Ez az igazi rezsicsökkentés: még nem késő belevágni, simán nullázni lehet a fűtésszámlát

Ahogy arról korábban a Pénzcentrumon beszámoltunk, brutális költségekbe verheti magát az, aki nem veszi komolyan régi kazánjának a karbantartását. A végleg elromló berendezés cseréje ugyanis hirtelen nagyon drága lehet, arról nem is beszélve, ha mindez a tél közepén történik. Ez persze a legrosszabb forgatókönyvnek számít, sokkal jobb inkább megelőzni a vészt, és már idejekorán azon gondolkodni, hogyan lehetne még költséghatékonyabbá tenni a fűtést.

Már csak azért is, mert több kutatás szerint a hazai fűtési rendszerekben jelentős megtakarítási potenciál rejlik. Ráadásul a folyamatosan emelkedő kutatás szerint a hazai fűtési rendszerekben jelentős megtakarítási potenciál rejlik.

Ma Magyarországon kiugróan magas a földgáz használata tüzelőanyagként. A hagyományos gázkazánok éves hatásfoka a legrosszabb, ezért célszerű ezeket lecserélni. Ha a régi, elavult kazánokat korszerűbb kondenzációs készülékre cseréljük, akkor akár 20–30 százalék tüzelőanyag-megtakarítással is számolhatunk

- mondta el a Pénzcentrum kérdésére Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója. A szakember beszélt arról is, hogy az alapos tervezés és előkészítés nemcsak a kivitelezési költségek szempontjából fontos, hanem a hosszú távon alacsonyan tartható üzemeltetési költségek tekintetében is elengedhetetlen. A hatékony fűtés kulcsa ugyanis

a hőszabályozás.

A kazánvíz hőfokának szabályozása mellett tehát célszerű helyiségenként termosztatikus radiátorszelepeket, vagy szobatermosztátot alkalmazni. A szabályozók helyes használatával ugyanis rengeteg energia takarítható meg. Igaz persze mindez akkor, ha a fűtésrendszeren kívül az épület nyílászárói korszerűek és megfelelő szigetelési is van a házon. Hiába hatékony tehát egy fűtési rendszer, ha megtermelt hő folyamatosan kiszökik az épületből. Ha azonban minden adott: azaz megfelelően zöld fűtésrendszerre állunk át, és a nyílászárók és szigetelés is rendben van, akkor már 60 százalékos, sőt

extrém esetben és megújuló energiaforrásokkal kiegészítve akár 80%-os energiamegtakarítás is elérhető még egy panellakás esetében is.

Milyen fűtéskorszerűsítést válasszunk?

Koritár Zsuzsanna szerint az egyedi fűtésre (legyen szó szilárd tüzelésű kályháról, cserépkályháról, vagy gáztüzelésnél a konvektorokról) jellemző, hogy a berendezések hatásfoka messze elmarad a központi berendezésekétől. Szabályozhatóságuk, különösen a szilárd tüzelésnél kérdéses, ezért a központi berendezésekhez képest kevésbé komfortosak és jóval környezetszennyezőbbek is.

Központi fűtéseknél döntően a melegvíz-üzemű radiátoros fűtések, kisebb számban padló- vagy más felületfűtések jellemzőek. A felületfűtés előnye, hogy alacsonyabb hőmérsékletű előremenő vízzel – tehát kevesebb energiafelhasználással - is kellemes hőfokot és komfortérzetet biztosít; ugyanakkor a kiépítése költségigényesebb. A társasházak esetén a gazdasági érvek a központi rendszer mellett szólnak.

A berendezés névleges teljesítményének megválasztásakor a túlméretezést mindenképpen el kell kerülni a berendezés élettartama és a működési komfort elérése érdekében. Meg kell vizsgálni a valós hőigényt és ehhez kell meghatározni a beépítendő berendezés teljesítményét

- hívta fel mindenki figyelmét a MEHI ügyvezetője.

Fűtéskorszerűsítés lakások esetében

Egy lakás gépészeti megoldása függ az alapterülettől és a funkcióktól is. Más helyigénnyel bír egy lakásfűtő kombi készülék radiátoros fűtéssel, mint egy padló-vagy falfűtést is kiszolgáló, a több melegvízigény miatt melegvíztárolóval kiegészített lakásfűtő készülék.

A társasházi lakásoknál például gyakori megoldás egy sarokban elhelyezett kombi készülék. Ahogy az igényszint emelkedik, úgy kerülnek elő a kazán+melegvíztárló kombinációk, amelyhez nem kell külön helyiség.

Fűtéskorszerűsítés családi házak esetében

Koritár Zsuzsanna szerint a lakások esetében nagyban függ a gépészeti megoldás a helyigénytől és a funkcióktól. Ami miatt mégis kell külön foglalkozni a kérdéssel az a gépészeti tér kialakítása. Kell egy hely, ahová a berendezések, hidraulika, a rendszer kialakításához szükséges segédberendezések, tartozékok elférnek, és ott van a ház energiaszolgáltatása és vezérlése. Átlátható, rendezett, javítható, karbantartható és ami talán ritkán jón szóba,

tisztántartható és ellenőrizhető! Ezek az elvek ráadásul nem csak gázkazán, hanem hőszivattyús rendszerek esetén is megállják a helyüket.

Milyen konkrét lehetőségeink vannak?

Kondenzációs kazán

A kondenzációs kazán a gázfűtés leghatékonyabb és leginkább környezetkímélő módja. Legnagyobb előnyük a magas hatásfok:  az akár 100 százalékot is meghaladó érték abból adódik, hogy ezek a modern berendezések nem csupán a gáz elégetéséből nyert hőt, hanem a füstgázból lecsapódó vízgőz hőjét is képesek hasznosítani.

Hőszivattyú

Az egyik legkorszerűbb fűtési rendszer a hőszivattyú, amely akár teljes mértékben kiválthatja a meglévő fűtési rendszert. Ez a rendszer ráadásul villamos energiával működik, napelemes rendszerekkel kombinálva tehát még fenntarthatóbb forrásból teremtheti meg az otthon fűtési igényét. A hőszivattyúnak ráadásul több típusa is létezik:

• Ha a levegőből nyerjük ki az energiát, és víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz típusúról beszélünk.
• Ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hő közvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájáról beszélhetünk.

Bármelyik rendszerről legyen ugyanakkor szó, a hőszivattyúk általános jellemzője, és egyben nagy előnyük is, hogy alacsony az üzemeltetési költségük. Igen ám, de a MEHI ügyvezető felhívja a figyelmet, hogy ha

gázkazánról hőszivattyúra váltanánk, fontos előtte mérlegelni, hogy milyen a meglevő fűtési rendszerünk, és szeretnénk-e azon változtatni.

Ha például az embernek radiátorai vannak, akkor melegebb víznek kell a rendszerben cirkulálnia, mint padlófűtés esetén. A melegebb víz előállítása a hidegebb téli napokon pedig egy hőszivattyú számára gondot okozhat. „Tehát például hagyományos radiátorok mellé a hőszivattyú telepítése nem javasolt” – vélekedett Koritár Zsuzsanna.

Milyen egyéb munkálatokkal járhat még egy családi ház és lakás esetében a fűtés korszerűsítése? 

• Hőtermelő cseréje 
• Csővezetékek hőszigetelése 
• Szivattyú cseréje 
• Hőleadók cseréje + esetleg:
• Központi időjárásfüggő fűtésszabályozás kiépítése
• Helyiségenkénti szabályozás termosztatikus szelepekkel
• Okos mérőrendszer telepítése 

Mennyibe kerül mindez?

A MEHI ügyvezetője szerint a beruházás nagyságrendje nagyban függ attól, hogy a meglévő fűtési rendszert teljesen lecseréljük és újat építünk-e ki helyette (pl. gázkonvektoros helyiségfűtésről áttérünk-e radiátoros vagy felületfűtéses központi gázfűtésre), vagy csak a hőtermelő berendezésünket (kazánunkat) korszerűsítjük.

Ez utóbbi esetben alacsonyabbak a költségeink, hiszen itt leginkább a készüléket, egy esetleges (de valószínű) kéménybélelést és a szerelési munkadíjat kell kifizetnünk

- tette hozzá a szakértő. Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke a témával kapcsolatban korábban azt mondta a Pénzcentrumnak, hogy Magyarországon a kazánértékesítés gerincét 300-500 ezer forintos készülékek alkotják. Ebből kiindulva a szakember szerint egy teljes csere kb. 850 ezer – 1 millió forintból lehet meg alaphangon, de ez még csak az egyszerűbb variáció.

Ennél sokkal drágább a Koritár Zsuzsanna által felvázolt, teljesen rendszer újjáépítés. Ebben az esetben ugyanis a teljes endszer tervezését, és a hőleadó (radiátor vagy felület) rendszer beszerelését is hozzá kell vennünk a költségekhez, ez pedig már

jelentősebb pénzkiadással jár.

Pontos összegre azonban a szakember nem vállalkozott, hiszen mint mondta, az ár nagyban függ attól is, hogy mennyire vagyunk hajlandóak egy minőségi beruházást megfinanszírozni (érdemes, hiszen az energiafogyasztásunk és komfortérzetünk függ tőle). Az ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy

a korszerűsítéssel akár 20-40 százalékkal is csökkenthet az ingatlanok energiafelhasználása. A számítások szerint egy ilyen beruházás megtérülése 4-10 év között mozog.

Nem lett olcsóbb a beruházás

Az idén januárban induló lakás-felújítási program bár kellően megmozgatta az emberek fantáziáját, sokkal olcsóbbá nem váltak a beruházások. Sőt, lakásfelújítás esetében az anyagárak 8-9 százalékos drágulása figyelhető meg a fűtéskorszerűsítés-szegmensben. Ennek oka pedig elsősorban az alapanyaghiány, és a felújítási-láz miatt megugrott kereslet.

A GKI idevágó, legfrissebb adatai szerint például idén a 2. negyedévben minden településtípusban és minden régióban nőtt a felújítási kedv. A legnagyobb mértékben Budapesten, itt a megkérdezett háztartások 18%-a készül renováltatni, szemben az áprilisi 8%-kal. A megyeszékhelyeken 12-ről 16%-ra, az egyéb városokban 11-ről 17%-ra nőtt az érdeklődők aránya, míg a községekben maradt a 15%-os arány.

Friss újítás – Zöld hitel

Koritár Zsuzsannát, a MEHI ügyvezetőjét kérdeztük a napokban bejelentett MNB-s, 2,5 százalékos kamatozású Zöld Otthon Programjáról is. Ennek lényege, hogy legalább BB energetikai kategóriájú, azaz közel nulla energiaigényű újépítésű lakás vásárlására vagy építésére lehet igényelni a kedvező kamatozású hitelt.

Felújítás/energetikai korszerűsítés így nem támogatható belőle, de közvetve lehet hatása a felújítási piacra is, hiszen az ilyen ingatlanok kelendőbbé válhatnak

- vélekedett a szakember, aki néhány fontos tippet még adott azoknak, akik már javában gondolkodnak a fűtési rendszerük felújításán:

• A költségoptimumra való törekvés a hőtermelő berendezések kiválasztásánál is szükséges.
• A gépészeti terveket célszerű tervezővel elkészíttetni, mert így könnyebb megtalálni a megfelelő megoldásokat, a precíz számítások pedig kiküszöbölik a felesleges és költséges túlméretezést.
• Fűtéskorszerűsítés automatizálással: Sokszor azért fogyaszt túl sok energiát a fűtési rendszer, mert nincs jól beállítva, hogy mikor melyik helyiséget fűtse fel, és hogy mennyire. Érdemes ezért egy olyan rendszert kiépíteni, amelynél mindegyik szobában található külön termosztát, amit központilag lehet vezérelni.