Új elithobbi terjed Magyarországon: százezrekbe is kerülhet, mégis egyre többen vágnak bele

Egyre több szemét lepi el a bolygónkat, ami mára olyan súlyos problémává nőtte ki magát, hogy nem csak egyéni fogyasztói, de kormányszinten is foglalkozni kell vele. Magyarországon 18 millió tonna hulladék keletkezik évente, ennek jelentős része települési hulladék. A települési hulladék 14-17 százaléka műanyag, 3-4 százaléka fém, 3,8-4,6 százaléka pedig üveg. A műanyag hulladéknak jelenleg 35 százalékát hasznosítják újra, 2035-ig ezt az arányt az uniós előírásnak megfelelően 55 százalékra kell emelni

Tehát egyre fontosabb, hogy a lakosság ne csak hogy szelektíven, de jól szelektálva gyűjtse a háztartási hulladékot, kevesebb szemét kerüljön ki. Ennek egyik jó módszere a komposztálás, mely tulajdonképpen egy ősi hulladékhasznosítási eljárás.

A komposztálás egyik legnagyobb előnye, hogy a háztartásokban keletkező hulladékok nagy része, így nem a kukában végzi majd, hanem hasznosan kerül felhasználásra, ráadásul olcsón juttatunk tápanyagot a növényeink, és a kertünk számára. A komposztált kerti és konyhai hulladékok javítják a talaj szerkezetét, valamint víz- és hőháztartását.

A konyhában? Ez komoly?

A magyar lakosság 54 százaléka lakik önálló családi házban, számukra adott a hagyományos kültéri egység, de mi a helyzet azokkal, akiknek sem kertjük, sem teraszuk, mégis szeretnék csökkenteni a háztartási hulladékuk mértékét, illetve tápanyagban gazdag humuszt kapni szobanövényeiknek? Számukra lehet ideális megoldás a beltéri komposztáló, mely alig nagyobb mint egy szemeteskuka, így akár észrevétlen maradhat lakáson belül is.

Mit mehet a „gané”-ra?

A kevesebb otthoni szemét, a kisebb karbonlábnyom jól hangzik, de azért van pár aranyszabály, amit érdemes betartani. Tilos beletenni például maradék péksüteményt, főzőolajat, főtt ételmaradékot, húst vagy tejterméket. Amiket azonban bátran beletehetünk az Agrárszektor cikke szerint, az

• a gyümölcs-és zöldséghéjak
• dinnyehéj
• zacc
• tealevelek és papír teafilterek
• fonnyadt zöldségek, amiket már nem tudunk elfogyasztani
• növénymaradványok
• sima főtt rizs
• tojáshéj
• régi, szárított fűszerek és gyógynövények, amik már elvesztették az ízüket
• vesszőből és növényekből álló ünnepi koszorú – előtte mindenképpen le kell vágni a mű elemeket és a drótokat is!

A beltéri komposztáló eszközökre úgy tűnik van igény, hiszen rengeteg ilyen eszközt forgalmaznak hazai és cégek is. Egy egyszerű, szénszűrős vödröt, már 2 ezer forint alatti áron is beszerezhetünk, ám ehhez még egészen sok kiegészítőre lesz szükségünk. Aki szeret egyben megvenni mindent, annak minimum 20 ezer forintot kell fizetnie a kezdőcsomagért (bokashi módszer). Ez tartalmazza a strater komposzt kultúrát is, mely segíti, felgyorsítja a folyamatokat olyan mikroorganizmusokkal, mint tejsav-baktériumok, élesztők, fotoszintetizáló szervezetek és gombák.

Két végterméke van a vödörnek, egyrészt az említett erjesztett komposzt tea, amely nagy arányú hígításban növény tápoldatként – és egyes oldalak szerint lefolyótisztítóként – használható. A másik, az összepréselt hulladékokból keletkezett félkomposzt állapotú massza, amely még további komposztálódást igényel, talajba beásva vagy nagyobb mennyiségű virágföldbe keverve. Csak ez után lesz alkalmas növények alá komposztnak - írja a Kreativfarmer.

Másik módszer a gilisztakomposzt, egy olyan, műanyag vödrökből készített zárt edény, amelynek felső részében házi gilisztáink munkálkodnak: szerves zöldhulladékainkból minőségi humuszt állítanak elő. A komposzt alsó részében pedig olyan tápanyagdús folyadék gyűlik össze, amelyet vízzel hígítva tápoldatként használhatunk fel növényeink termesztéséhez. Giliszta komposztáló használatával a szerves hulladékunk eredeti térfogatának kb. 15%-ra esik össze, a végeredmény pedig 100%-ban felhasználható értékes tápanyag növényeink számára. Persze aki komolyabban gondolja a háztartási hullladék eltüntetését, arra is gondoltak az élelmes gyártók:

160-180 ezer forintért elektromos komposztáló is vásárolható.

A készülék automatizált szárítási, őrlési és hűtési programmal működik, mely akár 4 óra alatt. Ez persze nem hagyományos értelemben vett komposztálás, hiszen ahhoz idő kell és főleg baktériumok, ez a készülék inkább kiszárítja és ledarálja a maradékokat. Egy ilyen gép megvásárlásával persze csökken a háztartási hulladék mennyisége, akár 80 százalékkal is, ám egy újabb eszköz elektromos beszerzése éppen szembemegy azokkal az elvekkel, mely miatt az egész mozgalom elindult.

Nem minden arany

A megfelelő anaerob fermentációt a komposzt keverék felszínén megjelenő fehér bevonat, illetve az édes-savanyú illat jelzi, a nem megfelelő fermentációt a kellemetlen, rothadás szag jelzi, ez esetben szórjunk egy marék cukrot a komposzt keverékre és ügyeljünk a levegőtől való tökéletes elzárásra.

Mivel a mini komposztálás egy új módszer, éppen ezért érdemes mindenkinek kikísérletezni a legmegfelelőbb alkalmazást a saját háztartásában.Persze nagy kérdés, hogy lehet-e olyan ütemben komposztálni, amilyen gyorsan keletkezik a háztartási hulladék, nagy valószínűséggel nem, legalábbis nem minden módszerrel.

Ezen felül habár egy jól működő zárt rendszer nem ereszt szagot, és nem vonzza a muslicákat, a korai kísérleti szakaszban, azért számoljunk azzal, hogy tele lesz a konyhánk nem kívánatos szárnyas vendégekkel.  A gilisztakomposztálóban lakó kis munkásokat pedig viszonylag könnyű megmérgezni, viszonylag érzékeny kis lényekről va szó, ezért feltétlenül tájékozódjunk,  mit ehetnek és mit nem