Szabályosan lerohanták a pestiek ezeket a vidéki falvakat: itt vesznek most a legtöbben családi házat

A falusi csok igénylésének határideje még az idén, 2022. június 30-án lejár, amennyiben nem hosszabbítják meg a programot, ahogy arra lapunk korábban felhívta a figyelmet. (Frissítés: az igénylési határidőt év végéig meghosszabbították!) Jelenleg 2486 településen lehet igénybe venni a falusi csokot, a teljes településlista a vonatkozó kormányrendeletben található.

A falusi csokot 2019 nyarán vezették be azzal a céllal, hogy lassítsák, megállítsák, vagy akár vissza is fordítsák a falvak elnéptelenedését. A támogatást használt lakás, tanya, birtokközpont vásárlására és ezzel egyidejűleg korszerűsítésére és/vagy bővítésére lehetett, és lehet még a mai napig igényelni bizonyos kistelepüléseket. A 2486 települést tartalmazó listát úgy állították össze, hogy arra olyan ötezer lélekszám alatti helységek kerültek, amelyeknek a népessége 2003-2018 között csökkent, valamint amelyek a leghátrányosabb helyzetű járásokban találhatók.

A Belügyminisztérium népességnyilvántartó statisztikája szerint 2019. január 1-je és 2021. január 1-je között – 2022-es adat még nem áll rendelkezésre – a települések összlakossága csökkent: 2582842 főről 2571800 főre. Ez a 11042 fős csökkenés 0,43 százalékos népességfogyást jelent. Viszont Magyarország lakosságának száma egyébként is fogyatkozó tendenciát mutat. 2019-ről 2021-re pontosan 0,56 százalékkal kevesebben élnek az országban. Ebből arra következtethetünk, hogy a népességfogyás azokon a településeken, ahol igényelhető volt a falusi csok, kisebb mértékű volt.

A 2486-ból 69 településen nem változott a népességszám az említett időszakban. A településlistában szereplők közül pedig 1407 helyen csökkent a népességszám. Az átlagos csökkenés 2,68 százalékos volt, a legkisebb Farkaslyukban  (0,05%, 1945-ről 1944 főre), a legnagyobb Lasztonyán (25,64 %, 78-ról 58 főre). A csökkenési lista mediánja 2,03%. Arról, mely településeken nem tudta megállítani még a falusi csok sem a lakosságszám drasztikus csökkenését, ebben a cikkben írtunk részletesen.

Sok helyen nőtt a lakosságszám

A lakosságszám összevetésből az is kiderült, hogy a 2486-ból 1012 településen nőtt a népesség ebben a két évben. Az átlagos növekedés 3,52% volt, a legnagyobb Iborfián történt (75%, bár 8-ról mindössze 14 főre), a legkisebb Hajmáskéren (0,03%, 3088-ról 3089 főre). A növekedési lista mediánja 1,96%.

Hogyha arányaiban vizsgáljuk, hány százalékkal laknak most többen az egyes helyeken, akkor Iborfia, Pányok, és Tornabarakony az utóbbi két év nagy nyertese. Az is megfigyelhető, hogy a top20-as listában mindössze három 200 fő feletti lakosú település található, tehát az olyan törpefalvakban nőtt arányaiban legjobban a lakosság, ahol egyébként is igen kevesen élnek. Iborfián például a nagy növekedést a statisztikában mindössze 6 fő beköltözése eredményezte. A listából 12 helyen 20 főnél kevesebb volt a növekedés, ez arányaiban mégis jelentős.

Még az 1000 fő alatti települések is kisfalvaknak számítanak, az alatt viszont aprófalvakról (500-201 fő), törpefalvakról (200 fő alatt) beszélünk. Úgy tűnik, az ilyentörpefalvak mutatták a legnagyobb növekedést. 2021. január 1-jén 285 ezer fő élt 500 főnél kisebb lakosságszámú településen, 1000 fő alatti településeken pedig több mint 770 ezren, a teljes lakosság 7,8 százaléka.

Azt is megnéztük, hány fővel laknak többen az egyes helyeken, ahol igényelhető a falusi csok. Így már jóval nagyobb lakosságszámú települések kerültek a toplistába, ahol a változás %-ban nagyrészt 3 és 7 százalék között mozog. Ez azt jelenti, hogy 2 év alatt nagyjából 100-200 fővel élnek többen az adott helyen:

A vizsgált két éves időszak legnagyobb nyertesei Hegyeshalom, Tóalmás és Mikepércs. Hegyeshalom valószínűleg a határközelisége miatt lehet vonzó, Tóalmás - bár szigorúan véve nem tartozik Budapest agglomerációjához, onnan 1-1,5 órányi autóútra található. Mikepércs pedig Debrecenhez esik közel, falusias környezete vonzó lehet az ingázóknak.

Ebben a listából már hiányoznak a kis-, apró-, és törpefalvak, vagyis az 1000 fő alatti települések. Viszont a 20-ból 7 település is Pest megyében található. Feltehetően az infrastruktúra, a munkalehetőségek közelsége éppen olyan fontos szempont lehetett sokak számára, mikor ezekre a helyekre költöztek az elmúlt években, mint a kellemes környezet.

Nem feltétlen a falusi csok vonzza a városiakat az egyes falvakban

Az elmúlt 5 évben, 2016-2021 között jócskán akadtak olyan települések Magyarországon, amiknek kiugróan megszaladt a lakossága. Tudunk olyan községekről, ahol több mint 100 százalékos volt a növekedés ez idő alatt. A számokból kiolvashatjuk azt is, hogy a budapesti tömegek vélhetően melyik agglomerációs, pest megyei településre vándorolnak a legszívesebben. Nem feltétlenül azok a települések a legvonzóbbak, ahol a falusi csok elérhető - ebből arra következtethetünk, hogy több olyan frekventált hely van, ahol nem lehet falusi csokot igényelni, de sokan költöznek oda. Az elmúlt 5 évben legnagyobb népszerűségnek örvendő településekről részletesen ebben a cikkben írtunk:

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegével költöznek csodaszép településekre a pestiek: itt vesznek most a legtöbben családi házat

Több olyan település is található Magyarországon, amelyik az elmúlt 5 évben megduplázta a lakosságát.