Horror-tél vár több százezer családra: ezeknek a készülékeknek vége, méregdrága lesz a csere

Az évnek ebben az időszakában eszünkbe se jut, hogy pillanatok alatt elérkezhetünk a fűtési szezonig, ezért érdemes már most elkezdeni átnézetni a kazánokat, illetve, ha csere szükséges, akkor intézkedni. Ugyanis, ahogy azt már cikksorozatunk előző részében is megírtuk hosszú a várólista, ráadásul egy új eszköz beszerzése – ha nem elégszünk meg azzal, ami éppen a boltban van és reménykedünk benne, hogy működni fog – akár több millió forintunkba is kerülhet egy átlagos családi ház esetén.

Felmerül a kérdés azonban, hogy mi a helyzet a társasházak esetében. Ilyenkor ugyanis még inkább bonyolódik a helyzet, hiszen több lakásról beszélünk egyszerre, így nem lehet kedvünkre lecserélni a kazánt. A Pénzcentrum a gyűjtőkéményekről és a társasházak fűtési rendszerének felújításáról, cseréjéről kérdezte most Versits Tamást, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének (MGVE) elnökét.

Az ErP-mizéria

2018 szeptemberében lépett érvénybe a 813/2013/EU és a 814/2014/EU kazáncsere-rendelet, aminek értelmében immáron négy éve kizárólag ErP minősítéssel ellátott, azaz kondenzátoros gázkazánok szerelhetők fel Magyarországon. Ez pedig, ha a családi házakban nem is, de a társasházakban élők életében sok galibát tud okozni, hiszen a társasház közös, osztatlan gyűjtőkéményén önállóan semmilyen módosítást nem lehet végrehajtani. Így, ha egy valakinek elromlik a gázkazánja, akkor mindenkiét cserélni kell.

Ugye 2018 szept 15 után amikor az energiahatósági rendeletek szigorításának a második foka is hatályba lépett, ezért már csak kondenzációs készülékek kerülhetnek a forgalomba. Tehát ha ezeken a készülékeken tönkremegy valami, akkor azt már csak kondenzációs készülékre lehet cserélni, vagy kellene. Mind az energiahatékonyság, ellenállás és környezetvédelem jegyében

– mondta el lapunknak Versits Tamás, aki szerint a probléma alapvetően nem itt kezdődik.

A probléma abból fakad, hogy tájékozatlanság van ebben a szegmensben és a piacon is. A gyűjtőkéményeknél fontos tisztázni, hogy milyenről is beszélünk egészen pontosan. Ami a problémát okozza most a társasházaknál azok az úgynevezett zárt égésű készülékek, illetve azok a kémények, amikor egy függőleges járatra többen csatlakoznak rá. A gond az, hogy ezek a legtöbbször hagyományos tüzelőberendezések, tehát nem kondenzációsok. Így, ha az egyik tönkremegy, akkor az egész házban le kell cserélni, vagy fel kell újítani a fűtési rendszert

– hívta fel a figyelmünket a szakértő. Versits Tamás szerint azzal, hogy ha valaki saját maga akar kazáncserét egy társasházban az a probléma, hogy a legtöbb gyűjtőkémény nem alkalmas a kondenzációs készülékekre, vagy a vegyesüzemre. Ha pedig szabálytalanul működtetünk vegyesüzemet az nem csak tilos, de veszélyes is lehet.

Mindenkinek fizetnie kell

A szabályozás komoly gondot jelenthet azoknak, akiknél az égéstermékelvezetés gyűjtőkéményen vagy úgynevezett ALU egyedi füstgázelvezetésen keresztül történik. A szabály értelmében ugyanis, ha a ház egyik lakójának régi típusú kazánja elromlik, akkor az összes lakó köteles vállalni a kazáncsere-és kéményátalakítás költségét, mert gyűjtőkéménybe csak azonos típusú készülékek köthetők be.

A gyűjtőkémények nem alkalmasak a nedves üzemre, amit ezek a kondenzációs készülékek is jelentenek, ahogyan a vegyesüzemre sem, ami egy hagyományos és egy kondenzációs készülék működésbeli különbségeiből fakad: nem alkalmasak az égéstermék megfelelő elvezetésére. Emellett a vegyesüzem pedig szabálytalanul veszélyes üzemnek minősül, tehát ott mindenképpen sérül valami: elázás, állag, ingatlan, tönkremenetel stb. ezért a gyűjtőkémények típusának, a felhasználásának, a rákapcsolt gázkészüléknek a tisztázását követően van olyan műszaki megoldás, ahol a meglévő, még működő kazánok és az esetleg cserére érett kazánok is egyidejűleg tudnak működni

– tanácsolta az MGVE elnöke, aki kiemelte, hogy egy gyűjtőkémény felújítás részleges átalakítással lehetőséget biztosít arra, hogy kétféle készülék is tudjon rajta menni, így nem kell az összes lakónak gázkazánt cserélnie. Viszont a kéményfelújítás sem egy olcsó mulatság, akár százezrekbe is kerülhet háztartásonként, főleg most, amikor nem lehet tudni, hogy mikorra találunk szakértőt, vagy egyáltalán alapanyagot a szükséges felújításokhoz. Így nem csoda, hogy sokan nem akarnak fizetni, arra hivatkozva, hogy nem az ő készülékük romlott el. Az viszont, hogy önállóan nekiálljunk a munkálatoknak nem csak tilos, de életveszélyes is:

Az albetétes, a társasház közös, osztatlan gyűjtőkéményén önállóan semmilyen módosítást nem lehet végrehajtani, Ez engedélyköteles, és tervező bevonása szükséges. Olyan partizánakciók pedig mindenképpen kerülendőek (sőt tiltottak is), hogy valaki önállóan nekiáll lecserélni a készülékét, mert komoly bajok is lehetnek belőle

– hangsúlyozta Versits Tamás.

Mennyi az annyi?

Ahogyan azt már korábban is megírtuk az alapanyagárak alaphangon 25-30 százalékot drágultak egy év leforgása alatt, amivel párhuzamosan a munkadíjak is emelkedtek. Egy beruházás esetében Versits Tamás szerint nagyon szórnak az árak, hiszen

a kazánok árai 300 ezertől egészen a 1,5 millióig, vagy tovább is elmehetnek.

Emiatt nehéz konkrét árat mondani, pláne egy társasház esetében, ahol még több tényező befolyásolja az árat. A kéményrendszer felújítása pedig százezrekbe is kerülhet háztartásonként, és akkor még nem beszéltünk magának a gázkazánoknak a cseréjéről.

Miből újítsunk fel?

Tény, hogy egy nagyobb beruházás jelentős mértékű rezsicsökkentéssel jár, viszont a tapasztalatok szerint Magyarországon egyelőre sokan megijednek a fenti összegtől. Pedig többféleképpen is finanszírozhatjuk a hőszigetelést. Ezek a köetkezők:

• önerő, azaz saját megtakarítás
• banki hitel (például szabad felhasználású jelzáloghitel) vagy személyi kölcsön
• állami támogatások (például lakásfelújítási támogatás, CSOK-hitel), és pályázatok
  ezek keverve

Az első a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb döntés mindközül: ha az energetikai számítás igazolja, akkor a félretett pénzünket, egyfajta megtakarítási formaként érdemes az ingatlanunkba fektetni. Ha ki akarjuk számítani, mennyi idő alatt térül meg befektetésünk, energetikai számítást kell végeznünk.

Ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennünk a jelenlegi fogyasztásunkkal és a beruházás után várható értékekkel is (fontos, hogy mindkét esetben átalánnyal kalkuláljunk). Ha ez megvan, a tervezett befektetett összeget el kell osztanunk az éves megtakarításunk összegével, így megkaphatjuk a megtérülési időt.

Azt persze nem szabad elfelejtenünk, hogy jelenleg még csak a kazáncseréről beszélünk, ahhoz, hogy a havi fűtésszámlán tetemes megtakarítást lássunk – esetleg lenullázzuk azt – muszáj elgondolkoznunk a nyílászárók cseréjén, illetve a hőszigetelésen is. Ezeknek az együttes megléte ugyanis felezheti, vagy akár a mostani rezsiszámlánk értékének kétharmadát le is csípheti. Mára már számos kutatás, illetve többezer idehaza megvalósult lakossági korszerűsítés is igazolja, hogy komplex energetikai korszerűsítéssel akár annyit is meg lehet spórolni a rezsiszámlákon, hogy simán megérheti kölcsönből is belevágni a munkálatokba.

Ugyanis az energetikai számítással alátámasztott beruházást követően a havi átalányon megtakarított összeg nagyobb, vagy közel akkora lesz, mint a megvalósításhoz igénybe vett hitel törlesztőrészlete.

Ha például 2 millió forint személyi kölcsönt veszünk fel azért, hogy korszerűsítsük az otthonunkban, akkor egy havi nettó 400 ezer forintos fizetés esetében 8 éves futamidővel már nem sokkal többet kell költenünk a törlesztőrészletre, mint a felújítások előtt a gáz, vagy akár a villanyszámlánkra. A legjobb konstrukció a Pénzcentrum Kalkulátorának számításai szerint az UniCredit Bank ajánlata, ami szerint most egy 2 millió forintos hitelt megkaphatunk 30765 forintos havi törlesztőre, 10,9 százalékos THM-el. Az Erste Most Extra Személyi kölcsönnel pedig a havi törlesztőnk 33 9400 forint lenne 14,47 százalékos THM-mutatóval.