Rengeteget bukhat, aki így kezd felújításba: hiába az ingyenmilliók, ez durván nyeli a pénzt

Igencsak felemás kép mutatkozik jelenleg a magyar ingatlanfelújítási piacon. Egyfelől az állami támogatások hatására rengetegen szeretnének felújítani, terveket is szőnek azt illetően, mi lenne a legmegfelelőbb otthoni beruházás. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor látszódik az is, hogy az elszálló alapanyagárak miatt sokan kivárásra játszanak, megvárnák inkább, ameddig mérséklődik az árszínvonal.

Hogy áll ma az ingatlanfelújítási kedv?

Azt le kell szögezni, hogy a lakáskorszerűsítések és -felújítások gazdasági környezete alapvetően kedvező ma Magyarországon. A bővülő jövedelmek, a gyermeket nevelő családok számára elérhető kormányzati támogatások és a 2022-ben a szülők számára várható szja-visszatérítés ösztönzően hat. Emellett pedig arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyre magasabb lakásárak a lakosság egy részét meglévő lakóingatlanának átalakítása, csinosítása felé tereli.

Igen ám, de negatív hatást fejt ki a piaci hitelek kamatainak növekedése, illetve az ebben a szektorban is érezhető magas infláció, az építőanyagok árának és a felújítási szolgáltatások díjának gyors emelkedése – hívja fel a figyelmet legfrissebb, negyed éves jelentésében a GKI. A pozitív és negatív hatások együttese pedig jelenleg azt okozza, hogy a következő egy évben minden ötödik háztartás tervez nagyobb összeget költeni lakására (biztosan vagy valószínűleg).

Ha pedig ez megvalósul, akkor az elkövetkezendő 365 napban mintegy 820 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat. Ez a szám egyébként az előző negyedév eredményénél 110, az egy évvel ezelőttinél 280 ezerrel magasabb.

Mennyit szánnak a magyarok felújításra?

Felújítás és felújítás között természetesen van különbség, de idei éves adatok szerint a magyar családok átlagosan 2,4 millió forintos büdzsével kalkulálnak. Az azonban, hogy ez mire elég, az igen változó. Nem mindegy természetesen, hogy lakásról vagy házról van-e a szó, ahogy az sem, hogy vidéken, falvakban vagy városban található az ingatlan, vagy éppen a fővárosban, esetleg az agglomerációjában. Ezek mind-mind nem csak árbefolyásoló tényezők, hanem nagyban befolyásolják azt is, hogy munkaerőt mennyi idő alatt találhat az ember.

Az azonban biztos, hogy a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék a községekben tapasztalható, az itt élők csaknem negyede tervez nagyobb költést a következő egy évben. A potenciálisan érintettek aránya a kisvárosokban 21, a megyeszékhelyekben 17, Budapesten pedig 16 százalékos a GKI felmérése szerint. Az is megfigyelhető továbbá, hogy hazánk régiói közül a közép-magyarországiban várható a legnagyobb aktivitás - a háztartások csaknem negyede készül valamilyen felújításra. Emellett a főváros környéki agglomerációs településeken élők is igencsak aktívak, közülük a családok 31 százaléka lehet érintett.

Mennyibe kerülnek a felújítások?

Bár az építőipari alapanyagár-drágulások az elmúlt hónapokban valósággal sokkolták a lakosságot, és a törvényhozókat is, Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke úgy számol, hogy mostanra nagyjából 10-15 százalékkal mérséklődtek az árak, és a szakember nem is számít további drámai drágulásra, viszont arra sem, hogy az árak visszatérnek a korábbi szintre. De lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban:

A legfrissebb statisztikai adatok szerint az látszik, hogy év eleje óta a munkálatok közül a leginkább a padlóburkolat készítése drágult, összességében 12 százalékkal. A redőny készítése, beszerelése sem olcsó mulatság, 10,7 százalékkal emelkedett a szakemberek munkadíja. A fürdőszoba-felújítás költsége is jelentősen emelkedett: a mosdó felszerelése 8,9, a fürdőkádaké 8,1 százalékkal. A vizes bázisú festés négyzetmétere 6,8, az oldalfal tapétázása 6,9 százalékkal lett drágább idén.

A drágulás egyébként nem a semmiből érkezett, az előző években is egyértelműen megfigyelhető volt az emelkedési tendencia, az idei év annyiból volt másabb, hogy az eddig éves mértékben mért drágulások most évbe közben, alig néhány hónap alatt is végbementek. Ez persze részben annak is volt köszönhető, hogy az építőipari vállalkozások közül bár mindenki felült az áremelkedési hullámra, de többen akadtak közülük, akik mindezt nem tisztességes keretek között tették. Mostanra viszont úgy látszik, ha meg nem is állt a drágulás üteme, valamelyest normalizálódott a helyzet.

Mennyit kell várni felújításkor a szakemberekre?

Az áremelkedés mértéke egy dolog, a másik probléma viszont, hogy a munkaerőhiánnyal jellemzően is terhelt építőipar most még hektikusabb állapotban van. Egyfelől üdvözítendő, hogy a koronavírus-világjárvány egyik hozományaként rengeteg szakember tért haza külföldről, és maradt is idehaza. Másfelől viszont a megugró építőipari nagymegrendelések, valamint a felfutó lakossági felújítási láz együttesen rengeteg munkaerőt szívnak fel. Ennek következtében akár egészen szélsőséges várakozási időkkel is számolni kell.

A szakemberek harmada idén például úgy matekozott, hogy átlagosan 3-8 hónappal előre tudnak megbízásokat vállalni. Ehhez pedig még hozzájött az is, nem kis részben az emelkedő alapanyagárak miatt, hogy a munkadíjak is megugrottak. Az újHÁZ Centrum féléves trendriportja szerint például a megkérdezett kivitelezők fele arról számolt be, hogy náluk 11-30 százalékos árnövekedés volt megfigyelhető 2021 elején. A felújításra áldozó magyar családoknak tehát nem csak a magas alapanyagárakkal, illetve az elég hosszas várakozási időre, de még a munkadíjak emelkedésére is számítaniuk kell.

Miből finanszírozzuk az ingatlanfelújítást?

Mint minden nagyobb beruházást, úgy az ingatlanfelújítást is érdemes, amennyire csak lehet, megtakarításból finanszírozni. Különösen igaz ez az energetikai beruházásokra, azokkal ugyanis a beruházás megtörténtétől fogva komoly összegeket spórolhatunk a rezsiszámlán. A saját megtakarítás mellett egyértelműen ki kell emelni az igénybe vehető állami, otthonfelújítási támogatást, amivel rengetegen, a legfrissebb statisztikák szerint a renoválást tervezők 37 százaléka szeretne élni.

A megtakarításokhoz, illetve az állami támogatás maximalizálásához kapóra jöhet még banki hitel, személyi kölcsön is. A jelenlegi, még mindig inkább alacsony kamatkörnyezet, illetve a szabad felhasználás mind-mind olyan tényezők, amik jó keret-kiegészítővé teszik a banki hiteleket. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy jól sikerült energetikai-beruházás például önfinanszírozóvá is tehet egy jól megválasztott kölcsönt. Ez a gyakorlatban akkor következik be, ha a felújító a rezsiszámláján legalább akkora vagy nagyobb összeget tud megfogni havonta, mint amennyi a hitel törlesztője.