Kilátástalan helyzetben rengeteg idős magyar: töredékáron hirdetik az értékes ingatlanjaikat

Egyre több idős magyar kerül nehéz helyzetbe, és hirdeti meg otthonát piaci ár alatt, ám haszonélvezettel terhelten, vagy néhány millióért, és havi életjáradékért cserébe.Találtunk olyan hirdetést, amelyben egy idős tulajdonos mindössze 8 millió forintért kínált eladásra egy 24 négyzetméteres zuglói lakást.

A szöveg szerint nem szeretne kiköltözni, így holtig tartó hasznélvezettel maradna az ingatlanban. Cserébe viszont a vevő nagyjából harmadáron juthat hozzá egy kislakáshoz.

Egy Üllői úti, 81 négyzetméteres lakást pedig mindösszesen 30 millió forintért kínál eladásra az idős tulajdonos, ez gyakorlatilag féláron van a környékbeli ingatlanárakhoz képest. Ő sem szeretne kiköltözni, így holtig tartó haszonélvezettel adná el az ingatlant. A hirdetésben kiemelik, hogy a tulajdonos járókerettel közlekedik.

Életjáradékos hirdetést is találtunk: az egyik szerint így az idős tualjdonos mindössze kevesebb mint 14 millió forintért válna meg zuglói, 40 négyzetméteres lakásától. A vételár felett ő havi életjáradékot is kér: 97 ezer forintot. És a lakást is élete végéig használná.

Ennek kapcsán Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arról beszélt lapunknak, hogy náluk jelenleg országosan kevesebb mint tucatnyi ilyen, életjáradékos ingatlanhirdetés fut.

A szakember kifejtette, ilyen esetekben az egyösszegű kifizetés jellemzően jóval alacsonyabb mint az ingatlan piaci értéke, a vevő számára a "pénzügyi kockázatot" leginkább az jelenti, hogy az életjáradékot mindaddig fizetni kell, amíg az eladó életben van.

Ezért nem is nagyon elterjedtek ezek az eltartási konstrukciók az ingatlanpiacon. A jelenleg elérhető hirdetéseket szinte kizárólag ingatlanközvetítők és ügyvédek adják fel, magánszemély tulajdonosok aránya kisebb mint 10 százalék

- tette hozzá, aki szerint tipikusan budapesti lakások és megyei jogú városokban található házak szerepelnek a szélesnek nem nevezhető kínálatban. Balogh László arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évek fontos változása, hogy az életjáradék nyújtása 2014 óta engedélyköteles tevékenység, így a céges/intézményes vásárlók köre is meglehetősen szűk.

Természetesen két magánszemély megállapodhat egymással arról, hogy a vevő élete végéig eltartja az eladót, de az ingatlanukat értékesítő idősebb generáció számára ez nagy kockázatokat hordoz magában. Ha ugyanis a vevő egy idő után nem fizet, akkor nagyon nehéz orvosolni a helyzetet. Emiatt nem is nagyon elterjedt a piacon ez a verzió, mivel az idősebb eladók erre már a visszaélések melegágyaként tekintenek. Elég, ha a közelmúltban rejtélyes halálesetekkel járó sajnálatos eseménysorozatokra gondolatokra gondolunk.

- példálózott. Hozzátette: manapság inkább a holtigtartó haszonélvezettel járó egyösszegű kifizetést váró eladásra kínált ingatlanok száma szaporodott meg.

Ezeknek a száma már 4-5-szöröse az életjáradékot elváró ajánlatokhoz képest. Összességében elmondható, hogy így akár olcsóbban is ingatlanhoz lehet jutni, de ezek az ügyletek ezerszer kockázatosabbak mind a vevő mind pedig az eladó számára a szokásos adásvételekhez képest. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy most az életjáradékos és haszonélvezetes ingatlanok az új "bedőlt hiteles" lakások a piacon.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy csak megbízhatóan működő szervezettel kössünk szerződést, legyen szó akár életjáradék nyújtására engedéllyel rendelkező biztosítókról, ingatlanközvetítőkről vagy éppen közreműködő ügyvédi irodákról. Mielőtt belevágunk egy ilyen ügyletbe mindenképpen egyeztessünk erről a saját ügyvédünkkel is, akiben megbízunk.

Vásárlói oldalról nézve pedig nagyon csábító lehet, hogy olcsóbban juthatunk lakáshoz, de érdemes szem előtt tartani, hogy az ingatlanpiacon nincs ingyen ebéd.

Még pontosabban fogalmazva: nincs olcsóbb ebéd, mint amit mások esznek. A nagyvárosokban és agglomerációs övezetekben végbemenő lakásdrágulás ugyanis az ingatlantulajdonosok számára ingyenebédnek tűnhet, és aki nem akar másik ingatlant venni az eladásból befolyó pénzből, neki kétségtelenül az is. Ha viszont vevőként életjáradék folyósítását vagy tartási szerződésben foglalt pénzfizetési kötelezettséget vállalunk magunkra, akkor nem lehetünk biztosak benne, hogy meddig kell helytállnunk. Másrészt pedig arra sincs garancia, hogy miután az eladó eltávozott az élők sorából nem kerül elő egy rokon a semmiből, aki megtámadja az eladóval kötött megállapodásunkat. Ezek a kockázatok pedig az olcsó ingatlanvásárlásunkból egy nagyon drága kalandot varázsolhatnak

- mondta Balogh László.

Az ügyvéd szerint erre érdemes figyelni

Megkeresésünkre Dr. Koncz Tibor, ingatlanügyekkel foglalkozó ügyvéd kifejtette, hogy az ilyen típusú ügyletnél fontos tudni, hogy az ingatlan megszerzőjének tulajdonjoga életjáradéki vagy tartási (holtig tartó haszonélvezeti) joggal terhelten kerül bejegyzésre. Azaz az ingatlan lakottan kerül megszerzésre. Ezért is fordulhat elő, hogy ezek az ingatlanok valamennyivel a piaci ár alatt vannak hirdetve, miután a birtokbavétel időpontja nem ismert.

Az ilyen ingatlan csak annak éri meg, aki befektetni szeretné a pénzét (vagy a vételár nagyon a piaci ár alatt van), hiszen mint említettem, birtokba venni az ingatlant bizonytalan ideig nem lehet

- mondta kérdésünkre a jogi szakember.

Életjáradéki szerződésnél nem is vevő és eladó, hanem kötelezett és jogosult a szerződési alanyainak a megnevezése. Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles

- folytatta Koncz Tibor, aki szerint ráadásul az örökösök is bekavarhatnak az ügyletbe. Mer bár mivel a tulajdonjog átruházására kerül még az örökhagyó életében, ezért nem fogja az ingatlan a hagyaték tárgyát képezni. Az örökösök esetleg a szerződés semmisségére hivatkozással tudnak polgári pert indítani a kötelezettel szemben, de nem a hagyatéki eljárás keretein belül. Ugyanis az életjáradéki jog, vagy a haszonélvezeti jog holtig tart, és személyre szabott, azaz a jogosult halálával megszűnik, nem örökölhető.