Mit ünneplünk húsvétkor? Keresztény és pogány hagyományok: a húsvéti nyúl eredete, húsvéti ételek

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (azaz március 22. és április 25. közé eshet), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

Az ünnepet negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és a halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Nagyszombattól pünkösdvasárnapig a katolikus egyházban a reggeli, déli és esti harangszó alatt az Úrangyala (Angelus) imádság helyett a Regina coeli (Mennyek Királynője) ősi Mária-himnuszt mondják.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mit ünneplünk pünkösdkor? Pünkösdi királyság jelentése: keresztény és pogány népszokások, játékok

Idén megtartották Csíksomlyón pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezett az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól.

Húsvéti szokások, húsvét jelentése

A húsvét elnevezés az azt megelőző böjti időszak végére utal: Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A húsvétnak mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnepnek héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.

Húsvét vasárnap

Húsvétvasárnap a keresztény egyházban ünnepélyes szentmisét, istentiszteleteket úrvacsorával tartanak. A pápa a feltámadás napján, a római Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et Orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Az egészben főtt tojás a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.

Húsvét hétfő

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolkodás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.

A locsolkodó vers és a kölnivel locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható. A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt, szabadban töltött szórakozással. Az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.

Tojásfestés eredete

A böjti időszak alatt, mivel sokáig eláll, rengeteg tojás halmozódik fel, melyeket a böjt végeztével hasznosítani kellett, elfogyasztani, vagy elajándékozni. Az első írásos emlék a festett húsvéti tojásokról 1615-ből való Strassburgból, viszont a hagyomány sokkal régebbi lehet. Nemcsak Európában, hanem az egész világon, Kínától Afrikáig megvannak a gyökerei a tojások díszítésének. Már jóval a kereszténység elterjedése előtt vannak régészeti leletek, amelyek szerint elterjedt volt a tojásdíszítés.

A szláv tojásfestési hagyományok gyakoroltak nagy hatást később a keresztény időben erre a szokásra. Gyakori technika az írott tojás, a karcolt tojás és a berzselt (levélrátétes) tojás. A motívumok pedig népek és tájegységek szokásai szerint változhatnak. Egyedülálló magyar hagyomány a húsvéti tojáspatkolás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tojásfestés természetes alapanyagokkal fillérekből: nem a hagymahéj az egyetlen megoldás

Mutatjuk, milyen alapanyagokkal lehet elérni a piros, a sárga, a zöld, a kék, a lila és a barna színt. A természetes tojásfestékeket házilag bárki elkészítheti.

Húsvéti nyúl eredete

A tojáshoz kapcsolódó másik hagyomány a tojást hozó húsvéti nyúl, amely valószínűleg eredetileg Németországból származik. A húsvéti nyúl vagy húsvéti nyuszi, a húsvét ünnephez kötődő figura, a Mikuláshoz  hasonlóan a gyermekfolklór része: a gyermekek „hisznek” a húsvéti nyúlban, amely tavasszal, általában húsvétkor titokban, mint a Mikulás vagy Jézuska, ajándékot hoz nekik. Tipikusan nyugat- és közép-európai hagyomány, Magyarországon is régi tradíció.

A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi nap-éj egyenlőség idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket.

Húsvéti fogások, hagyományos ételek

Ma Magyarországon húsvétkor szokásosan füstölt sonkát, tojást, fonott kalácsot, egyes régiókban sárgatúrót, szárazkolbászt, valamint különféle édességeket tesznek az asztalra. A főtt füstölt sonka és főtt tojás jellemző kiegészítője a torma, a hónapos retek és a zöldhagyma.

Az, hogy mi került régebben húsvétkor az asztalra, tájegységenként is eltérő lehetett. Első fogásként füstölt húsos bableves, bárány- vagy tyúkleves, esetleg káposztaleves volt jellemző, illetve helyenként kocsonya füstölt húsból. Főételként legtöbb helyen főtt sonkát és tojást, főtt kolbászt ettek, valamint bárány- vagy disznósült került az asztalra. Jellemző volt még egyes helyeken a bárányragu, csirkepaprikás. Szinte sehol sem hiányozhatott a menüsorból a fonott (márvány)kalács, de édességként jellemző volt még a fánk és a túrós vagy lekváros lepény is, és a bejgli is.

Forrás: Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása és a Wikipédia