Hamar arcon csap a valóság: ilyen albérletre futja ma a minimálbérből Pesten és vidéken

Januárban a magyarországi minimálbér összege bruttó 200 ezer forintra nőtt, ami nettóban, kedvezmények nélkül nagyjából 133 ezer forintot jelent. Ekkora összegből nem egyszerű megélni, főképpen, ha valaki egyedül próbál boldogulni.

Komolyabb megtakarítások nélkül, ekkora jövedelemmel csak álom a saját lakás vásárlása, így képzeletbeli minimálbéresünk bérelt ingatlanba kényszerül. Persze, nem az összes pénzéből, hiszen az még csak a nulladik lépés, hogy fedél van a feje felett, valamit enni is kell, és ott vannak még a csekkek is - úgyhogy tegyük fel, hogy jövedelmének felét, kb. 66 ezer forintot költhet bérleti díjra. A Pénzcentrum ingatlanpiaci szakértők segítségével járta körbe, milyen lehetőségei vannak egy minimálbérből élőnek, ha ingatlant szeretne bérelni.

Nincsenek könnyű helyzetben a mininálbért kereső bérlők a fővárosban és környékén. A KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint az elmúlt egy évben negyedével drágultak az albérletek, és az átlagos bérleti díj már havi 200 ezer forint körül jár Budapesten. Ha valaki csak a minimálbérnek megfeleő jövedelmének felét szánja lakhatásra, akkor Budapesten 44 albérletből, az agglomerációs övezetben pedig csupán 11 kiadó ingatlanból válogathat. Ezek a bérlemények viszont kivétel nélkül csak egy-egy szobát jelentenek, önálló ingatlant ennyi pénzből már nem lehet bérelni a fővárosban

- vázolta a Pénzcentrumnak Balogh László. Az INgatlan.com vezető gazdasági szakértője arról beszélt, adataik szerint az országos kínálat 203 olyan albérletet tartalmaz, ami olcsóbb 67 ezer forintnál, ami a minimálbér fele.

Ezek viszont kivétel nélkül csak szoba ajánlatok. Teljes lakás vagy ház havi bérleti díja sehol sem jön ki ekkora összegből

- húzta alá.

A Budapesten és környékén albérletet keresők kiemelten nehéz helyzetben vannak, az orosz-ukrán konfliktus miatt a hazánkban ingatlant bérlő ukrán állampolgárok az egyébként is szűk kínálat legjobb ajánlataira már az év első felében lecsaptak - mondta felvetésünkre Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A helyzeten az albérletpiac legintenzívebb csúcsidőszaka, az egyetemisták dömpingje csak tovább rontott. A 2022-es adatok alapján átlagosan havi 170-185 ezer forintos bérleti kiadással kell kalkulálniuk a fővárosi bérleményt keresőknek. Ez a jelentős, havi szintű kiadás több albérlő összeköltözésével mérsékelhető, azonban azok számára, akik nem szeretnének albérlőtárssal vagy szobatárssal osztozni, már csak a belvárosi részektől távolabb eső, külsőbb területek kínálata marad

- mondta a szalember, aki szerint bár a nagyobb távolságról, külső kerületekből történő napi ingázás csökkentheti a bérleti terheket, azonban az emelkedő rezsiköltséggel együtt már csak maximum – nagy szerencsével - egy kis alapterületű szoba bérléséhez lehet elegendő a minimálbér fele.

Hozzátette: a bérleti árak tekintetében országos szinten átlagosan 15-25 százalékpontos áremelkedés tapasztalható a 2021-es adatokhoz képest és bár záródik az árolló a fővárosi és a vidéki egyetemvárosok között, egyes vidéki településeken az áremelkedés mértéke meghaladta a budapesti lakásokét.

A minimálbér feléért már vidéken sem kapható önálló lakás

- ismertette.

Erre elég a magyar mediánkereset

Kíváncsiak voltunk, mire jutna az a hazai albérletpiacon, aki nagyjából a magyar a hazai mediánkeresetet viszi haza havonta - ez az az összeg, aminél pont ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet. Ez a KSH szerint júniusban bruttó 403 000 forintot ért el, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 280 800 forint volt. Ebben az esetben is maximum a kereset fele volt elkölthető lakhatásra a képzeletbeli bérlőnknél.

Benedikt Károly szerint bár még nem kapták kézhez a tulajdonosok és a bérlők az első emelt összegeket tartalmazó rezsiszámlákat, így az emelkedés mértéke még nem látszik gyakorlatban, de szerinte Budapesten önálló lakásra a mediánbér fele sem elegendő, ha hozzáadjuk a rezsiköltségeket is. A vidéki helyzet kapcsán a szakember kifejtette, hogy bár a bérletidíjak emelkedése erősebb volt a vidéki településeken, összességében még mindig olcsóbb a lakhatás, mint a fővárosban.

A keleti országrészben átlagosan 105-140 ezer forintos havi bérleti díjakra készülhetnek a lakást keresők, míg tavaly még 90-115 ezer forintért is lehetett lakást bérelni. Kelet-Magyarország legdrágább egyetemvárosa az albérletárak tekintetében Debrecen, ezt követően Szeged és Kecskemét jön, a sort pedig Miskolc zárja, ahol átlagosan 105 ezer forintért bérelhető ingatlan.

Nyugaton a kaposváriak pénztárcáját terhelik meg legkevésbé a bérleti költségek, átlagosan 85 ezer forintért már találni kiadó lakást, azonban, aki Győrben vagy Veszprémben készül lakást bérelni, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hiszen ezeken a településeken az átlagos bérleti díj eléri a 150-155 ezer forintos összeget is - sorolta Benedikt Károly.

Balogh László szerint akik a mediánbért viszik haza, azok már jóval kedvezőbb helyzetben nézelődhetnek az albérletpiacon. Ha a fizetésük felét költik lakhatásra, akkor azzal szembesülhetnek, hogy a 140 ezer forintnál olcsóbb bérlemények száma meghaladja a 2640 darabot országos szinten. A teljes kínálat jelenleg több mint 10 ezer kiadó lakásból és házból áll.

Ebből Budapesten több mint 670 albérlet található, ezek egytől egyig kifejezetten olcsónak számítanak a fővárosi piacon. A legnagyobb alapterületű ingatlanok maximum 140 ezer forintért a külső kerületekben találhatók (XVI. és XVII. kerületben), ahol akár 100-110 négyzetméteres lakás is kijön ennyi pénzből

- mondta. Akik a legtöbbet szeretnék kihozni a pénzükből az albérletpiacon, és rugalmasan állnak hozzá az otthonuk elhelyezkedéséből, közel 2000 ingatlanból válogathatnak 140 ezer forintos bérleti díjért.

A legnagyobb életteret kínáló ingatlanok közül kiemelkedik egy 140 négyzetméteres bajai családi ház és egy szegedi négy szobás, 140 négyzetméteres nagypolgári lakás. A bérlőknek persze érdemes figyelembe venni azt is, hogy a bérleti díjon felül a rezsi- és közös költség is őket terheli, ami szintén több tízezer forintra rúghat

- sorolta.

Egyre nehezebb helyzetet teremt a rezsiemelés

Persze, kérdéses, hogy a bérleti díjak folyamatos emelkedése, illetve a rezsiköltségek megugrása miatt meddig lehet elég a "valódi" átlagbér egy önálló béleményre. Ennek kapcsán Balogh László kifejtette,

a folyamatosan növekvő albérletárak szinte már kiszámíthatóbbnak számítanak mint az őszi hónapoktól megugró rezsiköltségek.

Ezért, aki a jó minőségű és megfizethető lakhatásra koncentrál, annak érdemes kisebb alapterületű, de új építésű vagy újszerű ingatlanba költöznie. Ezeket már havonta 110-120 ezer forintért ki lehet bérelni a nagyvárosokban, egy-egy ilyen ajánlat pedig Budapesten is időről-időre elérhető.

A fővárosban maximum 25-30 négyzetméteres, Debrecenben és Nyíregyházán pedig akár 40-50 négyzetméteres lakás is kijön ennyi pénzből. Az új építésű ingatlanok rezsiköltsége jóval alacsonyabb, így a bérlők két legyet üthetnek egy csapásra: a relatíve magasabb bérleti díj alacsonyabb rezsiköltséggel párosulva megfizethető lakhatást biztosít, mindezt jobb életminőség mellett. Igaz, a rendelkezésre álló lakóterület az ilyen ingatlanoknál meglehetősen szűkös, de valamennyi kompromisszumra a bérlők túlnyomó többsége hajlandónak tűnik

- magyarázta a szakember.

Benedikt Károly pedig úgy fogalmazott, egy kis lakás vagy egy rezsiemelkedéssel egyelőre még nem érintett kisebb, lakótelepi panellakás esetén van esély arra, hogy nettó mediánkeresettel egy egyedülálló is tudja fedezni önállóan egy egész lakás kiadásait, de ez is inkább a külső kerületekre igaz.

A tulajdonosok határozott idejű szerződések helyett - nyitva hagyva az áremelés lehetőségét – inkább határozatlan időre szerződnek, azonban a harmadik havi kaució egyelőre még nem terjedt annyira el a gyakorlatban. A határozatlan idejű szerződés jelentősége hogy bármikor tudnak emelni a piaci viszonyok fényében, és ha a bérlő nem fogadja el az emelést akkor 30 napra felmondható indoklás nélkül, így a bérbeadónak nagyobb szabadságra ad lehetőséget

- figyelmeztetett.