Azért ez durva: rendkívül kevés magyar él ilyen minőségű lakásokban, házakban

Energiatanúsítványt minden új ingatlan használatbavételéhez, valamint minden használt lakás adásvételéhez készíttetni kell; a legjobb minősítés az AA++, a legrosszabb pedig a JJ. Magyarországon az elmúlt öt évben CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványt adtak ki a legtöbbet, 21 százalékot, miközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) minősítették a vizsgált ingatlanok majdnem 30 százalékát.

Kiemelték, a kiadott energetikai tanúsítványok megoszlása regionális bontásban is eltér. Jellemzően Győr-Moson-Sopron, Pest, Baranya, Vas, Veszprém megyében, valamint a fővárosban az országos átlagnál több legalább CC minősítésű energetikai tanúsítványt adtak ki az elmúlt időszakban, arányuk 23,7 és 37,6 százalék között mozgott. Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben viszont alig volt a legalább korszerű szintet elérő ingatlanra kiadott tanúsítvány, arányuk 4,6 és 8,9 százalék között alakult. Miközben ezekben a térségekben 48,9, illetve 51,1 százalék között alakult a gyengétől a kiemelkedően rossz kategóriáig terjedő osztályok aránya.

Közölték, a hazai lakásállomány jelentős része meglehetősen idős: az 1971 és 1980 között épült, 40-50 éves lakások aránya körülbelül 22 százalékos a 2016-os mikrocenzus szerint. Az 1961 és 1970 közötti, valamint az 1981 és 1990 között épült otthonok részesedése is, a 50-60 éves ingatlanok a lakásállomány 16, a 30-40 évesek pedig ugyancsak 16 százalékát teszik ki. Szintén sok otthon készült el már több mint 75 éve, arányuk a hazai állományon belül 17 százalék. Ezzel szemben a 2000-es évek után épült lakások részesedése 10 százalék alatt volt 2016-ban. Azóta ugyan készültek új lakások, az átadott otthonok száma 2016 utolsó negyedéve és 2021 első féléve között kevesebb mint 100 ezer volt, ami a több mint 4,5 milliós állományhoz képest (2021) csak néhány százalékpontos javulást jelenthet.

Arra is rámutattak, hogy az Európai Unióban készült felmérések szerint az épületek mintegy 40 százalékkal járulnak hozzá a végső energiafelhasználáshoz. Európa épületállományának 80 százaléka 2001 előtt épült, jelentős része 50 évnél idősebb, és rengeteg, olyan ingatlant használnak, amely száz évnél is régebbi.

A Takarék Index elemzése szerint bár az épületek energiahatékonysági teljesítménye folyamatosan javul az EU-ban a felújításoknak is köszönhetően, ugyanakkor csak a 2010 után épült ingatlanok nevezhetők energetikai szempontból hatékonynak, de ezek aránya még mindig elég csekély.