Magyarok milliói élnek ilyen lakásokban, házakban: meddig lehet ezt bírni?

A legfrissebben elérhető, 2020-as statisztikák szerint az Európai Unióban Romániában található a legtöbb túlzsúfolt háztartás. Keleti szomszédunknál csaknem a háztartások fele, egészen pontosan 45,1 százaléka él ilyen körülmények között – derült ki az Eurostat adataiból. Fontos megjegyezni, hogy a statisztikai szervezet azokat a háztartásokat tekinti túlzsúfoltnak, amelyekben:

• nincs legalább egy szoba a háztartás számára,
• egy külön szoba egy pár számára,
• egy külön szoba minden egyes, különálló, 18 évesnél idősebb felnőttnek,
• egy külön szoba két 12-17 éves gyereknek / egy külön szoba két 12 év alatti gyereknek.

Az éllovas Románián túl két ország van még, ahol a zsúfolt háztartások aránya meghaladja a 30 százalékot. Az egyik Bulgária (39,5%), a másik pedig Horvátország (36,2%). Mindkét országban tehát a háztartások több mint harmada szenved a lakhatási problémától.

Ahogy a statisztikákból látszik, Magyarország igencsak közel van az éllovas országokhoz. Hazánkban ugyanis a háztartások 19 százaléka él zsúfolt körülmények között. Ez pedig majdnem az összes háztartás negyede,

ami majd 2 millió embert jelent összesen.

Ennyien vannak tehát azok, akik úgy élnek, hogy nincs meg számukra a megfelelő szobaszám azon a helyen, ahol laknak. Magyarországot a „csonka” (a 27 tagállamból egyelőre csak 15-nek vannak adatai) listán Svédország követi 15,6 százalékkal, ami mögött még további 3 állam áll 10 százalék feletti arányszámmal. Sorrendben Ausztria (14,1%), Észtország (12,7%) és Szlovénia (10,9%).

Ezzel szemben Cipruson a háztartások mindössze 2,5 százaléka szorul ilyen életkörülmények közé, de Hollandiában is mindössze a lakosság 4,8 százaléka. De 10 százaléka alatti aránnyal rendelkezik még Finnország, Spanyolország és Dánia is.

A 2019-es EU-s áltag egyébként 17,1 százalék volt, az akkori évi statisztikák alapján minden országból látjuk az adatokat. Magyarországon akkor a zsúfolt háztarások aránya 20,3 százalék volt. Ehhez képest tehát az elmúlt 1 évben csökken az ilyen körülmények között élő hazai háztartások száma.

Hogyan élnek a magyarok?

Miközben a túlzsúfolt háztartások aránya relatíve magas hazánkban, aközben rengeteg olyan háztartás is található az országban, akik éppen ennek az ellenkezőjével találkoznak. Ezt úgy hívják, hogy kihasználatlanság, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingatlan túl sok helyiséggel, elsősorban hálószobával rendelkezik a lakók igényeihez viszonyítva. Ez tipikusan akkor fordul elő, amikor a gyerekek önállósodása után a szülők a nagy lakásban maradnak. Magyarországon például a

lakosok 23,9 százaléka érzi kihasználatlannak otthonát.

Ahogy látjuk a számokat, ez még magasabb arány is, mint a hivatalos statisztikák által mért zsúfoltsági számok. Érdemes tudni azt is, hogy szemben az EU-s átlaggal, ahol nagyjából kiegyenlített a lakásokban és házakban élő népesség aránya, addig hazánkban eléggé torzult a kép a házak javára. Idehaza ugyanis a lakosság mintegy 72 százaléka házakban él. Ezek túlnyomó része pedig jellemzően vidéken, az ország falvaiban található.

Ahol megfigyelhető, hogy az idősebb generáció lakói egyedül vagy akár párban viszonylag nagy kihasználatlanság mellett élnek. Miközben a városokban, a meglehetősen drága lakhatás miatt, sokkal kisebb ingatlant engedhetnek meg maguknak sokan.