a táblázat alapján 22 Celsius fok. Ez már 4 fokkal elmaradna a várható 18 Celcius foknál. És ne feledjük, a gyerekek már inkább a veszélyeztetett csoportba tartoznak. A szeptember 8-i Kormányinfón egyébként volt szó az iskolás, oktatási intézményekről, ezek kapcsán azonban fix döntés még nincs.

Mi számít állami intézménynek?

Állami intézménynek számít minden olyan intézmény Magyarországon, ami állami fenntartású. Így például a minisztériumok, kormányhivatalok, kormányablakok, de olyan intézmények is mint a Magyar Posta, a MÁV vagy éppen a Magyar Nemzeti Bank. Ezekben az intézményekben tehát egytől-egyig számítani lehet arra, hogy idén télen a munkavégzéskor tapasztalt hőmérséklet nemigen fogja meghaladni a 18 Celsius fokot. Érdekes kérdés azonban a felsőoktatási intézmények sorsa is, hiszen azok alapítványi formában működnek immár. A most még megannyi felmerülő kérdésre minden bizonnyal leghamarabb a Magyar Közlöny fogja megadni a választ.