Kiderült a nagy hűtő-titok: sokan nem is sejtik, ezek az élelmiszerek mennyire veszélyesek

Az élelmiszerpazarlás komoly probléma Magyarországon is – korábban a Pénzcentrumon is foglalkoztunk azzal, hogy egy átlagos magyar évente 65,5 kg élelmiszert dob a kukába feleslegesen. Ezzel pedig nem csak a környezetnek teszünk rosszat, hanem a pénztárcánknak is. Megoldást jelenthet viszont a problémára az úgynevett szagteszt, melyet angolszász élelmiszer-szakértők már kifejezetten javasolnak is. Lényege, hogy a lejárt ételek nem feltétlenül romlottak – ezt pedig akár orrunkkal is eldönthetjük.

A szagtesztelés egyik pozitív hozadéka lehet az élelmiszerek esetében, hogy az orrunk segítségével simán megmenthetünk még olyan élelmiszereket, amiknek igazából már lejárt a szavatossága, de semmi bajuk sincsen. Orrunk ráadásul kisebb változásokat is érezhet az élelmiszerek illatában, amikből bizonyos termékek esetén még mindig el lehet dönteni, hogy fogyaszthatók-e. Nem minden élelmiszer veszélyes az ember egészségére csak azért, mert másabb az illata, mint frissen bontva, és ugyanígy, vannak olyan élelmiszerek, amiknek az idő előrehaladtával lehet, hogy nem lesz rosszabb illatuk, mégis láthatatlan veszélyt rejthetnek.

A nagymértékű, globális élelmiszer-pazarlás okán a módszer ráadásul egyre felkapottabb lett, olyannyira, hogy már egyes bolthálózatok is arra bíztatják a vásárlókat, használják az orrukat, mielőtt kidobnák az esetleg éppen csak lejárt élelmiszereket - számolt be a módszer elemzéséről a Huffpost.

Mit mutat akkor a szavatossági idő?

Nem mindegy, mi szerepel a csomagoláson: a ’minőségét megőrzi’ nem feltétlenül jelenti, hogy az adott termék fogyasztásra alkalmatlan a szavatosság lejárta után. Ez arra vonatkozik, hogy a gyártó ezelőtt a dátum előtt tudja garantálni a terméktől elvárt minőséget – tehát a megszokott ízt és szagot.  

Például egy lejárt joghurt esetében a szavatosság azt jelenti, hogy a megadott dátum előtt biztosan finom lesz, utána viszont minél később esszük meg, annál valószínűbb, hogy már nem lesz olyan jó az íze. Azonban ettől még nem lesz kevésbé biztonságos elfogyasztani

– állítja Martin Wiedmann élelmiszer-biztonsági kutató. A lejárati dátumokat a gyártók az eltarthatósági tesztek eredményei alapján határozzák meg, melyek során vizsgálják az élelmiszer romlását, a mikroorganizmusok elszaporodását és más, olyan tényezőket, amelyek hatására a vásárló fogasztásra alkalmatlannak ítélheti a terméket. A szakértő szerint megfelelő tárolás mellett több élelmiszer is fogyasztható maradhat a szavatosság lejárta után is – erre ajánlja a konkrétan a szagtesztet, hogy megállapítsuk, jó lehet-e még a termék íze.

Mit tudunk meg valójában a szagtesztből?

A természetes változások hatására bekövetkező bomlás során megváltozik az élelmiszerek kinézete, íze, szaga és állaga – ez pedig már minőségi problémának számít. Azonban az élelemiszerek minősége és biztonsága nem ugyanaz. Például a savanyú tej még egyáltalán nem biztos, hogy okoz emésztőrendszeri betegséget – magyarázza Kristen Gibson élelmiszertudományi professzor.

Természetesen a kellemetlen szagú élelmiszerek fogyasztása akkor sem ajánlott, ha valószínűleg nem okoznak egészségügyi problémát. Mindenkinek más igényei vannak az ételekkel kapcsolatban – van, akit nem zavar az állott chips vagy a kissé megsavanyodott joghurt, míg másoknak hányingere lesz tőle. Sok mikróba valójában ártalmatlan – ugyan nem öntenénk a megaludt tejet a kávénkba, mégis ugyanez folyamat a tejsavas erjesztés alapja, amivel a sajt vagy joghurt készül.

Fontos tudni, hogy az élelmiszerek akkor ártalmasak, ha kórokozókat tartalmaznak – ez pedig nincs mindig összefüggésben a kellemetlen szaggal. Jó példa erre a saláta, melynek a levelén az emberre veszélyes baktériumok telepedhetnek meg. Ezek a növényre nem veszélyesek, így nem befolyásolják a minőségét, de emberi fogyasztás után betegséget okoznak.

Tehát az élelmiszerek lehetnek akkor is veszélyesek, ha nincs kellemetlen szaguk vagy ízük. A friss zöldségek és gyümölcsök, a fagyasztott ételek, valamint a baromfihúsok és a felvágottak nagyobb valószínűséggel lehetnek kórokozóforrások, így érdemes elkerülni a fogyasztásukat, ha kellemetlen szagot tapasztalunk.

A szagteszt tehát nem mindig alkalmas az élelmiszer-termékek biztonságának megítélésére, arra azonban mindenképp hasznos lehet, hogy ne feltétlenül a lejárati címke alapján döntsünk és nyakló nélkül vágjunk ki mindent a kukába.

Mi fogyasztható a szavatosság lejárta után is?

Hogy a téma mennyire fontos, azt jól jelzi, hogy nemrég jelent meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hiánypótló összeállítása arról, hogy bontatlan, megfelelően tárolt termékeket meddig lehet még elfogyasztani a lejárati idejük után. Fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak.

Hogyan tároljuk megfelelően az élelmiszereket?

Ha pedig már az élelmiszerek tárolásáról beszélünk, érdemes a bontott, friss áruk hűtéséről is megemlékeznünk. Fontos tudni, hogy legrövidebb ideig a nyers húsok és a halak tarthatók el: a kagyló- és rákféléket (nem előrecsomagoltan, hanem mondjuk piacról vásárolva) egy-két napig tarthatjuk, azután főzzük meg, vagy fogyasszuk el.

Azok a zöldségek, gyümölcsök melyeknek a tárolása a hűtőben nem javasolt, sem tárolhatóak akármeddig a pulton, vagy konyhaszekrényben. A paradicsomot 3 nap után érdemes elfogyasztani, a krumplit 3 hétig tarthatjuk el, a hagymát és fokhagymát 2 hónapig is hűtés nélkül. A sütőtököt akár 3 hónapig is tárolhatjuk, ha frissen vásároltuk.

A tej (nem UHT) és a túró is egy hétig áll el a hűtőben. A joghurtot és a lágysajtokat két hétig, a tejfölt, tofut három hétig tárolhatjuk. A tojás, ha frissen vettük öt hétig is eláll a hűtőben. A tejszín egy hónapig, a krémsajtok két hónapig, a vaj három hónapig tartható a hűtőben, míg a különböző sajtok négy–hat hónapig is elállnak.

Bontatlan tárolás esetén hűtve még több élelmiszert tárolhatunk hosszú ideig. Például a bontatlan majonéz három hónapig, a mogyorókrém kilenc hónapig tartható el úgy, hogy még nem indultak el bennünk az egészségünkre kedvezőtlen kémiai folyamatok. A ketchup és mustár egy évig áll el, ahogy a méz, barnarizs, juharszirup, olívaolaj, és a különféle szószok is (mint a salsa). A fehér rizs, száraztészta csak két év után dohosodik, az ecet szintén eddig tartható el. A szójaszósz akár három évet is kibír. Egy doboz konzerv, vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár egy évig is jó lehet még.

Ne csak vásárláskor legyünk tehát tudatosak, hanem otthon is: figyeljünk oda, hol tartjuk az különböző élelmiszereket, és fogyasztás előtt pedig alkalmazzuk a szagtesztet. Ha pedig még az orrunkra is hallgatunk, megkímélhetjük a pénztárcánkat és a környezetet is.